2012. május 20., vasárnap

Logo

Címlap Archívum 2009 November Kenguru, Komárom, Párkány

By iNow Web Design

Hungarian English French German Italian Polish Romanian Serbian Slovak
Keresés a hírekben

Kenguru, Komárom, Párkány PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Ficsór Bálint   
2009. november 13. péntek, 13:05

Mégis mi köze egy ausztráliai erszényesnek és két szlovákiai magyar városnak egymáshoz? Menjünk szépen sorjában, ígérjük, fény derül a rejtélyre.


Köztársasági elnökünk csekély 40 millió forintért indult szeptember utolsó dekádjában új-zélandi és ausztráliai látogatásra. Bizony őszintén irigylem őt, mert bennem is már régen megfogant, hogy szívesen paroláznék egy kenguruval és megcsodálnám a sidney-i operaházat, de úgy tűnik, erre már nem kerül sor. Bárha BKV nagyvezír lettem volna, kétszer is leperkálom az államfői összeget a fejedelmi luxusutazásra. A kenguru-kalandról tán le is mondanék, mert ha az állat begorombul, hatalmas rúgást mér a gyanútlan emberre.

Irigylem ezért az utazásért Sólyom Lászlót, de ő is irigyelhet engem. Ami augusztus 21-én nem sikerült neki, azaz a látogatás a szlovákiai Komáromba, azt én a családommal minden gond nélkül véghezvittem. Augusztus közepén egyik lányommal, férjével, gyerekeikkel magyar Komáromban töltöttünk egy napot a fürdőben, ott is aludtunk és másnap szlovák Komáromot és Párkányt vettük célba. Tizenhat éves unokám valóságos nő, nemcsak szép, hanem nem hozta magával a személyi igazolványát. Szóval nő. Ezért délután gyalogosan tettünk egy próbautat át a hídon, miként államelnökünk is egy héttel később. Minket nem tartóztatott fel senki, igaz nem augusztus 21-én - a 68-as magyar katonai bevonulás évfordulóján – vonultunk, és nem akartunk Szlovákiában Szent István szobrot avatni. Mit is jelképez a Szent István szobor? A magyarságnak a jövőbe mutató bölcs államférfit, a szlovákoknak a magyar hegemónia első megtestesítőjét. A szlávok már a magyarok honfoglalása előtt is azon a vidéken éltek, ám mi magyarok István királyunk bölcs előrelátása következtében csakhamar szervezett állammá fejlődtünk.


Nyelvtörvény - bizonyítási kényszerből

A szlovák szélsőségeseknek és a belhoni, valamint az ottani magyaroknak most a szlovák nyelvtörvény jó kis gumicsont. Azt gondolom, ha egy konszolidált terület lenne a Kárpát-medence, nem lenne szükség nyelvtörvényre. Szlovákia most bizonyítani akar: sok évszázadon keresztül nem sikerült önálló állammá szerveződniük, ők csak tótok voltak a magyarok szemében. Most meg akarják mutatni a világnak, hogy Szlovákia egy nagyon fontos állam. Valójában nyelvtörvény nélkül is ki kell alakulnia az ottani magyaroknál a kettős nyelvhasználatnak. Attól még lehet valaki jó magyar ember, ha szlovákul is ért.


Nem tudjuk, részleteiben mit is tartalmaz ez az inkriminált nyelvtörvény. Azon én nem akadok ki, hogy a magyar anyanyelvű tanulók bizonyítványába szlovákul is be kell írni az elért tanulmányi eredmény. Azt már túllihegésnek tartom, hogy olyan templomban, ahol magyar nyelven folyik a szertartás, illetve istentisztelet, a hirdetéseket szlovákul is el kell mondani. Miközben a szlovák és magyar politikusok azon „munkálkodnak”, hogy nőjön a feszültség a magyarok és szlovákok között, nekünk semmi problémánk nem volt másnap sem, amikor magyar rendszámú autóval mentünk át a hídon. Igaz nem is ragasztottunk autónk hátsó felére irredenta Nagy-Magyarország térképet.  Jókai Mór háborítatlanul ül a Múzeum előtt a karosszékében, a Klapka György szobor a városháza előtt áll rendületlenül. Sőt a közeli európai udvarban Hunyadi János, illetve magyar uralkodók szobrai láthatók.

Komáromból szlovák oldalon haladva Párkány felé, minden kis falu helységnév-tábláján magyar nyelven is szerepelt az illető település neve.


Középkori falatozás

Párkány szinte magyar város. Egy napos kirándulásra javaslom a törökbálintiaknak: Esztergomot érintve, menjenek el Párkányba. Megnézhetik a szépen felújított főteret, és finom fagyit fogyaszthatnak a gombócokkal zsonglőrködő töröknél. Szeptemberi látogatásunk alkalmából betévedtünk egy középkorinak álcázott étterembe. Előre felkészítettek, ne lepődjünk meg, hogy ott le fognak tegezni minket. Bizony elsőre meghökkentőnek tűnt a szalma a földön, a szú ette asztal, a jármok és más földművelő eszközök összevisszasága, de a felszolgálónő egyszerű kedvessége oldotta a hangulatot. Az étlap egyedülálló a maga nemében. Néhány rigmust kiírtam abból, a legszelídebbnek tűnő, íme:

"Csocsóm lábát levagdostam, jó pácban megúsztattam.

Ropogósra sütöm neked, itt van paraszt, nesze egyed."


Párkányban nic problém

Visszatérve a szlovák nyelvtörvényre, megszólítottam ebben az étteremben egy fiatal párt, mi a véleményük erről a törvényről. A lány párkányi volt és azt mondta, őket ez nem érinti, hiszen az itteni magyar lakosság jóval meghaladja a 20 százalékot, tehát semmi változás nem lesz.

Délután szánjanak egy kis időt Esztergomra is. Párkány felől nyújt igazán lenyűgöző látványt a Bazilika, ahol közvetlen közelében parkolóórás helyen kiszállhatnak a kocsiból. Miután kívül belül megtekintették a Bazilikát, sétáljanak el mellette, jobbra ott lesz a Melocco Miklós által készített „István megkoronázása” szoborkompozíció, ahonnan jó kilátás nyílik az újjáépített Mária-Valéria hídra.

Ha tiszta szívvel megyünk Szlovákiába, figyelembe vesszük érzékenységüket, nem érhet senkit atrocitás.


                       
 
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez.
Copyright © 2012 Törökbálinti újság. Minden jog fenntartva.
Múltunk - jelenünk
Belépés
Kapcsolódó cikkek

Top!