Ezüstérmes a TTC újonc sakkcsapata az NB II-ben, valamint Törökbálint Önkormányzata a Törökbálint Sportdíj odaítélésével ismerte el a TTC Sakkszakosztályának komoly múltra visszatekintő munkáját.

A Pest Megyei „Szuper” csoport másodikjaként (2007/2008) mindkét osztályozó mérkőzését magabiztosan nyerő TTC a biztos bennmaradás szándékával vágott neki az NB II-es küzdelmeknek. (A megyei csapatot személyesen is erősítő Izsák Gyula és Galyas Miklós nemzetközi mesterek a szabályok értelmében már nem segíthették tovább csapatunkat Egy évadban, egy játékos csak egy NB-s csapatban szerepelhet, így Dudás János, és dr. Eperjessy László nemzetközi mesterek vették át szerepüket.) A felsőbb osztály 11 fordulójából az elsőt és az utolsót 7-5 arányban elvesztő újonc csak egy döntetlent engedélyezett ellenfeleinek. A nyolc megnyert csata a végelszámolásnál a 2. helyre volt elegendő, bár az utolsó fordulókban még az első hely sem tűnt elérhetetlennek.

A bajnokság végét követő értékelésen, főleg az elején „bőkezűen elpotyogtatott” pontokat számba véve, a becsúszott technikai hibákon okulva, a következő idényt már komolyabb célkitűzéssel kezdheti a csapat. A 2008/2009-es idény esélytelenségével szemben már van veszteni valója a TTC igen lelkes csapatának! Az első évad magasra tette a mércét! Az idei szezont csak egy NB II-es bajnoki cím múlhatja felül! A TTC sakkszakosztálya két megyei öttáblás elsőségen kívül igazi bajnoki címet még nem mondhat magáénak. Talán majd most, itt, az NB II-ben? Ez a bajnoki cím ismét egy felsőbb osztálybelépést jelentene, egyre elitebb csoportba kerülve!

Az NB IB-ben játszó csapatok között bizony igen ritka a „nem gyári” csapat, melyet nem egy jó nevű gazdasági társaság szponzorál. A játékerő talán már megvan, a vállalkozó, aki fantáziát, s nem kevés reklámlehetőséget lát egy NB-s osztályban szereplő törökbálinti sakkcsapat közvetlen támogatásában, még várat magára.

Az első csapat sikerei a megyei kis csapatot még nem igazán tudta magával húzni. 9 indulóból, mindössze fél ponttal lemaradva az utolsó helyre futotta erejéből. A fogadkozás itt szinte magától értetődő! Bár ezt a csapatot az elsőből kiszorulók alkották (s kissé háttérbe szorulva kevesebb figyelemben volt részük), egy dologban mindannyian biztosak voltunk: Még így is több van ebben a gárdában! Az elszántság, a hit - hogy a lefejezett „maradék” is képes kellemes meglepetéseket okozni -, nem fog hiányozni a következő szezonban!

Az NB II-es sikerek húzóerejének, a megyei csapat fogadkozásának, a helyi iskolákban és a Bóbita óvodában beindított sakkszakkörök munkájának eredményét még korai volna megvonni. Az első NB-s év lelkesedése, húzóereje a továbbfolytatás szükségességét vetítik előre. Azokra a foglalkozásokra gondolok, amelyek a gyerekek logikus gondolkodását fejlesztik játékos módon, amelyek szinte észrevétlenül ismertetik meg őket a verseny-sakksport igazi arcával, a küzdés adrenalint emelő légkörével. Ezek az ifjak képezhetik majd a törökbálinti sakksport komoly utánpótlás-bázisát.

A honi sakksport figyelemreméltó történései nem csupán a sportág szerelmeseinek figyelmét keltették fel! Törökbálint Önkormányzata a Törökbálint Sportdíj odaítélésével ismerte el a TTC Sakkszakosztályának komoly múltra visszatekintő munkáját. Őszintén remélem, hogy a díjátadási időpont szerencsétlen megválasztásának tudható csak be, a meglehetősen gyér volt az érdeklődés az ünnepélyes ceremónia iránt, melyet a polgármester úr és kísérete (Hámoriné, O. Mária és Vokány Erika), valamint a két nemzetközi sakkmester jelenléte is csak alig tudott feledtetni. A sok egyeztetés, a program írásban, e-mailben és szóban való terjesztése messze nem hozta a várt eredményt! A „csapat” első találkozása a település felelős döntéshozóival rosszul sikerült! A megtisztelő díjat a TTC SAKKCSAPATA kapta, mely a szó legszorosabb értelmében, csak a szakosztályvezető helyettesén keresztül képviseltette magát.

A hibát kétségtelenül én követtem el. Én egy más világban nőttem fel! Magyarul, de sokszor mégsem egy nyelvet beszélünk! A kettévált, új emberekkel megtűzdelt csapa, még nem érett igazán össze. Az eredményesség ambiciózus hajszolásán túl kétségtelenül ez az elkövetkezendő idők legnagyobb feladata!

A hattáblás vak –szimultánt adó Pálkövi József nemzetközi mester ellen Palotás Péter nyerni tudott, a többiek (Czeglédi László, Pálinkás Tamás, Torday Balázs, illetve Sallai Máté és Andrea) vereséget szenvedtek.

Minden érdeklődőt tisztelettel várunk a rövidesen beinduló: www.ttc-sakk.hu honlapunkon.

Pilis Péter

a TTC elnöke