A külszolgálatra rendelt Kassai András rendőr őrnagy távozásával megüresedett törökbálinti rendőrőrs parancsnoki posztjára Brecsok Zsolt rendőr százados kapott egyéves megbízást. Riportunkban az alig egy hete munkába álló fiatal parancsnokot mutatjuk be.

Első látásra nagyon jó benyomást tett rám, valami féle nyugodt erő, kevésszavú megfontoltság árad magából.

Miután az áprilisi testületi ülésen – ahol egyébként a 2008-as évről adott számot Szigeti János rendőr alezredes, a Budaörsi Rendőrkapitányság vezetője, valamint Törökbálint megbízott őrsparancsnok-helyettese, Üveges Csaba rendőr zászlós – csak a bemutatásom történt meg, ez valóban elég szűkszavú megnyilatkozás. Egyébként valóban higgadt vagyok, nem szeretek kapkodni, abban ugyanis benne van a tévedés lehetősége.

Hogyan lesz egy fiatal rendőrtisztből egy település rendőrparancsnoka?

5-6 évet szolgáltam a Készenléti Rendőrségnél (lásd keretes írásunkat!), a parancsnok döntés-előkészítő, tervező-kiképző osztályán. Feladataink közé tartozott a rendőri műveletek megtervezése, a biztonsági- és védelmi taktikák kialakítása, a műveletekben résztvevők kiképzése. Egy idő után már nem jelentett ez a terület különösebb kihívást, arra gondoltam, hogy a rendőrség más területén, a közrendvédelmi munkában tovább bővíthetném szakmai ismereteimet. Éppen egy képzést tartottam, amikor egy tiszttársam említette, hogy van egy megüresedett státusz a törökbálinti rendőrőrsnél, gondolkodjak rajta. Tájékozódtam, majd egy beszélgetésre került sor a budaörsi rendőrkapitánnyal. Szigeti alezredes úr akkor már többeket meghallgatott, nekem is elmondta, milyen határozott elképzelései vannak a törökbálinti rendőrőrs munkájával kapcsolatban. Utána kérdezett a szakmai múltamnak, végül én nyertem el a parancsnoki megbízást. Egy év leteltével születhet meg a végleges kinevezés, melyhez Szigeti rendőrkapitány úr támogatása, az önkormányzat, a lakosság megelégedettsége, és saját megerősítő döntésem kell.

Biztosan szívesen olvasnának önről néhány személyes információt lapunk olvasói.

33 éves múltam, menyasszonyommal és az ő kilenc éves kislányával élünk Budapesten a XVII. kerületben, a főváros legkeletibb végén.

Sportol valamit? Az alkata mindenesetre erre utal...

Fiatalabb koromban belekóstoltam a harcművészetekbe, kung-fu-t gyakoroltam. Sajnos mostanában csak a konditerembe tudok eljutni, az ugyanis nincs időhöz kötve.

Milyen létszámú őrssel kell ezt a lassan 14 ezer fős kisvárost szolgálnia?

Az őrs közterületi állománya 16 főből áll. Ez talán elég is lenne, de a Pest megyei csapatrendőri alegységbe az állományból kettő főt vonnak el, akik a fővárosi demonstrációknál, rendezvényeknél időszakosan teljesítenek szolgálatot. Két körzeti megbízottam pedig a budaörsi kapitányságon lát el ügyeletesi tevékenységet.

Visszanéztem: újságunk 2004/1. számában azt az interjút, amit elődje, Kassai András rendőr százados adott egyik munkatársunknak, aki már akkor felvetette, vajon megvalósítható-e Törökbálinton az ügyeleti rendszer. Öt év múltán, ha lehet, még aktuálisabb a kérdés. A környékünkön szinte már alig van olyan ingatlan, amibe ne próbáltak volna illetéktelenek behatolni.

Rövid itt létem alatt már tájékozódtam erről, s ahogy látom az ilyen típusú bűnelkövetéseket, az a benyomásom, hogy a sértetté vált személyek nagyobb körültekintéssel az esetek 70%-át megelőzhették volna. Ami a rendőri jelenlétet illeti: reggel 8-tól 16 óráig a rendőrőrs üzemel, az ügyeleti feladatokat a budaörsi rendőrkapitányság folyamatosan ellátja, a rendőr járőri jelenlét a területen a nap 24 órájában folyamatos. A közbiztonsági szakterület egy nyílt rendőri feladat, amelynek során a vezetőnek intézkedéseket kell hozni az őrs tagjai számára, hogy kint legyenek a közterületen, legyen szemük a bűn megelőzésére, ne nyeljék le az aprónak látszó információkat se, összesítsék a tapasztalatokat, teremtsék meg a bizalmat és építsenek ki jó kapcsolatot a lakossággal. A mi munkánknak szoros kapcsolatban, kölcsönösségben kell állnia a lakossággal, a biztonságos település megteremtése egymás nélkül nem megy. Ugyanígy számítunk az együttműködésre a hasonló feladatkörű szervezetekkel, így a közterület felügyelőkkel is, s minden olyan intézmény támogatására, akik információik révén munkánkban segíthetnek. A testületi ülésen az éves beszámolóra reagálva az is elhangzott, hogy a rendőr éljen a lakók között, ismerje a közösséget, és ha szükség van rá, ne 30 kilométerről kelljen megérkeznie. A kérdés megoldása számomra későbbi tárgyalások témája lesz a városvezetéssel.

5-6 éves örökzöld téma városunkban a láthatatlan polgárőrség, amelynek újraszervezésére az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján újra kísérletet tett, eredményről egyelőre nem hallani. Érthetetlen: egyrészről sokasodnak a besurranó tolvajok és betörők akciói, a lakosság tele van panasszal, önszerveződésre mégsem gondol senki.

Nagyon sokat jelent egy jól szervezett, a rendőrséggel szorosan együttműködő polgárőrség. Nem szerencsés, ha a lakosság nem használja a közösség erejét, figyelnünk kell egymásra, az utcáinkra. Amikor a szomszéd betörési ügyét egymás között megbeszélik az utcában, vajon hogyan történt meg a baj, bizonyára elhangzik valamelyik ezen mondatok közül: „én is csak az első ajtót zárom”, „innen nincs mit elvinni”, „én elég éberen alszom, velem nem történhet meg”. Ezek után sovány vigasz, hogy „jaj de jó, hogy nem nálam történt”, mert statisztikailag sem üt kétszer ugyanoda a…

Említette, az utóbbi időben volt olyan betörés is, ahol az autó rendszámtábláját is feljegyezték. Ne higgyék, hogy nem megyünk az esetek után, de a bűnözőknek is van annyi sütnivalójuk, hogy ilyen akcióknál lopott rendszámtáblákat használnak.

Országos szinten is felmerült az önkormányzati rendőrség felállítása, laikusként nekem szimpatikus az elképzelés…

Ez egy sereg jogosultsági kérdést vetne fel… Kétségtelen, a feladatok helyben keletkeznek, itt kell megoldani őket, ezek költségekkel járnak, amire központi keret nagyon kevés. Az önkormányzat tudna hozzá forrást rendelni, egyben ő az elvégzett munka milyenségének megítélője is. Természetesen az egységes szakmai irányítás megmaradna. Mindenesetre most a magán véleményemet oszthattam meg önnel…

 

Tudom, hogy túlzó általánosításnak hat, de a lakosság leginkább csak a sebességet mérő rendőrt ismeri, egyéb tevékenysége előttünk fedett.

Természetes, hiszen ez az egyik leglátványosabb, és persze a legkevésbé népszerű rendőri jelenlét. A rendőrjárőr terepen van, tevékenysége nem feltűnő, Működik a körzeti megbízotti hálózat, ők a lakosok között élnek, és civilben is rendőrök. Nagy segítség lehet a térfigyelő rendszer kiépítése, amelynél nagyon fontos a kamerák minősége, hiszen az általuk rögzített kép alapján kell döntéseket hozni. Az elmúlt pár napban végigjártam a környék bevásárló központjait, és a látottak alapján megint csak az elővigyázatosságra hívnám fel a lakosság figyelmét. Hölgyeknél gyakori jelenség, hogy amint a bevásárló kocsi tartalmát pakolják az autóba, a vállukon fityegő táska zavarja őket a mozgásban, ezért azt beteszik az autóba. A pakolás végeztével visszaviszik a kocsit a tárolóba, közben az autó nyitva marad. Mire visszatérnek, a táskának hűlt helye. Ügyeljünk erre, de ha véletlenül megtörténik a baj, ne kezdjünk dulakodásba, ha netán tetten érjük a tolvajt, inkább bezárva a kocsit menjünk utána, próbáljuk megállapítani, merre, mivel távozik. A kiabálás „tolvaj, fogják meg” esetleg segíthet, bár elég rossz tapasztalataink vannak az emberi közömbösségről. Azt se lehet eleget ismételni, hogy ne hagyjunk csomagokat, táskákat, igazolványokat az utastérben. Gyakori az is, amikor a besurranó tolvaj párosával járja a város utcáit, csönget be kiszemelt áldozatához. Az egyik valami ürüggyel, netán valami megrendelt szolgáltatásra való hivatkozással eltereli a figyelmet, míg a társa ezalatt értékek után kutat a lakásban.

Hogy mégse ezzel a bűnözői végkicsengéssel fejezzük be a bemutatkozást, elmondaná, milyennek látja Törökbálintot?

Szép kisváros, „civilben” a mennyasszonyommal ott voltam a majálison, persze figyeltem a rendre felügyelő „fiúkat” is. Megnéztük a hagyományőrzők táncait, a civil szervezetek sátrait. Szeretném majd közelebbről megismerni a szórakozási lehetőségek színhelyeit, tanulmányoznom kell a különböző biztonsági terveket. Sok tennivaló áll előttem, de a súlyponti feladatnak a vagyon elleni bűncselekmények számának visszaszorítását tekintem, hiszen 2009. első negyedévében 135 ilyen bejelentés volt, szemben a 2008. azonos időszakának 111 esetével. Lesz munka elég, általában este hét előtt ritkán megyek haza. Ahogy egy korábbi parancsnokom mondta: „Egy nap mindig 24 órából áll, és ha ez kevés, ott van még az este…”