2007.12. 20.-án Géczy Krisztián önálló képviselői indítványával zöld utat kapott egy átfogó törökbálinti játszótér program. Ennek szellemében 2009.03.26.-án a testület többek között egy újabb játszótér létesítése mellett döntött, a Téglagyári bolt mögötti ligetes területen. A lakók számára ilyen-olyan csatornákon meglehetősen későn megismert döntés heves tiltakozást váltott ki.

Mindekelőtt érdemes azzal kezdeni, hogy a Géczy féle önálló indítványban a tervezett játszótér eredetileg kamaszoknak épült volna, olvashatjuk az előterjesztés tárgyalásáról szóló jegyzőkönyvben (2009.03.26-án a 14/g. napirendi pont). Az eredeti cél annyira feledésbe merült, hogy Gyurasits és Gáldi képviselők érvelése ellenére a képviselő-testület elutasította Gáldi György javaslatát: „egy kamaszok számára építendő játszótér létrehozására, amelyre vonatkozóan helyszíni és tartalmi javaslatot 20 millió forintos irányösszeg megjelölésével az Ifjúsági Önkormányzattól vár.”

Végül az eredeti határozati javaslat részeként a 2009. évi játszótér program keretében megszavazza a testület a „Bajcsy-Zsilinszky utcában az 1442 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon, a kisbolt melletti parkban új játszótér építését (12 millió Ft keretösszegben)”.

Mi lehet az oka, mi nem, mindenesetre a tervezett létesítmény szomszédságában élő lakótársaink valamikor 2009 júliusában eszmélnek, amikor is a város titkos csatornáin értesülnek a tervről, no, meg a területet méregető emberek ügyködése nyomán kiderül, hogy az előttük fekvő kis ligetes sávban valami készül.

Ízibe meg is fogalmaznak egy jól szerkesztett beadványt a döntéshozók mindegyike címére, amelyben akkurátusan felsorolják a többségében akceptálható ellenérvet, miért nem jó ötlet eléjük játszóteret építeni, s ezt a levelet aláírásaikkal is hitelesítik.

Ezt követően már hasonlóan zajlanak az események, mint azt Olvasóink a Köztársaság térre építeni tervezett 24 lakásos társasház ügyében már megtapasztalhatták. Előbb dönt a testület egy lakosságot „bőr közelben” érintő tervről, és csak a lakossági tiltakozásra szánja rá magát a tárgyalásra. Nem igazán menthető ez ügyben a tájékoztatás elmaradása miatt a terület képviselőjének, Rothauszky Györgynének szerepe sem. A Hírlevél vagy van, vagy nincs, használhatóságáról, pedig eddig még csak Hajdu Ferenc alpolgármestertől hallottam megelégedett véleményt. A Kerthelyiség ingyenesen bedobott periodika meg idegenkedni látszik a botrányszagú esetektől, meg talán a honlapot is felületesebben használjuk, mint azt elöljáróink gondolják.

De lássuk a lakossági beadvány sorsát! 14-én, egy pénteki napon kapott értesítést a beadványt aláíró lakóközösség, hogy hétfőn, 17-én, este hét órakor a helyszínen megvitathatják a kérdést az önkormányzat és a testület képviselőivel. Szoros terminus ez így nyáridőben, de lássuk benne az önkormányzat igyekezetét, meg azt is, hogy talán a tervezett munka már el is kezdődött!

Az adott időpontban megjelenik a már gyülekező – az éppen nem nyaralását élvező – lakosság előtt Csuka Attila főállású alpolgármester, Rothauszkyné, a terület képviselője, Pénzes Józsefné az MSzP-CiF frakció képviselője, óvodavezető.

A beadvány témáját mindkét fél ismeri, Olvasóink számára megpróbálom röviden összefoglalni. A levél első része indokolja, miért tartják a lakók alkalmatlannak a területet játszótér létesítésére:

-hivatkoznak a csúcsidőben mért óránkénti 1500-2500 gépjármű forgalomra, a közlekedésből származó emisszió a reggeli és esti órákban az ÁNTSZ helyi vizsgálata szerint olyan levegőminőséget eredményez, ami nem lenne ideális játszótér, -vagy sporttevékenység végzésére;

-a 10 évesnél kisebb gyermekek éppen a kipufogók magasságában vesznek levegőt;

-a környéken alig lakik ilyen életkorú gyermek;

-A területtel határos főúton buszmegállók is vannak, az indulással, megállással együtt járó fokozottabb zaj- és káros anyag kibocsátás mellett a biztonságos gyalogos közlekedés sem megoldott;

-A terület kora tavasszal fakadó talajvízzel van elárasztva, az esetleges szerencsétlen beavatkozás a környező házak pincéit is veszélyeztetheti.

A második részben azt sorolják fel, miért ellenzik a játszótér megépítését:

-Féltik az általuk létrehozott ligetet, ami elválasztja őket a főúttól. A beavatkozás jelentős mennyiségű fa kivágását vonná maga után, a talaj megbolygatásával vízelvezetési gondok is keletkezhetnek.

-A játszótérrel feltehetően azonos nagyságú parkoló épülne, tovább rontva az eddig sem zaj- és szennyezésmentes helyzetet.

-Luxus ennyi pénzt áldozni „egy olyan univerzális játszótér kialakítására, ami a kamaszok számára szinte dühöngőként lenne használatos”

-Félnek az éjszakai rendbontástól, az alpolgármester úr boltjába odaszokott italozók gyerekek számára nem kívánatos példájától és attól, hogy a hely kábítószer-élvezők törzshelyévé válhat.

A levél harmadik részében még számos, a játszótér megvalósításakor elvégzendő forgalomtechnikai megoldást körvonalaz, ami majd plusz költségként jelentkezik.

Csuka Attila alpolgármester mindenekelőtt beismeri, a határozat meghozatala előtt illett volna beszélni az érintett lakosokkal. Ezt követően sorra veszi a beadvány pontjait, igyekszik azokat megcáfolni. Elsősorban ma már nem a kamaszoknak(?) építendő játszótérről van szó, hanem egy legfeljebb 10 éves korig igénybe vehető létesítményről, amelyet 1,2 méteres kerítés zár körül. A kerítésnek a főúttal szomszédos oldala még ennél is magasabb lesz. A fakivágás csak a középen lévő három nagyobb, és pár vékonyabb fát érinti, ezek sem különösebben értékesek. A zöldterület csak annyival lesz kisebb, amennyit a játékok alatt kötelezően lefektetendő rugalmas gumiszőnyeg elvesz. A megvalósítandó parkolók gyeprácsos kialakításúak lesznek. A területrendezés során a vízelvezetést megoldják, és a kialakított teret, amennyire csak lehet, szintbe hozzák a Bajcsy-Zsilinszky utcával.

Pénzesné tolmácsolta a hivatalos külföldi útján lévő Gáldi György képviselő üzenetét, miszerint ő sem találja ideálisnak a területet, és van egy alternatív javaslata másik helyszínre. Csuka alpolgármester – a kompromisszum nélkül végződő tárgyalás esetére, erre ígéretet tett – a játszótérrel kapcsolatos előterjesztést visszahozza a testület elé. Pénzesné tapasztalt óvodapedagógusként amellett érvelt, hogy pontosan tisztában van azzal, mennyi apró gyermek van a környéken, és mennyire szükség van korszerű játszóterekre.

A lakók részéről sok javaslat hangzott el alternatív helyszínről, csak sajnos valamennyi belterületi javaslatról kiderült, hogy nem önkormányzati tulajdonban vannak. A patak partján vannak még kisebb területek, de azok Csuka alpolgármester szerint erre a célra nem alkalmasak.

Magam csak azt állapítottam meg, hogy sem az önkormányzat, sem a lakosság nem él a demokrácia adta lehetőségekkel. Az önkormányzat macerás volta miatt egyszerűen kihagyja a lakosságot az őt érintő döntések megvitatásából, a lakosság – tisztelet a kivételnek – többnyire csak akkor protestál, ha személyesen őt érinti egy önkormányzati döntés, de a település jövőjét meghatározó átformálásban nem igazán kíván részt venni. Ha viszont rosszul döntenek elöljárói, majd jól odamond. Kicsit most is ezt éreztem. A demokrácia nem csak jogokat biztosít, de kötelezettségeket is ró az azzal élni akaró állampolgárra. Figyelemmel kísérni közös ügyeinket akkor is, ha nem éppen minket érint személyesen, de áttételesen mindannyiunk életminőségét befolyásolja.

A másik megállapításom: tényleg, hol az Ifjúsági Önkormányzat az ifjúságot érintő ügyek vitáinál, vagy csak meg kellett alakítani ezt az újabb szervezetet, mert ma ez a módi, oszt' jónapot?