Szőnyi Erzsébet Kossuth díjas zeneszerző 85. születésnapját ünnepli a magyar zenei világ április 24-én, ebből az ünnepségből nem maradhat ki a nevét viselő törökbálinti zeneiskola sem, amelynek ez szintén jubileumi éve, hiszen szeptemberben lesz 15 éve, hogy megalakultak. Mivel készülnek? – kérdezem Feleki Lászlót, a zeneiskola igazgatóját.

Valóban kiemelt évünk az idei. Április 19-én, a Zeneakadémia kistermében többek között a mi zeneiskolánk tanárai is fellépnek a KOTA hangversenyén, Szőnyi Erzsébet egyik kamaradarabját adják elő: Nőcsúfoló három önkarikatúrában. Április 25-én a Feleki Kamill színházteremben zeneiskolánk növendékei adnak születésnapi koncertet névadónk tiszteletére. Az esemény díszvendége Gilbert de Greeve, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke lesz, aki zongorán maga is közreműködik. A műsoron Bartók, Kodály és Szőnyi művek szerepelnek. Az iskola jubileumi koncertjére szeptemberben kerül sor, de május 23-án bemutatjuk az immáron hagyományos jótékonysági alapítványi koncertünket. Erre olyan művészeket nyertünk meg, mint Szentpéteri Csilla zongoraművész, a BudapestiVonósok, a Baptista kórus, Baráti Kristóf, napjaink fiatal, de máris ígéretes hegedűművésze, aki egy 1750-es évekből származó Stradivarin játszik majd.

Több tehetséges diákot indított el a zeneiskola, itt ül példának okáért a társaságunkban Várszegi Zsófi, aki ének szakon továbbra is a zeneiskola növendéke, holott közben…

Igen, közben leérettségiztem a Bálint Mártonban, és most a második félévemet töltöm a Budapesti Gazdasági Főiskola gazdasági kommunikáció és média szakán…

… amire az ember legkevésbé se számítana a zenei-, színházi- és irodalmi érdeklődésedet, „múltadat” ismerve…

Arra gondoltam, előbb tanulok egy „rendes” szakmát, közben persze az ének tanulás megy tovább, írogatok is a főiskolai lapba, aztán majd meglátjuk.

Elég sűrűre szervezted az életed, mennyi ebből a zenetanulás?

Hétfőnként kamaraéneklés, most éppen a Valahol Európában musicalt tanuljuk, aztán csütörtökön szolfézs, hangképzés Pölcz Zsuzsánál.

Visszaadva a szót az igazgató úrnak, szeretném, ha elmesélné, hogyan is jött létre ’94 májusában a zeneiskola?

Elég különös körülmények között, ugyanis egy fiatalon eltávozott, nagyon tehetséges képviselőnk temetése után többekkel beszélgetve vetettem fel Elek Sándor polgármesternek, mi lenne, ha létrehoznánk itt Bálinton egy zeneiskolát. Akkoriban én a XII. kerületi Arany János gimnáziumban tanítottam éneket. „Laci, mérd fel, milyen igény lenne erre a faluban!”. Ez megtörtént, 60-70 szülő jelezte, hogy ki, milyen hangszeren taníttatná a gyermekét. A Zimándy iskola akkori igazgatója, Kólya Dávid is támogatott, s a számokat látva Elek Sándor rábólintott. Az kikötés volt, hogy mindkét iskolában tanítani kell. Ez nyár elején lehetett, szeptemberre meg kellett találni a szaktanárokat, és végül majd minden szak, amelyre igény volt, elindulhatott. Ezt követően arra is rábeszéltek –hiszen eredetileg én csak tanításra gondoltam -, ha már ilyen jól kitaláltam, legyek én az igazgató.

Miért éppen Szőnyi Erzsébet nevét vette fel a zeneiskola?

Gondolkoztunk neveken, végül Vékey Marianna javasolta – akinek valamikor a tanára volt – nevezzük el róla az új intézményt. „De hiszen én még élek!?” nézett ránk megrökönyödve a professzorasszony, amikor az ötlettel felkerestük. Valóban, élőkről addig nem lehetett iskolákat elnevezni, de épp akkor jött ki egy rendelet, amely a zeneiskolákkal kapcsolatban kivételt tett.

Nekem úgy rémlik, egyszer az is szóba került, hogy Szőnyi Erzsébet visszavonja nevének viselését az iskolától?

Valóban, az első pár év annyi munkát adott, hogy keveset tudtunk a kapcsolattartással foglalkozni, és ezt joggal nehezményezte. Tisztáztuk a nézeteltéréseket, és egy eseménysorozatot indítottunk az ő nevével, megszerveztük a nyolc éve indult regionális szolfézsversenyt, ami 12 zeneiskola majd száz tanulójának, több korcsoportban zajló versenyét jelenti, továbbá rendszeresen tartjuk vele is a kapcsolatot.

Működő tanszakok: zongora, furulya, trombita, magánének, fuvola, gitár, gordonka, szolfézs, hegedű, klarinét, szintetizátor. Miért pont ezek a tanszakok jöttek létre, a szolfézst, mint elméleti tárgyat persze nem kell magyarázni. Volt az iskola látókörében alkalmas tanár, volt a hangszeres zenére sok jelentkező, vagy esetleg mindkettő?

Nyilván az igény megelőzi a szaktanárkeresést. Gitárból annyi például a jelentkező, hogy nem győzzük kielégíteni.

Gondolom a gitár az inkább divat, a jelentkezők hamar lemorzsolódnak…

Kétségtelen, de az energiáikat sokkal rosszabb irányba is elpazarolhatnák. Sokszor hátrányos helyzetű gyerekeket a zenetanulás segítségével tudunk jobb irányba terelni…

Mi az iskola törekvése, elitképzés vagy alap zenei oktatás?

Nyílván az utóbbi. Az oktatásból lassan eltűnik a zenei nevelés, ami nagy hiba és mi vesszük át jobb híján ezt a szerepet. Nagy az érdeklődés a gyerekeknél, nem is igen tudjuk kielégíteni. 30-40-nél többen jelentkeznek, mint amit a jelen keretek között ki tudunk elégíteni.

Van az iskolának egyáltalán saját rendelkezésű helyisége a Zimándyban? Azt már meg se merem kérdezni, hogy tanári értekezletet hol tart az igazgató?

Itt a Zimándy díszterme mögött, ez a két helyiség a miénk, értekezleteket a Zimándy új tárgyalójában tudunk tartani. Mindkét iskolában be vannak osztva a tanáraink órára bizonyos helyiségekhez, ahol saját szekrényeink vannak.

Megszerezte az iskola a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet. Jelent ez valami többletet az állami támogatásban?

A tanulóknak leadott óraszáma után kapunk egy alapnormatívát, és a minősítés évente megszabott pluszjuttatást jelent. Ez tavaly 2 millió volt, amit kizárólag hangszerek vásárlására fordíthatunk. Így mi látjuk el – talán csak a gitár kivételével - a tanítványainkat hangszerrel.

Zenepedagógusnak, zenésznek vagy menedzsernek tekinti inkább magát?

Szeretek tanítani, viszonylag kevés időm van rá, de a szervezést szeretem talán a legjobban.