Beszélgetés Keller Lászlóval, Törökbálint országgyűlési képviselőjével

 

Hogy alakul a törökbálinti fejlesztések helyzete, országgyűlési képviselőként kell ezek útját egyengetni?

A pályázatok, amelyeket még polgármesterként volt szerencsém előkészíteni, egyenesben vannak. Ez két nagyobb és egy kisebb pályázat. A településközpont a legnagyobb, itt már a második forduló eredményét várjuk, és minden ok megvan a bizakodásra.

Ez milyen nagyságrendű projekt?

Összességében több mint egymilliárdos, amihez az európai uniós támogatás 800 millió. A másik jelentős pályázat az óvoda építése volt, ami 250 millió Ft támogatással valósul meg. Kisebb nagyságrendű, de szintén sikeres a Zimándy iskola eszközbeszerzése. Ezeket még polgármesterként indítottam meg, amiből látszik az is, hogy az uniós támogatások nem egyik napról a másikra valósulnak meg. Annak is örülök, hogy a Bóbita óvodának sikerült kilobbizni egy 20 millió forintos támogatást hazai forrásból és folytatódott az útfelújítási program is. Nem kapcsolódik az európai uniós fejlesztésekhez, de szót kell ejteni arról, hogy megvalósult a Pannon GSM új központjának felépítése, már megvolt az ünnepélyes átadás. Ez azért is külön öröm számomra, mert polgármesterként sokat kellett tennem azért, hogy a beruházás sikeresen meginduljon.

2006-ban a Pannon Törökbálintra településével kapcsolatban elég kaotikus volt helyzet…

A szerződés még a 2006-os választásokat megelőzően megszületett, olyan határidőkkel, amelyek teljesíthetetlenek voltak, akár az út építésével, akár szennyvízhálózat létesítésével kapcsolatban. Ezeket az önkormányzatnak kellett létrehoznia, de még a szennyvízvezeték nyomvonala sem volt kijelölve, volt olyan gondolat, hogy majd a Tükörhegy IV-en keresztül történik a kivezetés… Ehhez az állapothoz képest azonnal látszott, hogy a határidők betarthatatlanok. Újra kellett tárgyalni ezeket, ami azért is kemény küzdelem volt, mert a Pannon menedzsmentje szintén be volt szorítva, a tulajdonosok nem hagytak túl sok időt nekik sem. Az újragondolásnál aztán előnyösebbek lettek a fizetési feltételek is, a nagyobb összegeket a Pannon előbb kifizetette és sikerült az FSD-park vállalkozóját is bevonni a beruházásba. Végül sikerült megoldani azt is, hogy teljesen új nyomvonalon menjen a vezeték a törökbálinti szennyvíztisztítóba.

Melyek az országgyűlési képviselő munkáját igénylő, Törökbálinttal kapcsolatos aktuális kérdések?

Amivel most intenzíven kell foglalkoznom, az a Józsefhegynek, a Fácán utcának az erdő felőli oldala. Itt nagyon sok bérelt terült volt. Miután most lejárnak a bérleti szerződések, azt javasoltam a polgármester úrnak, induljunk el abba az irányba, hogy itt egy nagyon szép zöldterület legyen. Úgy látom, a testület is ebbe az irányba lépett, mert levelet írtak a miniszterelnöknek, hogy az M0-ás építése miatti fakivágásokért ezt a területet kapja meg Törökbálint önkormányzata. Annyival bonyolultabb a helyzet, hogy vannak ott bérlők, akiknek a jogviszonya 2009. december 31-el megszűnik, ugyanakkor már 20 éve rendesen gondozzák a kertjüket, bérleményüket, ők valamilyen kompromisszumos megoldást szeretnének. Ezt a szándékot én is igyekszem támogatni. Az önkormányzat részére történő területátadásba viszont mindenképpen olyan garanciákat kell beépíteni, hogy ott csak erdő, esetleg szántó lehessen. Ha az erdő benövi a telkeket, legyenek ott sétányok, egy olyan kialakítású zöldterület létesüljön, amit az budaörsi önkormányzat megcsinált Törökugratón.

Folyamatos a kommunikáció a település vezetésével? Figyeli az itteni történéseket?

Figyelem, folyamatosan a kapcsolatom Törökbálinttal. A település vezetésével nem tekinthető folyamatosnak, alkalomszerűen beszélünk, amikor szükség van rá. A helyi rendezvényeken találkozunk, ezeken továbbra is igyekszem ott lenni.

A Tópark szabályozási terve kapcsán ismert, hogy levelezésben áll a Törökbálint jegyzőjével. Van-e ebben újabb fejlemény?

Nagy csalódás az a kapcsolat, ami a jegyzővel kialakult. Volt egy nagyon őszinte beszélgetésünk vele, ezt azért kezdeményeztem, mert a horgászok megkerestek tó állapota miatt…

Miért, mi történt a tóval?

Gyakorlatilag feltöltötték és elkezdett iszaposodni, ezért sokkal kevesebb a hal. Ez nem egy bővizű tó, nincs nagy víz utánpótlása, tehát a beavatkozással óvatosan kell bánni. A Tópark befektetőinek az egyetlen szempont, hogy beépüljön a tó környéke. A horgászoknak és azoknak, akik a természetet szeretik, sokkal fontosabb, hogy a természetes állapot megmaradjon. A horgászok azért kerestek meg, mert a Tópark befektetőivel nem jutottak dűlőre. A befektető próbált egyességet kötni velük, gyakorlatilag kivásárolni őket a területről, de nem tudtak megegyezni. A horgászok a jegyzőt is megkeresték a problémával kapcsolatban és ennek kapcsán mentem el hozzá én is. A beszélgetés során mindkettőnk számára egyértelmű volt, hogy nincs jogszerű szabályozási terve a Tópark területének. A jegyző nekem ekkor határozott ígéretet tett arra, hogy kezdeményezni fogja a testületnél a szabályozási terv visszavonását, amit én már 2007-ben megindítottam és ma is úgy látom, hogy ez végül nagy szerepet játszott abban, hogy képviselő-testület feloszlatta önmagát. Az ígéretét azonban a jegyző nem váltotta be, hanem egy levélben arról tájékoztatott, most készül az új szabályozási terv és amennyiben ezt elfogadják, a jelenlegi, tudottan jogellenes szabályozási terv majd hatályát veszti. A jegyző úr azt is mondta, hogy semmiféle építési jogot eredményező engedélyt nem adtak ki. Megépültek viszont olyan létesítmények, például a betonkeverő, amihez engedély kellett. Amikor ezt felvetettem, azt a választ kaptam, hogy az engedélyt biztosan az ő időszakát megelőzően adták ki. Az itteni történések során viszont korábban is mindig azt mondták, hogy nem adtak ki engedélyeket, ám a horgászok elmondása szerint csöveket fektettek, feltöltötték a tavat, amihez mégiscsak kellettek engedélyek.

A helyzet tehát az, hogy 2006. szeptember 28-a óta, amióta Tópark területére a szabályozási tervet elfogadták, nagyjából mindenki tudja, hogy eljárás- és anyagi jogi szempontból sem jogszerű, de senki sem akar, mer, gondol ezen a helyzeten változtatni?

A befektetőnek alapvető érdeke, hogy legyen a területére hatályos szabályozási terv, még akkor is, ha ez nem jogszerű. A képviselő-testületi többséget viszont soha nem tudtam megérteni, akkor sem, amikor polgármester voltam, hogy milyen érdek fűződik ahhoz, hogy ezt az állapotot fenntartsák. Ez egy lassan három éves, elég érdekes történet.

Azt gondolom, erről nem utoljára esett szó… Szeretném viszont megkérdezni, mi a véleménye arról, hogy készül az új településfejlesztési koncepció, amely 15 éven belül a jelenleginél 80-100 százalékkal népesebb, 20-25 ezer lakosú Törökbálinttal számol?

Ezt részleteiben nem ismerem, de hamarosan sort kerítek erre is. Amikor polgármester voltam, már akkor is megjelentek átsorolási kezdeményezések, például a Köles-dűlőnél, én ennek nagyon határozottan ellenálltam. Akkor, amikor intézményi ellátottságban így állunk Törökbálinton, szerintem egy újabb nagyléptékű bővítés teljesen indokolatlan és felesleges. Az elmúlt évek folyamatai azt eredményezték, hogy lényegesen dinamikusabban növekedett a lélekszám, ezt nem tudta követni a település intézményrendszere. Ezt a deficitet nem szabad tovább növelni, miközben vannak olyan területei Törökbálintnak, amelyek „spontán” alakultak tulajdonképpeni lakóterületté, konkrétan ilyen Pistály és Anna hegy egy része. Ezt a folyamatot korábban meg lehetett volna akadályozni, de ma már nem lehet meg nem történtté tenni. Inkább ezekkel a területekkel kellene foglalkozni, ezek fejlesztését segíteni, hogy itt is rendezett viszonyokat sikerüljön kialakítani és az új belterületbe vonások helyett inkább a zöldterületek bővítésére, ápolására kellene helyezni a hangsúlyt.