Választás 2010.

Április 11-én kerül sor a 2010. évi országgyűlési választások első fordulójára, két héttel később, április 25-én a második fordulóra. Az első fordulóban két szavazatot adhatunk le: egyet a pártok megyei listáinak, egy másikat az egyéni választókerületi jelöltek valamelyikére. A második fordulóban az elsőben legtöbb szavazatott kapott három egyéni képviselőjelölt egyikére voksolhatunk, amennyiben nincs visszalépés.    

A Pest megyei 9. számú választókerületben április 11-én 56 704 választópolgár szavazhat. Érdekesség, hogy a megyében a legnépesebb szigetszentmiklósi székhelyű 12. választókerületben majdnem kétszer annyian szavazhatnak (74 295), mint a 16. számú nagykőrösi központú legkisebben (40 968).

A Pest megyei 9. számú választókerületbe 9 település tartozik, a szavazásra jogosultak száma a következő: Budaörs 21 283, Törökbálint 9989, Biatorgybágy 8812, Tárnok 6933, Zsámbék 3908, Sóskút 2425, Herceghalom 1425, Tök, 1065, Pusztazámor 864.

  A Budaörs központú Pest megyei 9. számú választókerületben április 11-én a szavazólapon a következő jelöltek neve szerepel:

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP),

Dr. Görög Balázs (LMP),

Keller László (MSZP)

Pályi István (Jobbik).

Ők gyűjtötték össze az induláshoz szükséges legalább 750 kopogtatócédulát, Erdősi Zoltánnak (Civil Mozgalom) és Takács Attilának (MDF) ez nem sikerült.

Ugyanakkor megyei listája mind a hat országos listát állító pártnak, szervezetnek, mozgalomnak lesz. Ehhez a megyei választókerületek negyedében, de legalább kettőben kellett képviselőjelöltet regisztráltatniuk. Pest megyében 16 egyéni választókerület van, vagyis 4 nyilvántartásba vett jelölt szükséges a listaállításhoz. A Fidesz-KDNP-nek, a Jobbiknak és az MSZP-nek mindegyik választókerületben indul jelöltje, az LMP 9, az MDF 7, a Civil Mozgalom 4 helyen tudott jelöltet állítani.

 A Pannonból Telenor lesz

Telenorra változtatja nevét a Pannon GSM Távközlési Zrt. - jelentette be a törökbálinti székhelyű mobilszolgáltató vezérigazgatója. A Pannon a magyar GSM-mobiltávközlési piacon elsőként, 1994-ben indította el szolgáltatását.

A társaság jelenleg a norvég Telenor tulajdonában van. A Pannon az elmúlt évben 73,4 milliárd forint kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el, ami 3,6 milliárd forinttal kevesebb a 2008. évinél. A társaság bevétele tavaly 177 milliárd forint volt, ami 11,3 milliárddal forinttal kisebb az egy évvel korábbinál. Magyarországon januárban 11 millió 834 ezer mobilelőfizető volt.

A teljes ügyfélszám alapján számítva a Vodafone piaci részesedése 22,09 százalék, a Pannoné 34,68 százalék, a T-Mobile-é pedig 43,23 százalék volt.

A magyar távközlési piacon már történt névváltás, 2004-ben a Westel vette fel a T-Mobile nevet. Ez a váltás piaci információk szerint 2-4 milliárd forintba került.

(forrás: Népszabadság)

Sérülne a környezethez való jog Pátyon!

Fülöp Sándor a jövő nemzedékek jogainak országgyűlési biztosa nem nyugodott bele pátyi önkormányzat egyébiránt több szempontból nyugtalanító döntésébe és kilátásba helyzete: ha az önkormányzat nem helyezi hatályon kívül a beruházást lehetővé tevő rendeletét, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul a rendelet megsemmisítése érdekében. A zöld ombudsman március 27-i nyilatkozata szerint a tervezett projekt nem fenntartható, veszélyezteti a környezetet, sérti többek között a termőföldről szóló törvényt és a budapesti agglomerációról szóló törvényt is. A beruházás keretében golfpálya, kiszolgáló létesítmények, szálloda, továbbá háromszáz üdülőegység és mintegy 1400-1600 lakás megvalósítását tervezik.

Fülöp Sándor megjegyezte azt is, hogy a település képviselő-testülete a beruházás megvalósítását lehetővé tevő szabályozást annak ellenére fogadta el, hogy azzal szemben az utóbbi hónapokban nagyarányú lakossági tiltakozás alakult ki. Álláspontja szerint az önkormányzat jogalkotása az egészséges környezethez való joggal összefüggő alkotmányos visszásságot idézett elő, mivel az új szabályok több szempontból is ellentétesek a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénnyel, a többi között a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét szolgáló garanciális rendelkezésekkel.

Mindez újszerű lépés, eddig ugyanis állami szereplők nem fejeztek ki egyértelmű véleményt az agglomerációban messze nem egyedi ilyen típusú önkormányzati döntésekkel kapcsolatban.

Az önkormányzati képviselőket tartják a legkorruptabbaknak

A helyi önkormányzatok képviselőit tartják a legkorruptabbnak az emberek - derül ki a DGS Global Research 1200 anonim résztvevő megkérdezésével végzett kutatásából. A válaszadók szerint utánuk a települések vezetői a leginkább megkenhetőnek, a harmadik-negyedik helyre az aktuális kormányerőt, illetve közigazgatási vezetőket helyezték. A politika korrupciós fertőzöttségét egy tízes skálán 9-re értékelték, a gazdaságét pedig 8-ra.

A legfrissebb korrupció-felmérés eredményeiben nem is az önkormányzati és a politikai korrupció felvetése a legriasztóbb, hanem az, hogy a válaszadók több mint fele a bíróságokat és az ügyészségeket is fertőzöttnek tartja. Ennek ellenére mintegy kétharmaduk ezektől várná, hogy küzdjenek a korrupció ellen. A médiáról 43 százalékuk gondolja, hogy nehezen küzdhet a korrupció ellen, mert maga is korrupt, 51 százalékuk viszont úgy véli, hogy a sajtó segíthet a korrupció visszaszorításában. A média egyébként a korrupciós lista előkelő hetedik helyére került, közvetlenül a rendőrök után.

(forrás: hirszezo.hu)