A Törökbálinti tó melletti terület Törökbálinthoz tartozó részérõl van szó, amit az ingatlanfejlesztéssel foglalkozók mostanában csak arany-háromszögként említenek.

De ne titkoljuk, a szomszédos települések számára könnyen válhat Bermudaháromszöggé, beszippantva a dombok ölelésében megbúvó településünk nyugodtnak, élhetõnek remélt jövõjét.

Ezt a 140 hektáros (ebbõl 75 hektár van Törökbálint területén, beleszámítva a tavat is!) területet 2005-ben vásárolták meg a Walker and Williams Investment Group (Anglia) érdekeltségi körébe tartozó magyar cégek. Tehát a terület nem a település tulajdona, de a területre vonatkozó szabályozási tervet az önkormányzatnak kell jóváhagynia, ennek hiányában nem tud a befektetõ a területtel semmit se kezdeni.

Ha a szabályozási terv megszületik, itt épül Európa egyik legnagyobb irodaparkja a Deutsche General Építõipari Kft-t kivitelezésében. Az építkezés a tervek szerint 15 évig, több ütemben zajlana, az elsõ ütem végén, 2009-re már 100. 000 m2 irodaépülettel kerülne tetõ alá.

Mit jelent ez az itt lakók számára?

Kis számolgatás után kiderül, hogy a projekt végére annyi bérelhetõ iroda jön létre, ami kb. 25.000 ember (ez településünk lakos számának a kétszerese!) jelenlétét feltételezi. A beruházó internetes oldalán minden földi jót ígér: helyben elérhetõ szolgáltatásokat (edzõterem, fodrász, kozmetika, soppingolási lehetõségek, kávézók, kantinok, snackbárok, gyorséttermek, pizzeriák, bisztrók, bölcsõde és óvoda), ami életvitelszerûen itt lakó munkavállalót, a beígért, Budapest több pontjáról induló Tópark-i buszjárat nagy létszámú ingázót sejtet.  De lehet egy olyan forgatókönyv is, hogy nem jön be ez az ötlet, és akkor az építési övezeti besorolása lehetõvé teszi a terület 2 500 négyzetméterenkénti értékesítést, akár egy lakópark kialakítását is. Úgy tûnik, a koncepció még nem eléggé kiérlelt, a beruházó viszont (a Fidesz-Szent Flórián képviselõknek köszönhetõen) biztosra mehet.

A forgalmat a területrõl az autópályákhoz becsatlakozó csomópontok vezetik majd le, tehát elvileg ezzel se lenne sok bajunk. Bár ha felidézzük a jelenleg beálló dugókat az autópályákon – a beruházás hatása a forgalom szempontjából sem elhanyagolható. Az ugyan igaz, ez a forgalom ellentétes irányú a fõvárosba be- és kijáró közlekedéssel, de a dugók manapság minden irányban és napszakban állandósulni látszanak.

Az életvitelszerûen itt élõk, nyilván igénybe veszik majd az önkormányzati hivatalt, ügyes-bajos dolgaikkal kapcsolatban. Tapasztalatból tudjuk, hogy hivatalunk elhelyezése, és szolgáltatásai tekintetében is ezer sebbõl vérzik, de ha ez a kép túlzó is, az akták közé befészkelõdött egércsaládok jelenléte maga a szomorú realitás.

Felmerül a kérdés, miért is kell ez a beruházás nekünk?

Csuka Attila képviselõ, amúgy a helyi Fidesz elnöke, a testületi ülésen ezt is elõzékenyen összefoglalta: a beruházás végére évi 1 milliárd Ft iparûzési-, és százmilliós nagyságrendû épületadót prognosztizál a településnek bevételként. A számok nagyjából reálisak, eladósodottságunk, égetõ feladataink miatt (új bölcsõde, óvoda, polgármesteri hivatal…) forrásbõvítésre igazán csak ebben az irányban kereskedhetünk. A képviselõ úr ugyan nem említette, de én feltétlenül az elõnyök között említeném, hogy egy ilyen jellegû beruházás egy szépen rendbe hozott és gondozott tó körül Törökbálintot is az érdeklõdés homlokterébe emeli. Óvatosan potenciális munkahelyre is gondolnék, a szolgáltatói körben mindenképp, az idetelepülõ irodákban, cégeknél is találhat állást egy nyelveket beszélõ, megfelelõ iskolákkal rendelkezõ falunkbéli.
 

Lássuk, mit hoz ugyanez a projekt a befektetõnek?

Ezt a képviselõ úr helyett mi vezetnénk le, ne maradjon olyan egyoldalú a kép. Kiinduló adatainkat a befektetõ honlapjáról vettük le (www.wwig.hu), amelyrõl, valamint a Tópark címmel megjelent újságból illusztrációkat is letöltöttünk.
Csak az I., III., és a IV-es fejlesztési területeken építendõ iroda- és kereskedelmi egységek alapterületét és a környéken elkérhetõ bérleti díjakat alapul véve a befektetõ kb. 12,7 milliárd Ft bérleti bevétellel számolhat évente (260 Ft/euro árfolyamon). Számításainkban nem szerepelnek a III. területen (35 hektár) létesítendõ apartman szállodák és egyéb lakások bevételei, szolgáltató intézmények bevételei.
Nem tûnik rossz boltnak, nem véletlen, hogy sokan mozdultak meg annak érdekében, hogy a beruházás „olajozottan” menjen. Különösen az elõzõ ciklus testületénél zajlott erõteljes lobbizás, hogy az indításhoz feltétlenül szükséges szabályozási terv megszülessen.
2006 júniusában felgyorsultak az események, amelyeket csak röviden summáznék, mert ettõl kezdve nem látszódnak tisztán a testületben munkálkodó erõviszonyok:

- már nyár elején kiderül, hogy a szabályozási tervben a nagy sebességû vasút nyomvonala nem ott van, ahol azt a magasabb szintû Agglomerációs Terv elõírja (mégsem e szerint módosítják a dokumentumot!)

- végre felmerül – ha csak képviselõi hozzászólás szintjén is - a beruházótól a település hasznára valami ellentételezés kérése (magyarul: pénz valamilyen közösségi célú fejlesztésre), hogy könnyebben nyeljük le a keserû pirulát a beruházás hátrányait illetõen (de a testület még mindig nem kéri!)

- Többen felszólalnak (Gyurasits, Gáldi, Hochbaum) a lakásépítésre lehetõséget adó szabályozási terv miatt, leszavazzák õket.

2006. október elsején azonban sokak elképzeléseit keresztülhúzza az önkormányzati választás végeredménye. Turai István nem kap újabb lehetõséget a szeptemberben indított Tópark sakkjátszma folytatására.
Keller László választják polgármesternek, aki országgyûlési képviselõként a Tópark projekt tekintetében teljesen képben van. Olyannyira, hogy teljesen értetlenül áll szemben azzal a ténnyel, miszerint az önkormányzat egy 312 Milliárd Ft-os beruházás engedélyezésének nem kéri meg az árát, ahogy ezt a választókerületében bármely más önkormányzat megteszi. Már az alakuló ülésen az épp hogy felesketett testülettel visszavonatja a Tópark szabályozási tervének elfogadásáról született szept. 28-i döntést, és felhatalmazza a Pénzügyi Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat a befektetõvel a település számára felajánlandó közérdekû kötelezettségvállalásról.

Keller polgármester világosan megfogalmazza a beruházók képviselõinek, hogy az ellentételezést 3 600 négyzetméteres közintézmény megvalósítási költségének fedezésében tudná elképzelni (a beruházásra szánt összegnek ez mindössze egy ezreléke!).

Ezt követõen a Pénzügyi Bizottság (P.B), majd a testület elé a befektetõtõl egy olyan egyoldalas, jogilag pongyola, tartalmában cinikus közhasznú felajánlás került, amit józan ésszel csak vissza lehet utasítani. Ezzel szemben a Fidesz és a Szent Flórián frakció - többségben lévén – a felajánlás elfogadását megszavazza.

Mit is szavaztak meg, mi volt a „közérdekû felajánlás”?

- A beruházók felajánlották, hogy a Tópark területén az úthálózatot (100 M Ft-ra (??!!) becsült értékben) karbantartják. (Hogy ezt az összeget milyen idõtartamra értik, nem volt benne a tervezetben. A közérdekû jellege meg kb. annyi, mintha én közérdeknek tüntetném fel, hogy tataroztatom a saját házam.)

- Amennyiben a területen lakáscélú ingatlan épül, vállalja a kapcsolódó humán infrastruktúra (óvoda, bölcsõde) építését, kb. 4-500 M Ft. értékben. (Még szép, hogy nem nekünk kell ezt számukra „közérdekbõl” felajánlani! Csak azt nem értem, mi ebben nekünk a buli?)

- Hozzájárulnak, hogy helyi lakosok is „megközelíthessék” a tavat. (Ennek értékét, és a tó „megközelítés” mértékét nem számszerûsítik! De lássuk be, ez azért mégis valami!)

- Elvégzik a Törökbálinti tó környezetének rendbehozatalát. (Erre meg azt mondom, hogy a létrehozni kívánt munka-paradicsom okán ez saját, elemi érdekük.)

Gáldi György (MSzP-CiF), a Pénzügyi Bizottság elnöke megpróbálta még egy módosító javaslattal menteni a menthetõt. Kijelentette, hogy a beruházó által adott kötelezettség vállalást nem tekinti a településre nézve közcélúnak, ezért egy saját határozattal szeretné ismét felszólítani a beruházót, adjon közérdekû kötelezettségvállalást humán infrastruktúra fejlesztésére, nettó 3 600 nm közintézmény megépítésére. Gáldi György javaslatát 11:7 arányban az elõzõ határozatot megszavazók elvetik.

Értik ezt?

11 képviselõnk a törökbálinti testületi ülésen Törökbálint választópolgárainak érdeke ellen, a beruházó javára szavaz! Hogy is szólt a képviselõi eskü szövege? „…megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Törökbálint javát szolgálom.”

De még nincs vége!

Sorra látogattam a január 25-i testületi ülés elõterjesztéseit tárgyaló bizottságokat.
A Tópark szabályozási tervének átpofozásáért Csuka Attila lobbizása egyre erõteljesebb. Egy önálló indítványa kerül a bizottságok elé, amelyben:

- a Tópark szabályozási tervét szeretné újra elfogadtatni
- a beruházó közérdekû kötelezettség vállalását a Jogi és Ügyrendi Bizottsággal véleményeztetni

A Területtervezési és Környezetvédelmi Bizottság (TTKB) erõs szakmai kezekben van, én ezt a bizottságot érzem a legjobbnak. Gyarmati Mihály elnök (Fidesz) és dr. Szedlay Gyöngyi (MSzP-CiF) mindent alaposan mérlegel, így a vita a Tópark ügyben csak a tárgyalási joggal jelen lévõ polgármester, és az elõterjesztõ Csuka Attila között zajlik. Keller László a jelenlévõ fõépítész, Nánay Éva megerõsítésével összefoglalja, hogy nyár óta a beruházó a hivatal hatáskörét átvéve saját kezébe vette a szabályozási terv engedélyeztetésének bonyolítását, és minden tekintetben törvényellenesen járt el. Senki nem akarja hátráltatni a terv elfogadását, de ha kell, elmegy a Közigazgatási Hivatalig is, de az õ vezetése alatt nem fog belemenni az önkormányzat semmi szabálytalanságba. Csuka Attila cinikusan megjegyzi, hogy akkor a korábbi beruházásokat is meg kellene vizsgálnia. Keller László biztosítja a képviselõt, hogy ez sem marad el. Gyarmati Mihály elnök ragaszkodik ahhoz, hogy ne épüljenek lakások a Tópark területén, és az önkormányzat bírja rá a beruházót közérdekû kötelezettség vállalásra. Szedlay alelnök szerint Turai polgármesternek és Dorka Ágnes jegyzõnek komoly törvényességi felelõssége van ez ügyben. A TTKB végül nem javasolja Csuka Attila elõterjesztését testületi tárgyalásra.
Nem ez a helyzet a Pénzügyi Bizottságnál (PB). Csuka Attila, Rothauszky Györgyné, Elek Sándor (Fidesz), valamint Dr. Somogyvári Gyula (Szent Flórián) 4: 1 arányban megszavazza a Csuka-féle elõterjesztést, Gáldi György PB elnök (MSzP-CiF) ellenében.

Az i-re a pontot végül a Jogi és Ügyrendi Bizottság tette fel. A Keller László polgármester még egyszer összefoglalja, hogy a beruházó a csak címében közérdekû kötelezettség vállalásában a saját területére vonatkozó vállalásokat tett, egyébként nem definiált idõpontokkal, ezért ez sem tartalmilag, sem formailag nem elfogadható. Ha ezt dr. Gyõrfi László, a JÜB elnöke megfelelõ jogi formának gondolja, és elõterjeszti a testületnek, „az igen szégyenteljes lesz”. Csuka Attila – aki ezen a bizottsági ülésen is jelen volt - a beruházók iránti lojalitásában odáig ment, hogy szerinte ezt a tényleg nem túl precízen kidolgozott felajánlást a törökbálinti hivatalnak kellene kidolgoznia. Nem folytatom, arról döntöttek egyhangúan, hogy az ajánlat részletes kidolgozás után, megfelelõ jogi formában kerüljön vissza a JÜB elé.

És most jön a nagy fordulat!

Ezen elõzmények után a január 25-i, testületi ülésen Csuka Attila önálló indítványának tárgyalásakor a Fidesz elnök az eredeti határozati javaslat helyett egy – a kezében szorongatott papírról felolvasott és a fideszes és a szentflóriános többséggel elfogadtatott egy merõben új tartalmú- határozati javaslatot, amely:

- lehetõvé teszi a törökbálinti Tópark területén is forgalmi csomópont kiépítését
- visszavonatta a már Keller László által hozott döntést, miszerint a Turai polgármester által vezetett testület Tópark szabályozási terv érvénytelen
- elfogadta a beruházó által közhasznú felajánlásnak nevezett arculcsapást

Mindezt úgy tette, hogy az elõterjesztett határozatban négy különbözõ számú önkormányzati határozatra hivatkozott, és mellékletek híján a képviselõk – mármint akik ebbe a puccsba nem voltak beavatva - azt sem tudhatták, mirõl szavaznak. Üdítõ kivétel volt Gyarmati Mihály, aki mindvégig a tisztesség, a józan ész és a szakmaiság alapján maradva nem szavazott együtt Fideszes frakciótársaival.

Most értettem meg igazán, amit eddig is sejtettem, miért nem lehetett eredményes Keller László közpénzügyi államtitkársága. Mert elért az olyan kétes jellemû szocialistákig, mint azok a megélhetési országgyûlési képviselõk, akik a Tópark ügyben õt jobb „belátásra” szerették volna bírni. Ez akkoriban az államtitkárságába került. A helyi Fidesz frakciót és a Szent Flórián képviselõit viszont megtalálták a kijáró emberek, ez valószínûsíthetõ. Keller most sem enged.

Lehet, hogy ez most a polgármesterségébe kerül?