„A hulladék csak a kukának ajándék!”

A címbéli idézet a Zimándy iskola 6. b. osztályának az öko-napra kitalált szlogenje. Ezen az öko-napon, ahogy ezt ígértük is, mi is jelen voltunk kameránkkal.

Mit mondjak, ha a tavasz várat is még magára, az iskola rendesen kizöldült. A zöld ruhadarabok viselését némely osztály olyan komolyan vette, hogy saját kezűleg batikolt, festett, képekkel díszített egyen pólóban –rajta egy védett állat és növény rajzával - teljesítették a neves nap dús programjait.

Vegyük hát sorra, mi minden történt! Délelőtt féltízig közösen elkészítették a behozott kommunális hulladékokból azokat a „művészeti” alkotásokat, melyek azután az osztály folyosói szakászán ügyesen elrendezve várta a zsűri szemlézését. Igyekezni kellett, mert ekkor nyertek végleges formát azok a tablók is, amelyeken az osztály számára kiválasztott védett növényről és - állatról mutattak be színes, fényképes ismertetőt. De ezzel nincs még vége a kreatív szakasznak! Felkerültek azok a fényképek is a színes kartonokra, amelyet a zimándisok maguk készítettek városunkban a környezetvédelemmel, és környezeti kultúrával kapcsolatban. Jó és követendő példát, de bizony rosszat és kerülendőt egyaránt megörökítettek. Ezek aztán tetszik/nem tetszik Törökbálinton - csoportosításban ott virítottak a tablókon.

Nem az első ilyen projekt nap ez az iskolában, évek óta ez a gyakorlat. Most a környezetünk került reflektorfénybe. Nem lehet elég korán elkezdeni utódainknál a figyelemfelhívást, hogyan vigyázzuk, óvjuk a minket körülvevő természeti- és az emberek által létrehozott értékeket. Ebben az életkorban még minden játékosan, gondtalanul elsajátítható, ebből indulhatott ki a Természettudományi Munkaközösség tanári csoportja Izsák Dávid tanár vezetésével, amikor a nap programját, annak kreatív, és vetélkedő részét összeállította.

Gondoljanak bele: 14 osztály tanulói, negyedikesektől a nyolcadikosokig, 339 gyerek (!), tanári jelenlét, segítség nélkül tette a dolgát az írásba foglalt forgatókönyv szerint.

Tíz órától kezdve ugyanis- miután a zsűri tagjai végignézték az alkalmi öko-kiállítást a folyosókon, és kiosztották értékelő pontjaikat – kezdetét vette az öko-akadályverseny.

Ez egy 14 helyszínes keringést indított be a csapatoknál, más-más sorrendben, de ugyanazokat az „akadályokat” kellett legyőzni. Szinte hihetetlen, hogy ez a nagy nyüzsgéssel járó –ismerve a Zimándy iskola tekervényes jellegét, amin én a mai napig képes vagyok eltévedni, tudják, új épület, régi épület, átjáró folyosók, sportcsarnok,… - produkció, tanári irányítás nélkül, tempósan zajlott. Az egyes állomásoknál aztán volt szellemi vetélkedő, de ügyességi verseny is akadt. Előbbire példa: időre szét kellett válogatni egy zsáknyi vegyes hulladékot szelektíven, hatfelé. Ebbe aztán voltak beugratós „szemetek” is: csokoládés papírdoboz kivehető fémfóliával, vagy gyógyszeres üvegcse papírcímkével, hova is kerüljenek ezek? Papír, üveg, fém, vagy egyéb? Tessék gondolkozni rajta, vagy a gyerekektől megkérdezni, az se szégyen!

Vagy: Törökbálint térképén be kellett rajzolni, hol vannak a szelektív hulladékgyűjtő szigetek a városban. Persze a találatok alapján gyűjthették be a pontokat. Nagyon hasznos ötlet volt a „Vásárolj okosan!” feladat is, amely nem kevesebbet vállalt magára, mint a tudatos vásárlás alapjainak a bevésését a fiatal buksikba. Lehet, hogy a jövendő vásárlói már kikerülhetnek ebből az őrült mértékű fogyasztási spirálból, aminek a mai világméretű válságot is köszönhetjük? Jó lenne remélni, hogy visszaváltható üvegeket teszünk bele a nejlon zacskók tömkelege helyett jó kis vesszőkosarunkba, vagy vászonszatyrunkba, pumpás dezodort veszünk a gázos helyett, újrahasznosított, nem fehérített papírféleségekkel is beérjük, és így tovább.

Az egyik osztály még egy öko-jegyespárt is beöltöztetett, én már csak a mennyasszonyt csodálhattam meg dugó fülönfüggőjével, és a buborékos fehér műanyag csomagoló ruhájában, kezében az összepréselt pet-palack rózsákból álló csokrával. De volt színes műanyagkupakokkal „kivert” ruhájú öko-lédi is, sőt, a 6. b. egész butikra való kínálatot aggatott ki műanyagruhákból. Hogy ez közel realitás, azt a MÜPA egyik divattervező kiállításán már megtapasztaltam.

A srácok persze kisebb-nagyobb műanyagrobotokat, hajókat, autókat és repülőket kreáltak, de volt egy Eiffel-torony és komor lovagi vár is a művészi alkotások között. Két kislány a 6. b-ből hajnalba kelt, hogy megsüssék azt a két tortát, amelyek a vakondtúrást szemléltették ehető formában, minthogy nekik védett állatként a vakond jutott.

Jó érzés volt mindezt látni, és abban bízni, ez a sok jó ötlet, lelkes szándék nem vész el valahol a felnőtté válás mindent beszürkítő labirintusában.

És akkor örökítsük meg az utókor számára a nemes vetélkedés győzteseit is:

1. helyezett: 5. a osztály, ofő: Lengyelné Tóth Ágnes

2. helyezett: 7. b osztály, ofő: Pilinyi Katalin

3. helyezett: 5. c osztály, ofő: Szkiba Ivánné

Ahogy Palkóné Szabó Gabriella igazgatónő elmondta, nagyon szoros volt a verseny, nehéz volt a döntés. Nem csodálom, ennyi kedves, eredeti ötletnél nehéz lehetett a zsűri dolga. Azt viszont határozottan kijelenthetem, jó hangulat van a Zimándyban, gyerekek és tanárok között egyaránt. Szeretetteljes, és gyerekközpontú a légkör, szép az iskola, jó érzés ott lenni.