A művelődési ház Walla-termében október 14-e délelőttjén kis asztalkákon pogácsák és ásványvizes palackok kerültek kihelyezésre, mivelhogy „sajtótájékoztatóra” került sor. Ez nem flanc, hanem kötelező, – közölte később a rendezvényen Turai István polgármester– az uniós támogatás velejárója. Ezúttal 62 millió Ft-t sikerült elnyerni egy helyi térinformatikai rendszer kiépítésére, elsőként az országban, az önkormányzat eddig ezen a téren felmutatott fejlesztéseinek elismeréseként.

- Miért éppen Törökbálint nyert? – kérdezem Bizják Gábort, a programot menedzselő VLB Contact Kft. munkatársát. Szerinte a döntés valószínűleg magától értetődő volt. A törökbálinti önkormányzat a térképészeti adatok digitalizálásában és a webes háttér megteremtésében megelőzött minden más önkormányzatot, ezért az első projekt természetes „házigazdája” lett.   

A város ezek szerint úttörő szerepet játszik az Európai Unió térinformatikai rendszerének kiépítését meghatározó ún. INSPIRE direktíva magyarországi megvalósításában. Ez utóbbi lényege, hogy a környezeti adatok egy-egy digitális térképen megjeleníthetővé válnak, ezek összessége a településeknél, országoknál egyre inkább nagyobb egységeket mutat meg, az elkövetkező másfél évtizedben várhatóan lefedi az EU tagországainak teljes területét. A direktíva elméleti indoka, hogy a környezeti hatások nem állnak meg az országhatároknál, jó lesz minél nagyobb térséget egyben belátni.

A kormány nemrégiben fogadta el az INSPIRE direktíva végrehajtásának programját. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-magyarországi Operatív Programjában közigazgatási szervek részére pályázatot írtak környezetvédelmi célú informatikai fejlesztésre. Törökbálint ebből a forrásból nyert el 62 millió Ft. támogatást, ráadásul úgy, hogy az összesen mintegy 65 millióba kerülő projekt önrésze szokatlanul csekély, nagyjából 5 százalék.

Mit lát a felhasználó?

A fejlesztés eredménye elsőként az önkormányzat honlapján válik hozzáférhetővé, de nincs kizárva, hogy később más weboldalakról is ide lehessen kattintani. Az internetes felhasználó a település térképét látja – ezt nagyjából úgy lehet elképzelni, mint a Google-térképet -, amelyen egyrészt vannak telepített környezeti adatok, másrészt számos adat lekérdezhető. Láthatóvá válnak például az illegális hulladéklerakók vagy a parlagfűvel fertőzött területek. Ugyancsak szemrevételezhetők a szelektív hulladékgyűjtők, ezekre ráklikkelve megtudhatjuk, hogy milyen anyagokat lehet ott elhelyezni. (Kár, hogy azt még nem mutatja a térkép, az edények mennyire vannak tele.) De szemügyre vehetők az egyes ingatlanok is.

Ez utóbbi tény többek fantáziáját megmozgatta és persze elhangzott, hogy ebből lehet probléma. Ha nincs azonnali frissítés – ami valamennyi adatváltozás kapcsán egyelőre megoldhatatlan, a partner adatszolgáltatók csak bizonyos időszakonként frissítenek – és a térképen nem az aktuális állapot szerepel, az bizony alkalmat adhat félreértésekre. Nem beszélve a „vizionálásokról”. Ennek illusztrálásaként a polgármesteri hivatal dolgozói, akik a sajtótájékoztató közönségének derékhadát tették ki elnevetgéltek azon, hogy a demonstráció során éppen a polgármester házára sikerült ráközelíteni. - És hátul, ott, az a be nem jelentett szauna-épület? – kérdezte egyikük. Ez persze vicc volt, derültség fogadta. Ám azt senki, maguk a tervezők sem zárták ki, hogy a rendszer ne ösztönözné a „tréfás” bejelentéseket.

Ide kapcsolódik, hogy a város számos pontján az ingatlan-nyilvántartás adatai és a tényleges állapot tudottan nincsenek szinkronban. Törökbálint többek között azzal alapozta meg a térinformatikai fejlesztéseket, hogy 2000-ben a település teljes területére orthofotókat (térképészeti légi felvételek) készíttetett. – „Nagy disznóságok derültek ki!” – fogalmazta meg Turai István az akkori első benyomását, amely gyorsan szelídebbé vált és két percen belül eddig fel nem dolgozott hiányosságokról, pusztán a tulajdonos bejelentésének elmaradásáról volt szó.

A rendszer betekintést enged ún. meta-adatokba, vagyis hozzáférhetővé válnak egyes feldolgozatlan, önmagukban álló adatok, amilyen a levegőtisztaság. Láthatóvá válik a településszerkezeti övezetek szerinti állapot, illetve az, hogy hol épülnek nagyobb beruházások. De feltelepíthetők a körzeti orvosi vagy választási körzethatárok, a buszok útvonala, vagyis a nem közvetlenül környezeti, de a térinformatika eszközével szolgáltatható hasznos információk is. A hozzáférésről az egyes adattípusoknál az önkormányzat dönt. Mindez természetesen nem jelenti a környezeti információk kisajátításának lehetőségét, mert ez a rendszer létesítésének értelmét kérdőjelezné meg.

A hatóságnak cselekednie kell

A környezeti térinformatika kiépítésének viszont az az egyik kétségtelen előnye, hogy átláthatóvá teszi a jogalkalmazást, rákényszeríti a hatóságot a cselekvésre. A rendszer interaktív, ha bárki környezeti rendellenességet (illegális szemétlerakót, parlagfüvet, más szennyezést) észlel, névvel, telefonszámmal, e-mail címmel bejelentést tehet. Ezt követően a hatóság ellenőrzi a bejelentés valóságtartalmát, majd megteszi a szükséges intézkedéseket. Ezek remélhető eredménye a rendellenesség megszüntetése. Mindez a térképen az aktuális állapot különböző színű jelölésével követhető. Ha a folyamat hosszabb ideig megreked a második szakaszban, vagyis a bejelentést követően „nem történik semmi”, ez előbb-utóbb a hatóságnak kínos lesz.     

Más kérdés, hogy az önkormányzat miként győzi ezt kapacitással, hiszen a bejelentések ellenőrzése és a jogalkalmazás „beélesítése” vélhetően többletteherrel jár. Arról nem szólva, hogy a problémák világító pontokká alakítása a szabályszegőkkel szemben erőteljesebb konfliktusvállalásra ösztönöz, miközben ez eddig sem volt a helyi hatóság erőssége. A rendszer a tervek szerint jövő év március 15-re készül el teljes egészben, a honlapon azonban már korábban elérhető lesz a folyamatosan bővülő adattartalmú térinformatikai várostérkép.

Mint azt dr. Niklasz László, a rendszer működését bemutató szakértő kiemelte: a fejlesztés segíti a megalapozottabb döntés-előkészítést és a környezeti demokrácia erősödését. Mit is mondhatnánk erre? Úgy legyen!

Dr. Niklasz László