1922. április 1.

Madeira szigetén, vele együtt száműzött családja körében meghalt IV. Károly, az utolsó magyar király. A nemzetközi politikai elit megkönnyebbült: a király kétszeri visszatérése Magyarországra alaposan felbolygatta az I. világháború után lecsillapodott diplomáciai viszonyokat.

1473. április 2.

E napon született Corvin János, Mátyás király fia, akit a magyar főurak házasságon kívüli származása miatt a királynak tett ígéretük ellenére sem támogattak az utódlásnál.

1849. április

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratainak győztes csatáit nagyrészt ebben a hónapban vívták a honvédseregek. (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Komárom.)

1490. április 6.

Szomorú nap, mert ekkor halt meg Bécsben a legnagyobb, legendás hírű magyar király, Mátyás. Halála után a magyar történelem sötétebb évszázadai következtek, idegen megszállókkal, nemzeti tragédiákkal.

1241. április 11.

IV. Béla király a muhi csatában vereséget szenvedett a tatár seregtől. Maga a király is csak álöltözetben tudott elmenekülni, Batu kán külön seregekkel a dalmát partokig üldöztette. A végigpusztított országban csak néhány, kőből épült városka, vagy település maradt épségben, ennek tanulságaként a következő évtizedekben mindenütt megindult a várak, megerősített udvarházak építése. Ekkor kezdett kialakulni egy dombon a budai vár is.

1848. április 11.

A márciusi, bécsi és pesti forradalmi megmozdulásokat követően a Metternich herceg visszavonulása által kissé felszabadult V. Ferdinánd király Pozsonyban szentesítette az úgynevezett „áprilisi törvényeket”. E törvények alapján jött létre az első, felelős magyar kormány, és megindult a polgári átalakulás.

1945. április 12.

Az évtizedekig ünnepelt dátum (április 4.) helyett e napon kellene megemlékezni Magyarország „felszabadulásáról”. Valójában a német megszállókat kisöprő szovjet hadsereg is letáborozott itt néhány évtizedre. A dátumeltérés története, hogy a szovjet hadvezetés egy héttel korábban jelentette Sztálinnak Magyarország teljes felszabadítását, így ezt kellett ünnepelni.

1849. április 14.

Debrecenben, a Függetlenségi Nyilatkozat deklarálásával bekövetkezett a Habsburg-ház trónfosztása. Magyarország első közjogi méltósága Kossuth Lajos lett, akit a Hunyadiak idejére emlékezve kormányzóvá választottak.

1705. április 14.

Az első magyar hírlap megjelenésének dátuma. Nagy jelentősége volt, mert a Rákóczi-szabadságharc kezdeti éveiben tájékoztatást nyújtott a belföldi és külhoni eseményekről.

959. április közepe

A sorozatos nyugati kudarcok (933, 955) után a magyar seregek inkább dél felé, a már akkor is nagy riválisnak tekintett Bizánci Birodalom területén kalandoztak. 959-ben már Konstantinápolyt is elkezdték ostromolni, amikor egy görög óriás párviadalra hívta ki a legerősebb magyar vitézt. Kölpény fia, Botond vállalkozott rá, s a monda szerint még a viadal előtt – ahol egyébként ő győzött – buzogányával rést hasított a főkapun.

997. április 23.

E napon halt vértanúhalált Szent Adalbert Benedek rendi prágai püspök, Poroszország apostola, porosz körútja közben. Hittérítő munkát Magyarországon is végzett, ő keresztelte meg Géza fejedelmet és Vajk nevű fiát, akit I. István néven államalapító királyunknak ismerünk.

1922. április 24.

II. András király a szervezett középnemesség erőteljes kívánságára kiadja az Aranybullát, amelyben biztosítja a majd évszázadokig fennálló nemesi jogokat.

1711. április 30.

E napon írták alá az úgynevezett „szatmári békét”, mely a Rákóczi-szabadságharc végét jelentette. A fejedelem nem ismerte el a békekötést, és legszűkebb környezetével emigrációba kényszerült, pedig ez a béke volt talán a legjobb, amit valaha is kötöttünk – teljes büntetlenséget garantált a szabadságharc minden résztvevőjének, jobbágytól nemesig, papoktól főurakig bezárólag. Mindenki visszakapta – ha volt – elkobzott vagyonát, az uralkodó megígérte, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt, a protestáns vallást, és elismerte vitás kérdésekben az országgyűlés illetékességét.