A forró nyár ellenére a szeptember 3-i testületi ülést előkészítő fontos előterjesztések kerültek a szakbizottságok asztalára. Többségük egészen közelről érinti a lakosságot, ezekből emelnék ki néhányat.

Lesz-e játszótér a Téglagyári élelmiszer bolt mellett?

A terv kapcsán kibontakozó lakossági ellenállásról bővebbet a „Szeretnél-e mindig játszani?” anyagban olvashatnak lapunk .. oldalán. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságban egy olyan határozatot hoztak – anélkül, hogy a játszótér építés tervét elvetették volna -, hogy a lakók képviseletében jelen lévő Csáki Ferencnek a területre vonatkozó szakmai aggályait, továbbá önkéntes ajánlkozását egy talajmechanikai vizsgálat lefolytatására elfogadják. A lakók kérése volt még az is, hogy az előttük lévő – korábban az egyik lakó által megnyitott - utcát zsákutcává minősítsék át.

Újabb időpontok a zöld hulladék ingyenes elszállítására

Olyan módosítás kerülne be a helyi környezet védelméről, a közterületek és az ingatlanok rendjéről szóló rendeletbe, hogy az ingyenes tavaszi- és őszi zöldhulladék begyűjtési rendszert - amelyben az egyes körzetekhez más és már tavaszi és őszi heteket rendeltek - megszüntetnék, mert a falugazda csoport szerint ez a szisztéma túl nagy terhet ró rájuk. Az új megoldás szerint a teljes településre egységesen tavasszal március 16-tól – április 15-ig, ősszel pedig október 1-től – november 1-ig lehetne kirakni az ingatlanok elé a zöld hulladékot elszállításra. Magam nem látok ebben a változásban előre lépést, érzésem szerint egy év múlva ismét hozzányúlunk ehhez a rendelethez. A lakosság kérésére szóba került még a hulladékudvar szerda délutáni nyitva tartása is.

Megalakulhat a törökbálinti városőrség

A közbiztonság érezhető romlása arra késztette az önkormányzatot, hogy a 2009-es költségvetésébe 10 millió Ft-ot állítson be egy újraszerveződő polgárőrség támogatására. Ha ez nem is sikerült, Ibrányi Miklós gépészmérnök, biztonságszervező egy átfogó anyagot tett le az önkormányzat asztalára egy városőrség felállítására vonatkozóan. Ez egy - a szervezet felállására, jogosítványaira, egységes öltözékére, működésére, kapcsolataira, telephelyére, eszközigényére és egyéb költségeire vonatkozó – részletes szakmai javaslat. Az elképzelés kezdetben csak a szakmai vezetést javadalmazná, a járőrszolgálat társadalmi munkában történne, s ha az elképzelés működik, és működtetésére az önkormányzat financiális forrást is talál, csak akkor fejlődne tovább a városőrség a profizmus, a fizetett járőrözés irányába. A gyakori betörésektől sújtott lakosság nevében reménykedve várjuk a fejleményeket.

Megkezdődik az M0-ás autópálya bővítése

A munkálatok Törökbálintot a munkaterületek megközelítése szempontjából érinti, ami alapvetően a Cora csomóponton keresztül megközelíthető pályaszakaszon bonyolódik. Az építkezés szükségessé teszi az Anna-hegy déli oldalán a pályaszakasz megközelítéséhez egy rézsű nyitását, ez 4,7 hektár erdő tarvágását jelenti. 1994 óta azonban ezek az összefüggő erdős területek „helyi védettség alatt álló természetvédelmi területek”. Az önkormányzat a tarvágáshoz csak akkor járul hozzá, ha a Nemzeti Infrastruktura Fejlesztő Zrt. a kivágott erdő helyett Törökbálint közigazgatási határán belül 2.04-szeresen nagyobb erdőterületet telepít. A hivatalnak a munkálatok során nagy figyelemmel kell lennie olyan szállítási útvonalakra, mint amilyen a Virág tanyán nemrég létesített, alapozás nélküli aszfaltút, amely nehezen viselné el az építkezéssel járó terhelést.

Vége a fanyűvésnek?

Számtalan lakossági bejelentés, cikk, olvasói levél született az ELMÜ barbár fametszésének tárgyában, amelyet az elektromos vezetékek védelmében kétévente végeznek a faluban. Éppen erre a csak kétévenként metszésre hivatkozva mentegetik magukat, a sokszor a fáink életébe kerülő szakszerűtlen beavatkozással kapcsolatban. Három megoldás kínálkozik: a légvezetékek földbe helyezése, erre momentán nincs pénz; a légvezetékek kötegelése, ami az előbbinél olcsóbb, de még mindig elég költséges. Harmadik megoldás az, ha az önkormányzat finanszíroz egy erre a feladatra megpályáztatott vállalkozást, ez esetben a legalkalmasabb időpontban, számon kérhetően lehetne a beavatkozást elvégeztetni. Az ELMÜ pedig az el nem végzett munka megmaradt költségén elkezdhetné a légvezetékek kötegelését.

Lesz végre átjárás a Tükörhegyről az Árpád utca felé?

10 év után végre véget kellene vetni a Tükörhegy gettószerű izoláltságának. A mostani előterjesztés több utca vagy utcaszerű átjáró megnyitására tesz javaslatot, egyes képviselők szerint túl sokat is. A megoldások közül - ha nem is ideális-, de a legkevésbé problematikus megoldás kiválasztása meglehetős nagy vitát generált a bizottságban. Végül a VFKB-tól többséget kapott az Árpád- Honvéd/Nemzetőr utca felé egy új utca kiépítése. A Kossuth köznél, valamint a Walla villa mellett egy-egy magánút közcélú igénybevételét is támogatta a bizottsági többség.

Nagyvonalú szabadidős park terve az Érd felé vezető „városkapunál”

Ilyenkor mindig eszembe jutnak Turai polgármester szavai a második polgármesteri ciklusból, amikor szóbahozva a parkok, virágok, gondozott utak hiányát azzal fizetett ki, hogy azért mert néhány muskátlit kirakat az utcára, nem lesz még jobb polgármester. Szerencsére a Fidesz frakcióban lévő középgeneráció nem így látja, s nagy lendülettel vetette bele magát a játszóterek, grundok, parkok, és egyáltalán, a virágos területek számának növelésébe. Mindenki láthatja, ha végigmegy a városon: ahol az útburkolatot, az útszegélyeket megcsinálták, és a máskülönben elég rusnya villanyoszlopokat virágokkal díszítették, hirtelen egész más városkép jelent meg.

Míg a Szérűskert városi parkká alakítása mindig várat magára, ez az új terv (Tegyei Gyöngyi kertépítő szakmérnök munkája) a Dózsa György és a Szent István utcák közötti területre, igazán szép. Elképzeléseibe belekomponálta a patakot, partján vízinövényekkel, a már meglévő játszó- és piknikező teret, de új elemekkel (tanösvény, rózsalugasok, szoborpark, kocogó pálya, sok-sok fa és virágos cserje) is előrukkolt. A tervet három egységre bontotta, hiszen a tervezett költség (kb. 60 millió) egyszerre nagy falat lenne ennek a kéthektárnyi területnek a kialakításához. A költségek hallatán Gáldi György olyan pesszimista volt, hogy a megvalósítást csak az első negyedszázad végére látta realizálhatónak. Magam inkább Géczi Krisztián véleményét osztom, aki emlékeztette Gáldi képviselőt, hogy erre az évre is 50 millió Ft-ot tudtunk játszótérépítésre szánni, akkor ütemekre bontva, ezt a szép tervet is el lehet kezdeni megvalósítani.