Képeslap reprodukció: Scheiblinger Péter

 

 

 

 

Miközben a műszaki fejlődés száz évet haladt előre, Törökbálinton megszűnt a HÉV; az egyetlen vasút mellett pedig, amelyen már időnként csendes, légkondicionált szerelvényeken is lehet utazni, az évek óta szolgálati lakásként használt állomásépület semmilyen szolgáltatást nem nyújt az utazónak. Jegyet a vonaton kell váltani – ha jön a kalauz –, váróterem nincs, de még fedett esőbeálló sem, és utastájékoztatást is hiába keresünk.

A fárasztó, sokszor kiszámíthatatlan és környezetszennyező buszos közlekedés helyett egyre gyakrabban felvetődik az elővárosi vasúti közlekedés Nyugat-Európában már bevált alternatívája. Ennek megvalósításához kiépített gépkocsiparkolóra, kerékpártárolóra, az állomást is érintő helyi buszjáratra és egy megfelelő állomásépületre is szükség van.

Az ország egyik leggazdagabb városa megérdemelne egy ilyen színvonalas és a fővárosba ingázó emberek életét megkönnyítő szolgáltatást a 21. században. Ez sokkal fontosabb az itt élők számára, mint egy újabb gigantikus bevásárlóközpont vagy a település esztelen terjeszkedése. Kérünk inkább egy szép, új vasútállomást!