M0 cserepe

Gyanítom, messze nem az utolsó cserép íródik ebben a témában is, a napokban most már tényleg nekiláttak a kivitelezők az M0 bővítésének. Ez egyrészt nagyon jó hír, hiszen utáltuk rendesen, hogy sokszor nem az M0 a település terelőútja, hanem a forgalmához képest elégtelen kapacitása miatt a város az M0-é. Az is jó, hogy a bővítés után a déli harántirányú közlekedés lehetősége gyorsabb és kiszámíthatóbb lesz, de ezt még meg is kell élni.

Nekünk itt a város távolabbi részein csak annyi a feladat, hogy viseljük el még az eddigi állapotokat, de akik az út vonala közelében laknak, azok számára az építési forgalom terhe, zaja is pluszban jelentkezik. Nem véletlen, hogy több mint fél éve kezdeményeztem: a képviselő-testület fogadjon el határozatot a játékszabályokról, pontosan a lakókörnyezet és az erdő védelme érdekében, biztosítva azt, hogy az autópályává fejlesztés szinte teljes egészében az autóútról történjen, a környezet védelmére is fokozottan figyelve. A határozat megszületett, több körös egyeztetés is volt a hivatal részéről a Városfejlesztési Bizottság elnökének aktív részvételével. Legalább 2 kérdésben mégis elégtelen az osztályzat: (i) a város és lakói szinte semmit nem tudnak a munkáról (ilyen esetekben a Polgármesteri Hivatal szervezésében, a beruházó és a kivitelező részvételével olyan lakossági fórum van szinte minden esetben az érintett településeken, amelyen az összes fontos kérdés napirendre kerülhet /lásd www.nif.hu/); (ii) másrészt a szállítóutak és földdepóniák tervezésénél alapvető hibák történtek. A legdurvábbnak a helyzet a 8-10 család által lakott Virág tanya esetében tűnik, ahol a lakók a kivitelező cég állapotfelmérő mérnökétől tudták meg, hogy az egyik szállítóút a 3 cm vastagságú aszfaltcsíkon fog húzódni házaik között, amely a néhány tíz méterre kezdődő, 83 ezer köbméter (úgy 4000 nagyteherautó) kapacitású földtároló helyhez vezet. Pedig minimális odafigyeléssel kissé távolabb, a kiirtott/kipusztult óriási barackos helyén lenne bőven hely a föld tárolására. Továbbá 200 méternyi kerülővel, az érdi útra sokkal beláthatóbb helyen kivezetett földúton, de a házaktól távolabb is közlekedhetnének a teherautók. Augusztusban kétségbeesett utóvédharcba kezdtem ebben az ügyben, nem is teljesen reménytelen talán a helyzet, de egyáltalán nem természetes, hogy az M0 ebben a tekintetben minimális vagy akár nulla figyelemmel kísért ügynek tűnik.

Költségvetés és a szociális cserép

Augusztus második felében az ember a tükörbe néz. Ha még képviselőként bizalmat is kapott, akkor a természetes barnaságon átütve vörös vagy éppen elfehéredő arccal, jobb esetben mosollyal azt tudja rögzíteni: hol is tart a város a terveihez, környezetéhez képest a költségvetés megvalósítása során.

Nos, idén ennek különös jelentősége van: a gazdasági válság kihívásától Törökbálint és polgárai se tudják mentesíteni magukat. Meglátszik ez a település és lakói pénztárcáján is. Világossá vált, hogy nem tudjuk tartani a „Nagy Ugrás” programjához képest már eleve visszafogottabb beruházási programot sem, a költségvetési források ehhez nem állnak elégséges mértékben rendelkezésre, a költségvetésen kívüli (PPP) oktatási intézményfejlesztés lehetősége pedig nagyon-nagyon bizonytalanná vált (2-3 éve minden további nélkül meg lehetett volna csinálni, de 2009-10 környezetében már ez kutya nehéz).

De sokszor nehézzé vált az ország és világ folyamataihoz hasonlóan az itt élő emberek sorsa is. Némi időutazással nem egy esetben a 90-es évek problémái köszönnek vissza. Ebben a helyzetben gondoltam képviselőcsoporti társaimmal úgy, hogy a javaslatunkra a költségvetés alig negyed százalékát kitevő módon februárban betervezésre került 20 mFt-os szociális biztonsági tartalék bővítésére illetve felhasználására kell javaslatot tenni a költségvetés-módosítási vita során.

Az augusztus utolsó heti bizottsági ülések tanulsága szerint ennek sikeressége kétségesnek tűnik. Polgármester úr arra nyitottságot mutat, hogy az eredetileg általa jegyzett javaslathoz képest ne kerüljön kinullázásra (az számunkra több mint meglepő volt, miközben a többi visszafogás/módosítás nagyjából elfogadható), de a más beruházási tartalék terhére történő szociális biztonsági tartalék növelését illetve a felhasználás konkrét javaslatát elutasították.

Pedig nem –már ezt is megkaptuk- népszerűséget hajhászunk. Egyszerűen úgy érezzük: a város van abban a helyzetben, hogy lakói legnehezebb helyzetű ötödére koncentráló, s erre 22 jogcímen 114 mFt-ot (azaz költségvetési főösszegének valamivel több, mint másfél százalékát) felhasználó szociális rendszere mellett, azt kiegészítve, polgárai kevéssé tehetős, de részben önmagáról is gondoskodni tudó részét is támogatja.

De miről is lehet szó konkrétan? Például az alábbiakról, hangsúlyozva, hogy ez a lista nem zárt, nem végleges, kihúzni és hozzátenni egyaránt lehet bárki jóakaratú polgár által, csak a kérdést szőnyeg alá söpörni nem szabad:

Az MFB-s Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogramhoz a végrehajtási szakaszba került lakóingatlanok és eddigi tulajdonosaik helyzetét rendezve;

Helyi krízisalap létrehozásáról a kormányzati alapnál enyhébb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval;

A szociális ellátásra nem jogosult, állandó jövedelemmel rendelkező szülők esetében visszatérítendő kamatmentes kölcsön biztosítása a tanévkezdéshez kapcsolódóan (pl. gyerekenként 50 ezer Ft támogatás, 5 ezer Ft-jával 10 hónap alatt visszafizetve);

Természetbeni juttatások körének bővítéséről (pl. az önkormányzat nagytételben tűzifát vásárol és ezt kedvezményes áron adja tovább az eddig támogatásban nem részesülőknek);

A közszolgáltatási támogatások körének bővítése (pl. az 5 éve kivezetett "kukatámogatás" újbóli bevezetése vagy egyszeri támogatás kisebb tároló beszerzéséhez; kártyás mérők beszerelésének támogatása stb.);

A képviselő-testület a helyi foglalkoztatás támogatása érdekében, helyi munkahely-megtartó alap létrehozásáról döntene;

A foglalkoztathatóság segítése érdekében - a kisebb fejlesztések kárára is -, a bölcsődei illetve óvodai kapacitás 2010-11-re aktualizálódó bővítéséről döntene, függetlenül a társfinanszírozás meglététől.

A fejlesztés és a koncepciója

Alig van már hely, ezért csak címszavakban: nagy öröm, hogy a testület javaslatomra várhatóan szóhasználatában sem elfogadni fogja, hanem társadalmi vitára bocsátja a településfejlesztési koncepciót. Ennek tervezete javult, de még sok értő szem nézzen rá, hiszen évtizedekre formálja a várost és képét. Módosító javaslatok szakbizottsági szinten egyetlen kivétellel elfogadásra kerültek, ez is öröm. Az egyetlen kivétel viszont fáj: a többség - úgy tűnik - ellenzi annak megfogalmazását, hogy jelentős új kereskedelmi-gazdasági övezeti átsorolás már ne legyen. Addig, amíg több mint 200, már rég átminősített hektár parlagon áll, szerintem nem ennek van itt az ideje, hanem azok hasznosításának. Nincs akkora kényszer városunkon, hogy napi (egyébként a tapasztalat alapján kétséges) bevételek oltárán feláldozza évtizedekre tartaléknak tekinthető, nem beépített területeit.