Idén másodszor rendezzük meg a Törökbálinti Óvodapedagógiai Napokat (TÓN). Az ötlet Karsainé Gasser Máriától, a „Csupaszív” Kétnyelvű Óvoda vezetőjétől származik. Idén nem csak okosodtunk, de meglepő élményekben is részünk volt.

Az óvodák négy napon át vendégeskedtek egymásnál. Délelőttönként bemutató foglalkozásokat lehet megtekinteni, délutánonként pedig előadásokat hallgathatunk. Mivel ezek „szakmai” napok, a meghívottak körét is a szakma képviselői teszik ki: óvodapedagógusok és tanító nénik. Idén volt egy „bácsink” is, fiatalember a budaörsi Hermann iskolából. Nem terveztük a meghívottak körét településünkön kívüliekre is kiterjeszteni, de Ványi Ágnes személye, aki évtizedek óta dolgozik logopédusként Törökbálinton és Budaörsön, mozgósította szomszéd városunk tanítóit.  

Ági előadása igazi kuriózum. Nemcsak azért, mert nem egyedül, hanem fiával kettesben tartja, hanem tartalma, izgalmas látásmódja, szemlélete miatt is. Ági, azon kívül, hogy logopédusként naponta foglalkozik óvodás és kisiskolás gyerekekkel, a Budaörsi Logopédiai Intézet vezetője, speciális szakpedagógus, közoktatási szakértő és tankönyvszerző. Fia: Szűcs Antal Mór logopédus hallgató és amatőr zenész. Előadásuk címe (Útban a kompetenciák felé: kommunikációs elemek az anyanyelvi nevelésben), nem jelezte előre, hogy itt nem egy hagyományos, falra kivetítős, statisztikai adatokat és felmérések eredményeit felsoroló előadás vár ránk! Ági egyedül kezdte, aztán néhány perc elteltével határozott kopogás hallatszott és igen hatásos belépővel megjelent fia is! Bemutatta, hányféleképpen jelenhetünk meg valahol, hányféleképpen mutatkozhatunk be, milyen kommunikációs csatornákat használhatunk. Hogyan tudjuk egy hétköznapi helyzetben megragadni valaki figyelmét? Hogyan kelthetjük fel a XXI. század elején élő, mindenféle technikai „kütyüvel” körbevett gyerek érdeklődését, (akinek az ingerküszöbe már kiskorában az egekben van) hogy ne kínlódjon tanulás közben? Hogyan tehetjük számára izgalmassá, maradandó élménnyé a tanulást, a hétköznapokat? Teóriájuk szerint ehhez remek eszköz a zene.

 
Szűcs Antal Mór és Ványi Ágnes

Valószínűleg a zene az a közös pont anya és fia életében, amely arra sarkallta őket, hogy együtt próbálják meggyőzni hallgatóságukat a „zenezörej” hatékonyságáról. És valóban, a dobok, csörgők, mindenféle ismert és ismeretlen hangkibocsátásra alkalmas eszközök együttes, nagy létszámú megszólaltatásának hatását mindenki érezhette saját, libabőrös hátán, karján! Biztos vagyok abban, hogy a legalább ötvenfős hallgatóság legnagyobb része kipróbálja a gyakorlatban az itt látottakat. És hogy ezt senki nem fogja elfelejteni, na arra pedig mérget veszek!