Szoci cserép

Mármint SZOCI-ÁLIS. Nem párthoz, képviselőcsoporthoz, képviselőkhöz kötött. Hanem törökbálinti polgárokhoz, állampolgárokhoz, lakosokhoz, akiknek a helyzetét, megélhetését az önkormányzatnak már csak a legönösebb érdekéből is támogatnia kell.

A hónap máig meghatározó csalódása számomra a kisebbségi képviselőcsoportunk által tett szociális csomag szinte teljes elutasítása, leszavazása volt a képviselő-testület 2009. szeptember 3-i ülésén. Egy pillanatig nem kétségbe vonva azt a tényt, hogy a törökbálinti önkormányzat költségvetésének mintegy 1,5 százalékával jelenleg is 22 jogcímen már támogatja polgárai boldogulását, eleget téve ezzel az összes magasabb jogszabályi követelménynek. Sőt, ezen felül önként is vállal feladatokat, mégis úgy éreztük, hogy ennél több kell. Egyáltalán nem biztos, hogy a mi ötleteink voltak a legjobbak, adva van a lehetőség másoknak is: gondoljuk végig közösen mivel, hogyan lehet még segíteni azokon, akik alanyi jogon jelenleg nem jogosultak a támogatásra, ugyanakkor szorult helyzetbe kerültek s azt kizárólag önerejükből nem, vagy csak igen nagy áldozattal tudják megoldani. Ha most szociológiai közelítést alkalmazok: akkor megelőzendő a már jogilag is támogatandó körbe (alsó 1-2 decilis) lecsúszást érdemes és lehetséges tenni ezekért a polgárainkért. Kinek az hiányzik, hogy ne személyi hitelből kelljen iskolaszeren túl a kamaszgyerekeinek őszi-téli ruhájáról gondoskodni, kinek az éves tűzifához jutását kellene 20-25%-ban támogatni, hogy elég legyen az saját és özvegyi nyugdíja a szűkösen tisztes megélhetéshez, más egyedülállók költségvetését a szemétszállítás negyedéves csekkének megérkezése terheli meg nagyon (pláne a termelt szemét mennyiségéhez képest). Vannak, akik a túl merev adminisztratív szabályok miatt kiszorulnak a hivatalos országos krízisalapból vagy éppen annak határára értek, hogy a lecsökkent kereslet mellett is változatlan helyi adóterhek (pl. építményadó) miatt nem tudnak már munkát adni 20-30 törökbálinti dolgozójuk felének, harmadának.

Ilyen és hasonló kérdésekre jelentett volna elvi választ javaslatunk elfogadása, erre a célra összesen a költségvetés további kicsit több mint fél százalékát fordítottuk volna (s ennek a fele is eleve már zárolt keretként rendelkezésre állt). Csak remélni merem, hogyha most név szerinti egyenkénti szavazáson a tartózkodó szavazatok burjánzása miatt (ez nagyon tanulságos, mert nemet a javaslatokra egyáltalán nem mindenki mondott a többségi képviselőcsoportból sem) egy elem kivételével elbukott javaslatsornak lesz utóélete: konkrét helyzetekben a képviselők többsége erre emlékezve fogja meghozni pozitív(abb) döntését. S ha csak azt nézem, mi maradt meg a csomagból a jelen lévő képviselők 62,5 százalékának támogatásával, már az is eredmény: 2010-11-ben f ü g g e t l e n ü l attól, hogy milyen külső forrás áll vagy nem áll rendelkezésre bölcsödét és óvodát kell építeni a munkavállalás támogatása érdekében, akár a szétaprózott egyéb fejlesztések rovására is.

Sötét cserép

Nem, nem a Pannon GSM székházának megnyitása, az nagyon is jól sikerült. Hanem a környék: teljes holdfogyatkozás ugyan nem, de a közvilágítás teljes hiánya fogadta az arra érkezőket 22-én az esti órákban. Telefon az ELMÜ-nek: ők nem felelősek, a polgármesteri hivatal mást bízott meg az üzemeltetéssel. Gyors magamba fordulás: szégyenszemre képviselőként nem emlékeztem arra, hogy a képviselő-testület tudatos döntéssel az ELMŰ-ről levette volna a felelősségét annak, hogy a városban a közvilágítás folyamatosan és megfelelően működtetve legyen.

Stílszerűen megvilágosodásért ilyenkor az ember az elektronikus adattárolási rendszerekhez fordul, s talál erre a helyzetre való utalást a 2009. január 29-i testületi ülés előtti bizottsági anyagokban: miszerint az üzemeltetés passzív elemeinek (oszlop, kábelek) felelőssége az ELMÜ-höz, míg a passzív elemek (világító testek és kábelei) az RFV Nyrt-hez tartozik. A kábelekért és azok hibáiért a szöveg alapján nem tudom, ki a felelős, de ha még esetleg a helyzet világosabb is lenne, a zavart fokozza, hogy a 2009. március 11-i ülésre készült egyik anyagban Tükörhegy IV. közvilágításához kapcsolóan az derül ki, hogy a passzív elemek üzemeltetése is az RFV-hez tartozik.

Ezek az önmagukban is ellenmondásokkal terhes utalások (melyik kábel hova tartozik, ki is a felelős akkor végül most a passzív elemekért) mutatják azt, hogy elég nagy a zavar(odottság) még a hivatalon belül is ezen a téren. Pedig itt tudatos döntéseknek van helye: a közvilágítás a város nappali óráin kívüli életének lényeges biztonsági és életminőségi kérdése. Az őszi napéjegyenlőség után azért is érdemes ezt szóvá tenni, mert nagyon visszásnak gondolom azt a helyzetet, amivel a régóta várt Pannon GSM letelepedés hivatalos székházavatójának adózott a város üzemeltetése: a teljes Pannon út, annak a két végcsomópontja, no meg a Tükörhegy IV. teljes területe sötétbe burkolódzott a közvilágítás tekintetében ezen az estén. Noha a Pannon GSM székház ténylegesen egy környezettudatos beruházás, azt nem hiszem, ez azt kellene jelentse, hogy a város sötétségben kívánja hagyni megközelítő útjait.

S ez a helyzet nem csak erre a szeptember 22-i napra volt igaz, hanem ez előtte és utána is huzamosabb ideig fennáll. Mindezek tisztázni kell: ki és hogyan ellenőrzi jelenleg a polgármesteri hivatal részéről a közvilágítás működésének kielégítő voltát, kinek számol be ennek eredményéről. Üzemzavar észlelése esetén a lakosság kihez és milyen formában fordulhat annak elhárítása érdekében? Milyen garancia van arra, hogy a nem egyedi lámpatestekre, hanem teljes utcára, lakótömbre kiterjedő üzemzavar elhárítása legfeljebb egy napon belül megtörténjék? Milyen szerződéses következménye (kötbér, kártérítés, áramszámla nagysága) van annak, ha több napon át nem működik a közvilágítási hálózat egy adott térségben?

Zöld cserép

A hónap legpozitívabb híre a végére: az M0 építése kapcsán a város vezetőinek és képviselőinek együttműködése révén kiharcolt lehetőséggé vált a második pálya rézsűkialakítása miatt elvesző erdőterület pótlása kétszeres nagyságban, állami költségen a Csalogány utca nem erdősített oldalán. Ez az utóbbi évtized leginkább hosszútávon is pozitív környezeti hatású lépése Törökbálinton, köszönet illeti mindazokat, akik ebben kezdeményezők voltak.