Az idei költségvetés elfogadásakor - február végén – a helyi döntéshozók 10 millió Ft elkülönítésével támogatásukról biztosították a polgárőrség „felélesztését”, vagy egy új szervezet létrehozását. A régi polgárőr egyesület úgy tűnik nem kívánt szerepet vállalni a közbiztonság megerősítésében, viszont Géczy Krisztián kitartó lelkesedésének köszönhetően egy új, talán alapjaiban is kicsit más szervezet próbálkozik a jelenleg nem túl bíztató helyzeten javítani.

   A polgármester felkérésére készült szakmai anyag a városőrség státuszát egy kiemelten nonprofit gazdasági társaság keretein belül határozta meg. Feladata: a hazánkban törvényesen működő lakossági önszervezésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek - és ifjúságvédelmi, katasztrófavédelmi, valamint környezetvédelmi tevékenység. Az Ibrányi Miklós által megírt dolgozat kitér a polgárőrség és a városőrség közötti különbségekre is. Míg az előbbiek olyan állampolgárok, akik szabadidejükből áldoznak a közrend, a közbiztonság fenntartására, a városőrség a város minden részében állandó jelenlétet biztosítva ennél átfogóbb tevékenységet folytat. A városőrök munkájukat nem szabadidejükben, hanem főállásban megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében látják el. Ezért munkájuk kontrollálható, számon kérhető. Törökbálinton a tervek szerint a városőrség kicsit másképpen fog működni, mint máshol, ahol létrehoztak ilyen szervezetet. Munkájukat szakmai vezetők irányításával szabadidejükben, társadalmi munkában, egyenruhában - hasonlóan a polgárőrséghez – látják el. Díjazás csak a szakmai vezetőknek jár, tervezett illetményük havi nettó 50 – 60 ezer Ft.  A tervek szerint hárman szerveznék, irányítanák, és ellenőriznék a városőrök munkáját, elvégeznék az adminisztrációs feladatokat, fogadnák, és intézkedésre továbbadnák a beérkezett panaszokat és amennyiben szükséges maguk végeznék az ügy kivizsgálását és meghoznák a szükséges intézkedéseket. Napi beosztásban, felváltva 24 órás készenléti szolgálatot látnának el. A cél az, hogy megfelelő működési tapasztalatok esetén egy profi, fizetett városőrséget hozzanak létre. A városőrség tevékenységét a képviselő-testület rendeletben fogja szabályozni, munkavégzésüket Szervezeti és Működési Szabályzatban határozzák meg. A városőrök természetesen hatósági jogkört nem gyakorolhatnak, közhatalmi jogosítványokkal sem rendelkeznek, eredményességük érdekében együtt kell működniük a rendőrséggel és bizonyos esetekben a közterület-felügyelettel. A profi, fizetett városőrség majd akkor jöhet létre, ha a parlament nagyobb hatáskört biztosít az ilyen szervezeteknek.

   A szeptember 3-án elfogadott szakmai javaslat még közhasznú szervezetként határozta meg a városőrség státuszát, de a testület felkérte dr. Horti István jegyzőt, vizsgálja meg, milyen szervezeti forma lenne előnyösebb. A következő, szeptember 29-i ülésre elkészült tájékoztatás szerint szigorúan értelmezve a polgárőrségről szóló törvény előírásait az egyesületi forma az, ami szó szerint megfelel a jogszabályi definícióknak.