„Nekem Pistály az otthonom és a nyugalom szigete. Amennyiben Ön is szeretné megérteni, miért ragaszkodunk olyan makacsul ehhez a helyhez, látogasson meg minket, és szívesen megmutatjuk milyen az igazi Pistály!” A honlapjukon (pistalyegyesulet.extra.hu) olvastam ezt a bensőséges vallomást. Általános ez az érzés a pistályi lakosok körében?

Abszolút általános. Jelen van néha a letargia és a reménytelenség érzése is, de most egy kicsit mindenki bizakodóbb, hogy a testület napirendre tűzte a terület szabályozásának, és a közműfejlesztésnek elindítását, valamint határozatot fogadott el Pistály rekreációs központú, üdülő övezetbe sorolásáról.

Lesz-e legális vízhálózat Pistály-felsőtelepen? - tettem fel a kérdést a 2007. szeptemberi testületi jegyzetemben. Ebből az Olvasó arról értesülhetett, hogy a Felső-Pistályon lakók a Mechanikai Művek ottmaradt vízvezetékére (a Fővárosi Vízművek a szolgáltató!) csatlakozott rá, illegálisan Van, aki fizet, de legtöbben nem, és ez az állapot lassan két évtizede tart, átlagosan havi 250 000 Ft havi költséget jelentve az önkormányzatnak. De ez csak a dolog egyik oldala. A másik az önkormányzatnak az a kötelezettsége, hogy a körülményektől és az előzményektől függetlenül az ott lakók egészséges vízellátásáról gondoskodjék.

A Felső-Pistályon valóban ez a helyzet, de hozzá kell tennem, ami nagyobb baj, hogy a vezeték veszélyesen rossz állapotban van, sok helyen beomlott, a belőle származó víz ihatatlan. Ez a lakosság mintegy 10%-t érinti, és nagy részük fizet is érte, de a 90%-a fúrt kutakból nyeri a vizet, a szennyvízelvezetés szikkasztókba történik.

Mikor alakult az egyesület, hány tagja van, milyen elismertsége van a Pistályon élők körében? Egyáltalán, ön előbb lett bizottsági külsős tag, utána egyesületi elnök, vagy fordítva?

2007-ben alakult az egyesület, először titkárként fungáltam benne. Néhány hónap után kiderült, hogy nem jó irányba mennek a történések, szerettük volna csak szakmai irányba vinni a folyamatokat. Igazán a helyzet kényszere vitt arra, hogy elvállaljam az elnökséget. Jelenleg 92 tagot tartunk nyilván, de hogy meglódultak az események, nőtt az érdeklődés is. Az, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságba (VFKB) külsős szakértőként meghívtak, ez 2008. elején történt. Kétségtelenül nagyon szerencsés az egybeesés, hiszen a testületi munkában való személyes jelenlét sokat jelent szűkebb pátriámnak is. De nem csak Pistályért dolgozom, tanácsaimmal, ötleteimmel (közmunkák kérdése, vagy éppen az alternatív energiafelhasználás irányába tett lépések elindítása) Törökbálintért is szeretnék tenni, amennyit csak lehet.

Van valami adata arról, hogy milyen a lakossági összetétel, arra gondolok, hányan élnek Pistányban életvitelszerűen, és hányan tekintik üdülőterületnek, vagy éppen ide köti őket a vállalkozásuk?

Kevesen tudják, de 2006-ban az agglomerációban jelentős átrendeződés kezdődött. Megnőttek a telekárak, sokan eladták telkeiket, vagy egyszerűen a munka miatt visszaköltöztek Budapestre. Ekkor a már itt élők telekfelvásárlásai nyomán meglehetős telekkoncentráció indult meg. Ma Pistálynak 330 bejelentett lakosa van, ebből kb. 260 az a lélekszám, amelyik vállalkozóként (36 bejelentett cég van!) vagy életvitelszerűen itt élve effektív bevételt jelent az önkormányzatnak. Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy Pistály csak iparűzési adóból – számításaink szerint - 100 millió Ft-ot fizet az önkormányzatnak. És akkor még nem beszéltünk a telek-, ingatlan- és gépjármű adókról. A pistályi lakosok társadalmilag elfoglalt helyzete is nagyon megváltozott, hiszen két egyetemi tanár, négy docens, vállalati igazgató és még sorolhatnám, kik járulnak hozzá a személyi jövedelemadójuk ide jutó százalékával Törökbálint bevételeihez.

Ismerve országunk elképesztő politikai kultúráját, nagyon fontosnak érzem a civil kontrolt, a civil szerveződést. Gondolom, önök sem véletlenül szánták rá magukat egyesületalapításra. A Józsefhegyen is most alakult egy hasonló célú, másik ilyen közösség. Érzékelhetően jobb Pistály érdekérvényesítő szerepe, mióta egyesületként lépnek fel?

Nagyságrendekkel jobb. Az egyéni fellépés egy önkormányzattal szemben ma már komolytalan. Sikeresen pályázni is sokkal nagyobb lehetőségünk van így. Mind említettem, folyamatosan nő a taglétszámunk, rendszeresen tartunk közgyűléseket. Minden nagyobb pistályi területegységnek megvan a maga képviselője, akik részt vesznek a tanácskozásokon, és azt követően a hozzájuk tartozó lakosokkal részletesen megbeszélik az aktuális témákat, közvetítik az egyesületnek a visszajelzéseket. Pistályon a PRO-LIN jóvoltából szélessávú mikrohullámú internet szolgáltatás van, ez is sokat segít.

2007-ben, Keller László polgármestersége alatt indult meg az a folyamat, amely ma egy – a Postaterv által elkészített, a pistályi területre vonatkozó, korrekt városrendezési tanulmányban realizálódott. Gyarmati VFKB elnök akkor is, ma is inkább csak a közterület kiszabályozását preferálta, ami nyilván csak a teljes szabályozási terv részeként képzelhető el. Viszont a 2008-2009-es költségvetésben a Pistály szabályozását előkészítendő, konkrét összegeket is rendeltek a tervekhez. Hogyan ítéli meg, a 2009 februárjában hozott határozat elvezet-e majd Pistály szabályozási terveinek elfogadásához, s végül közművesítéséhez?

Sok tekintetben abba az irányba konvergálnak az események, hogy Pistály szabályozása végre létrejöjjön. A testület határozatot fogadott el a Nemax területén egy Napliget névvel induló lakópark építéséhez, melyért cserébe a beruházó Béta Kft. 80 millió Ft közcélú felajánlást tett Pistály közműcsatlakozásainak kiépítésére. Budaörs határos területein egy SBI nevű beruházó cég fejlesztése 18 hektáron olyan készültségi állapotban van, hogy már hirdetik a lakásokat.

Közbevetném, nem vagyok maradéktalanul boldog az önkormányzatnak a Napliget lakópark építéséhez hozzájáruló szabályozási tervével, bár az a 80 millió nem jön rosszul…

Ha megnézi, hogy a Nemax a levonulása után mit hagyott maga után, a ledózerolt területre odahordott szemetet, sitt-hegyeket, érzékelné, milliókba került volna az önkormányzatnak a szemét eltakarítása…

És a Napliget lakópark forgalma nem hat ki majd a pistályi idillikus nyugalomra?

Nem, hiszen ott a 70-es út felé nyitnak kijáratot, mi meg inkább a DEPO és az Auchan híd felé szeretnénk kijárást. Visszatérve a pistályi fejlesztések kilátásaira, én a magam monomániás módján 2010-re teszem a szabályozási tervek elkészültét, és a közművesítés megvalósítását. Említi, hogy az üdülőterületté való átsorolást a VFKB elnöke, Gyarmati Mihály is ellenzi, akiről én egyébként jó véleménnyel vagyok, sokat leveleztünk e tárgyban, de ebben a kérdésben nem tudtam meggyőzni. Sokan azt is elfelejtik, hogy Pistály komoly adóbevételeket termel a településnek, ebből valamennyit vissza is lehet adni, hogy Pistály is végre fejlődésnek indulhasson.

A közművesítésnél erősen - és tegyük hozzá – jogosan számít az önkormányzat az ott lakók aktív anyagi részvételére, nyilván ahhoz, hogy bármi is elinduljon –emlékeztetnék itt az Anna-hegyi, vagy a Szabadház-hegyi hasonló törekvésekre – egy nagyarányú lakossági egyetértést kell kialakítani, és akkor még nem beszéltem a közutak kiszabályozásakor felmerülő, eddig saját tulajdonként használt területrészek leadásáról. Érzése szerint meglesz ehhez a kellő létszámú támogatás?

Amikor 2007-ben megalakult egyesületünk, már akkor elmondtam a tagoknak, hogy az önkormányzatot el kell felejteni, és azoknak, akik a kerítésüket néhol akár egy méterrel is kijjebb tették, mint a ténylegesen jogos határvonal, ott bizony területeket kell leadni. Mióta elnök lettem, egyfolytában sulykolom az önellátás, az öngondoskodás szerepét a fejlesztéseknél. Van egy profi pályázatírónk, nagyon szeretnénk ilyen módon is pénzt szerezni. Budaörs egyik területén egy egészséges támogatási arány alakult ki hasonló fejlesztésnél, ahol a polgár, az állam és az önkormányzat azonos arányban vesz részt a finanszírozásban. Nem szeretnénk 9 éven keresztül küzdeni a terület fejlesztéséért, mint azt a Szabadház-hegyiek tették.

Milyen közelebbi egyesületi terveik vannak?

Szeretnénk, ha a budaörsi busz nem csak a temetőnél állna meg, hanem egy hurokkal Pistályt is kiszolgálná, folynak már tárgyalások ez ügyben. Rendbe akarjuk rakni Alsó-Pistály szemetes területét, falusiasan hangulatos hellyé varázsolni, talán egy lovarda is lenne ott. A hangárt megkapta az egyesület saját használatra, ott négy-öt munkanélkülit leültetnénk, valamilyen szakmai oktatást szerveznénk számukra.

Végül utoljára, de nem utolsósorban a VFKB-ban külsős szakértőként folytatott munkájáról kérdezném. Hogyan érzi magát a bizottságban, milyennek érzi a társaság szakmaiságát?

Jónak tartom a VFKB-ban folyó testületi előkészítést, úgy érzem, jól fogadtak. Én is szívesen veszek részt a munkában, nemcsak Pistály, de egész Törökbálint javára.