Mit tegyen egy jobboldali vezetésű önkormányzat, ha lelkiismeret furdalás gyötri lakosai esetleges haláláért, de a pártközpontnak is meg akar felelni?

(Hiszen jönnek a választások, és a főnök személyesen dönti el, ki lehet országgyűlési képviselőjelölt, ki nem. De a jövő őszi önkormányzati választások jelölésénél is az fog dönteni, ki hogyan teljesíti a ki nem mondott, de elvárt pártfeladatot.) E feladvány megoldásában a törökbálinti fideszes képviselőtestületi többség jelesre vizsgázott, amikor november 25-i rendkívüli ülésén a rászorultak ingyenes oltása mellett döntött. Pedig az is nehezítette feladatukat, hogy a mindenkinek ingyenes oltásra vonatkozó populista javaslatot az ellenzékük nyújtotta be.

Na de hogyan csomagolják be ezt a „kormánypárti” döntést, hogy a törökbálintiaknak is jó legyen, de a pártközpont se haragudjon meg? November 25-én, amikorra már tíz fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, és köztük terhes nők is voltak, nemigen lehetett vállalni a mindenhova ingyenesen bedobott jobboldali Helyi Téma harcos oltásellenességét. De azt a korábbi oltás elleni hangulatkeltést sem lehetett folytatni, amelynek keretében vezető fideszes politikusok, Navrasics Tibor, Szijjártó Péter és Pelczné Gáll Ildikó a nyilvánosság elé állva dacosan közölték, hogy ők bizony nem oltatják be magukat. Akkor még úgy gondolták, ezzel is lehet egyet ütni a kormányon. Azóta kiderült, hogy nem a kormányon csattant az ütés, hanem „az embereken”, akikre hivatkozni szoktak.

A feladványt úgy oldották meg, hogy a határozatban megpróbálták befeketíteni a kormányt. Felrótták, hogy nem ingyenes az oltás, hogy a kormány túl drágán adja, hogy nem hozta nyilvánosságra a gyógyszergyártással kapcsolatos szerződéseket, és hogy az oltóanyagot ciprusi hátterű magáncég gyártja. Mintha ezek egy cseppet is befolyásolnák az oltóanyag minőségét (amiről mindenki elismeri, hogy nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő), és bármi közük lenne ahhoz, hogy megbetegszünk-e, belehalunk-e a betegségbe. Ezen kívül, hogy valami maradjon a halálesetek előtti időszak hangulatkeltéséből, beleírtak két mondatot, amely a bizonytalankodókat nem fogja megnyugtatni. Az egyik mondat mindenkinek saját belátására bízza, hogy oltatja magát vagy sem. A másik mondatban közlik, hogy nem vállalják a felelősséget az esetleges káros mellékhatásokért. Önmagában egyik mondattal sincs baj. A kötelező oltásokon kívül minden más egészségügyi beavatkozás saját belátásunkra van bízva. Erről alá is szoktak íratni velünk egy papírt. Mellékhatása minden gyógyszernek van, de az ebből fakadó károkat sohasem azon szokták számon kérni, aki kifizeti helyettünk a szert. Az azonban merőben szokatlan, hogy ez egy önkormányzati rendeletben szerepeljen. De akkor mit keres egy ingyenes oltást elrendelő határozatban? Ez a fideszes farok.

Ha a szocialista időkben valaki bírált valamit, írása végéhez hozzábiggyesztette, hogy éljen a párt, éljen a szocializmus. Ezt nevezték vörös faroknak. Így sikerült megírnia az igazat, és baja sem lett belőle. A törökbálinti fideszes képviselőtestületi többség hozott egy tökéletes, liberális szellemű határozatot. Tökéletes, mert igyekszik útját állni a járványnak, és tökéletes, mert csak a rászorulóknak ad ingyenességet, a gazdagoknak nem. Hogy bajuk ne legyen belőle, hozzábiggyesztettek egy fideszes farkat.