Hector, Francois Lelord főhőse, egy fiatal pszichiáter, olyan nagyvárosban él, ami különbözik a többitől: itt a legtöbb embernek van munkája, élelme, ingyen gyógyítják őket, a gyerekek iskolába járhatnak, kellemes, nyugodt körülmények között élnek. Bár lakosainak sokkal jobb dolguk van, mint szerte a világon embertársaiknak, sokan közülük mégsem érzik magukat boldognak.

Hector hiába volt jó pszichiáter, egyre több látszólag ok nélkül boldogtalan ember járt hozzá, akiken főhősünk nem tudott segíteni. Ez zavarta, mert lelkiismeretes volt. Így hát elhatározta, világ körüli útra megy, hogy megértse, mitől is boldogok vagy boldogtalanok az emberek.

Erre az alapötletre épül a könyv, Hector különböző országokba jut el, különböző leckéket vesz a boldogságból. Első útja Kínába vezet, egy régi iskolatársát keresi fel, aki nagyon sokat dolgozik, sok pénzt is keres, de a boldogságról nem ér rá gondolkodni. Ő bemutat neki egy fiatal kínai lányt, Jing Lit, aki vele tölti az éjszakát. Hector boldog, míg meg nem tudja, hogy a lány nem szerelemből kereste a társaságát. Jön is a felismerés: „a boldogság néha nem érteni.”

Hector utazásai során sok tapasztalatot gyűjt, találkozik Agnessel, a volt szerelmével, Eduardoval, a kolumbiai drogkereskedővel, a nagyon beteg Djamilával, az öreg kínai szerzetessel. A tanulságokat pontokba szedve fogalmazza meg. A könyv a jópofán, naiv humorral megírt történetek hitele alapján így válik egy kis boldogságkódexé. Hector persze közben megérti az is, hogy a boldogság leginkább példákon keresztül ismerhető meg, vagyis hát mindenki másképp boldog.

A könyv naiv nyelvezete, meseszerű megfogalmazása csalóka. Rengeteg mondanivaló van benne, újabb és újabb kérdéseket fogalmaz meg. Ezeket különös olvasni, hiszen ma már szinte rá sem merünk gondolni arra, hogy boldogok is lehetnénk, egyszer azok akartunk lenni. De aztán belejövünk és a könyvet egyre nehezebb letenni.

A rácsodálkozva mesélő, kedves pszichiáter további utazásairól még két könyvet írt Francois Lelord. A Hector és a szerelem titkai, illetve A Hector újabb utazása a rohanó idő nyomában címmel. Ezekről most azért nem írok, mert főhősünk már a boldogsághoz vezető legelső tanácsként feljegyezte: „a boldogságot jól tönkre lehet tenni összehasonlítgatással”.