Csütörtökön a megállapodás szerint beviharzott hozzánk kollégájával, Kovács Bélával, egy csendes, higgadt hangú fiatalemberrel. Éppen egy helyszíni szemlén voltak, onnan tértek be, de nem látszott, hogy Margit asszony riportra kész állapotba lenne, így csak úgy állva váltottunk egy pár – részéről meglehetősen indulatos mondatot. –Örülök, hogy olvassa az újságunkat. –próbálkoztam egyfajta konverzációs „kályhától” elindulni. –Dehogy olvasom én azt a sz.r újságjukat! – mondta Kullik asszony megadva az alaphangot – egy ügyfelem hozta be az irodába, és mutatta felháborodva a maga cikkét. - (Most értettem meg egy Munkácsy utcai lakosnak korábban túlzónak talált mondatát, aki az irodavezetővel való viszonyát elég vulgárisan így jellemezte: „már a találkozás előtt két nappal fos.k.” Hát ez talán még nem az ügyfélbarát hivatal!). Szerencsére megint sikerült egy higgadtabb párbeszédbe belavírozni magunkat. Megállapodtunk abban, hogy az általam kiszemelt, és lefényképezett házak építési terveit előkészíti, és megmutatja, bebizonyítva ezzel, hogy minden rendbe van velük, és az épületek a KEL-2 lakóövezet előírásai szerint épültek. Ez persze csak az ő általa kiadott építési engedélyekre igaz (1999-től), előtte sok minden megtörténhetett.

Pár szó a KEL-2 lakóövezeti besorolásról (a részlet a 19/2001 (IX.18) Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról származik!). Megjegyezném, hogy a KEL-2 besorolás vonatkozik általában a legtöbb belterületi ingatlanra

(1) A területen az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők (…)

Telefonon megadtam Kullik Margitnak a megvizsgálni kívánt ingatlanok címeit. Ezúttal már egy kissé bizonytalanabbnak tűnt, és jelezte, hogy a jegyző nem járul hozzá, hogy én – az Olvasóinkat tájékozandó – az építési tervekbe beletekintsek. Akkor miről fogunk beszélni? – kérdeztem elég szkeptikusan, látva itt már megint a jegyzőbe ütközöm, aki kívül-belül egyaránt jól sáncol, és hatékonyan akadályozza az ügyféli tisztánlátást. Nem tehettem mást, így is vállalkoztam a beszélgetésre, de előtte egy elektronikus levélben kértem a jegyzőtől azt a rendelkezést, amely alapján eltiltott az építési tervekbe történő betekintéstől. Választ nem kaptam, de megérkezésemkor már ott várt a 2004. évi CXL. törvénynek a tilalmat alátámasztó, kinyomtatott részlete, előzékenyen bejelölve a rám vonatkozó bekezdéseket, amelyből most egyet idéznék is: „69. § (1) A hatóság akkor engedheti meg az ügyfélen kívül az eljárásban részt nem vevő harmadik személynek az iratokba való betekintést, ha igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges”

Az én jogérzékem azt diktálja, nincs igazuk a helyzet megítélésében. Miután személyiségi jogaimban megsértettek, amikor azzal vádoltak, hogy valótlant írok. Ezt pedig csakis az építési engedélyes tervekbe való betekintéssel tisztázhatom – ezt kötelességük lenne lehetővé tenni. S akkor még a sajtótájékoztatási kötelezettségére nem is hivatkoztam. Egyáltalán, ha minden rendben van, akkor erre a tiltásra mi szüksége volt a jegyzőnek? Mire ez a nagy rákészülés? Hiszen az csak engem járatna le, ha kiderülne, össze-vissza írok mindenfélét a vakvilágba. Meg aztán ágyúval nem lövünk verébre! Vagy mégis? Hiszen a helyi jog és rend kinevezett őre, a jegyző asszony személyesen is megjelent a Műszaki Irodán zajló beszélgetésen, és nagyon készségesnek mutatkozott. Csak éppen az érdemi információkat zárta el előlem, na meg fényképezni se lehetett.

Pedig, hogy jó irányba kutakodok, mi sem bizonyítja jobban, hogy a TTKB elnöke, Hochbaum Pál képviselő is interpellált ez ügyben a jegyzőnél. Felkérte a hivatalt, számoljon be arról, hogyan épülhetnek társasházak a községben, ahol erre az építési szabályzat nem ad felhatalmazást. Az is bizonyára feltűnt már önöknek is, hogy nagyon sok olyan épület emelkedett az utóbbi években, amelyre nehéz lenne azt mondani, hogy a teleknek csak egy negyedét foglalja el.

Egyre gyakoribban az olyan kapualjak, ahol már egész postaláda-, névtáblaerdő ötlik a sétáló szemébe, mondhatni ordít róluk, hogy társasházak. Az újságokban, na meg az internetes honlapokon olyan törökbálinti hirdetésekkel találkozik a gyanútlan olvasó, hogy 4-6, sőt nyolclakásos társasházakat kínálnak eladásra, illetve hirdetik meg azok építését. Mit is idéztünk a KEL-2 építési besorolástól az HÉSZ-ből? „A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében…” tehát a kettő az nem négy, nem hat…stb. Lássunk pár példát is:

Egy Budai Invest Kft. a honlapján társasházi lakásokat hirdet. Hat lakás van egy házban, több már ezekből el is kelt. Itt több ilyen ház is épül (egész kis lakótelep a Kastély utca és az Árpád utca közötti részen a Kápolna utcához közel), a hivatal hathatós támogatásával.

Most nézzük meg, hogyan ítéli meg Kullik Margit a testület elé vitt válaszában a „többlakásos társasházak” ügyét:

„Az utóbbi időben több bejelentés érkezett a Műszaki Irodára, mely szerint Törökbálint területén „többlakásos társasházak” épülnek, illetve épültek. Ez nem felel meg a valóságnak. (Felhívom a figyelmüket erre a különösen szellemes mondatra. –szerk.)

A községben társasházépítés nem történik, erre Törökbálint Önkormányzata Törökbálint Nagyközség Építési szabályzatának módosításáról szóló, 27/2002. (IX. 20) számú rendeletével jóváhagyott szabályozási terve nem nyújt lehetőséget. (Ez kb. olyan minőségű érvelés, mintha én azt mondanám, hogy Törökbálinton nincsenek betörések, mert ezt a BTK nem engedi meg! –szerk.) A különböző jelű lakóövezetekben legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, amely lehet generációs is. A műszaki Iroda az építési engedélyeket mindig az érvényben lévő jogszabályok, ill. a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően adta, ill. adja ki. Amennyiben az építtető kétlakásos generációs lakóház építésére kér engedélyt, és minden a jogszabályokban előírt mellékletet csatol kérelméhez, az építési engedély megadását megtagadni nem lehet, ugyanis a község szabályozási terve ezt nem tiltja. A Műszaki Iroda – a jogszabályoknak megfelelően kiadott építési engedélyek alapján – kétlakásos generációs lakóházakra adta/adja ki a használatbavételi engedélyt. A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése után az ingatlan értékesítéséről az építésügyi hatóságnak nincs tudomása, és intézkedésre nincs hatásköre.”

Magam is rákérdeztem az interjú során az irodavezető asszonynál erre, ugyanezt a választ kaptam talán még azzal a kiegészítéssel, hogy ez a képviselő-testület sara, akik a HÉSZ megalkotásakor nem definiálta, mit értenek kétlakásos - vagy, ahogy mostanában kijátsszák a törvényt, - a kétgenerációs házon.

Kullik Margit a z építési terv benyújtásakor nem kérdezhet rá, miért kell két lakáshoz 4 vagy hat fürdőszoba, ugyanannyi konyha, WC stb. De arra csak rá lehetne kérdezni, miért kell két lakáshoz négy vagy hat bejárati ajtó, elválasztó lépcsőház, vagy 4 és 6 fűtésrendszer kialakítás? A műszaki bejárás során, vagy a használatbavételi engedély megadása előtt nekem csak feltűnne a 4 vagy 6 villany- és gázóra, és a kelleténél több kémény, mivel ezek hatósági átvételének igazolását csatolni is kell az engedélykéréshez.

Azt pedig egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy az elsőfokú építési hatóságunknak nincsenek meg a törvényesség kikényszerítéséhez a jogosítványaik.

Ennek alátámasztására idéznék néhány részletet az 1997. évi LXXVIII. Törvényből, ami az épített környezet alakításáról és védelméről szól.

A következőket írja az építési hatóságról:

52. § (1) Az építésügyi hatósági jogkört első fokon - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzat jegyzője látja el.

(2) (…)

(3) A (2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági jogkört annak a települési önkormányzatnak a jegyzője is elláthatja, amely önkormányzat tartósan biztosítja a meghatározott szakmai feltételeket. A meghatározott szakmai feltételeket a települési önkormányzat önállóan vagy önkormányzati társulásban biztosítja. (…)

(4) Az építésügyi hatósági ügy iratait

a) a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóvá válását, továbbá

b) az építésügyi hatósági engedély érvényességének megszűnését,

c) a használatbavételi (végleges fennmaradási) engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válását, illetőleg

d) az építésügyi hatósági engedélyekben, kötelezésekben előírt kötelezettségek teljesítését,

a végrehajtás befejezését követő 30 napon belül az e törvény szerint hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság az építmény helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének (körjegyzőjének) adja át, aki köteles azokat - az ügyvitelre és ügykezelésre vonatkozó szabályok szerint - irattározni.

(5) Az építésügyi hatósági ügyekben másodfokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jár el.

Milyen jogosítványai vannak az építési hatóságnak az ellenőrzésre?

(…)

(2)    Az első fokú építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza a külön jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően, és építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével (a továbbiakban: szabálytalanul) történő építési tevékenységet, a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.

(3) Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni. (…)

(5) Az építésügyi hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtásában - az építésügyi hatóság felkérése esetén - a rendőrség, a közterület-felügyelet, továbbá jogszabályban felhatalmazott más szervek is közreműködnek.

(6) A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek

Mit ír többek között az épített környezet fenntartásáról és használatáról?

(…)

(3) Az építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A használat változtatását az új használatra való alkalmasság igazolásával, továbbá jogszabályban meghatározott esetekben az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani.

(…)

Ebből számomra egyértelműen kiderül, hogy a hivatal, élén a jegyzővel, mint az elsőfokú építési hatóság vezetőjével, egyértelműen szabad jelzést ad a település számára nem kívánatos, társasházi építkezéseknek, hiszen az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához az ő engedélyük szükséges, márpedig ők nem társasház létesítéséhez adtak engedélyt.

Ezt a nyilvánvaló cinkosságot a képviselő-testület asszisztálásával végzik, akik most a növekvő lakossági észrevételek nyomására kénytelen voltak valami alibi lépést tenni – amúgy simán tudomásul vették a Műszaki osztály beszámolóját. Hogy a képviselő-testület zömének az ügyhöz fűződő tökéletes közönyét és szakmai inkompetenciáját érzékeltessem, meg kell említenem: jó fél órát tudtak azon vitatkozni, hova állítsák a Szérűskertben a székely kaput, de ezen - a falu egészét érintő, a Törökbálinton élhető élet minőségét nagyban meghatározó kérdésen - röviden túlléptek.

Ezt az egészségtelen, és település idegen építkezési folyamatot 2001-ben indították el, amikor a külterületi kárpótlási földek meggondolatlan belterületi átminősítését lehetővé tették. Az átminősítéssel immár értékessé váló területek egy része búsás bevételt hozott szerencsés gazdájának. A meglehetősen drágán vásárolt telkeken az építési vállalkozó viszont csak úgy találja meg a remélt hasznot, ha minden lehetséges négyzetméternyi lakást jól hasznosít. Amúgy, egyetlen nagy alapterületű ház ma már nehezen értékesíthető (lásd Tükörhegy), a kisebb lakások meg mennek. Igaz, hogy szembekerül az építési előírásokkal, de az már tapasztalatból látja, tudja a befektető, hogy generációs lakásként kell az építési tervet benyújtani, és akkor akárhány bejárati ajtó lesz a házon vagy a házban, nem kell kellemetlen kérdésekre válaszolnia, ez már olajozottan átmegy a hivatalon.

Ez azonban a tisztességtelen önkormányzati hozzáállásnak csak egyik aspektusa. Képzeljük magunkat egy otthont kereső fiatal pár helyébe, mondjuk, szeretnénk Törökbálinton, ezen a szép fekvésű, Budapesthez közel fekvő településen egy – feltehetően szerényebb áru – társasházi lakást vásárolni. Hívjuk fel először azt a hirdetőt, aki a Kápolna utcában hirdet két és félszobás, amerikai konyhás lakást. A bevezető rutinkérdések után ki is megyünk megnézni az ingatlant, és egy rutinosabb, s főleg óvatos vevő elég hamar látni szeretné a lakás tulajdoni lapját. Önök szerint meg tudják mutatni? A feltehetően kétlakásos – mai szép szavunkkal kétgenerációs - házként engedélyezett, telekkönyvezett házból, ami a valóságban négy vagy akár hatlakásosnak épült, hogyan fogják a maguk egynegyed, vagy egy hatod részét eladni? Nem irigylem sem a vevőt, sem az eladót.

A harmadik aspektus pedig a burkolt lélekszám növekedés. Egy kétgenerációs házban a fiatalabb generáció gyerekeinek bölcsődei-, óvodai, iskolai férőhelyével, és orvosi ellátásával kell számolni, ehelyett felépült négy- vagy hatlakásos társasházban – feltételezve, hogy a többségük fiatal család – óhatatlanul is abba az irányba torzul a település népesedése, amit a meghirdetett településpolitika éppen korlátozni igyekezne. Hiszen ebben az évben már oda jutottunk az ovis felvételeknél, hogy több kisgyermeket kellett elutasítani (130 körüli szám), mint amennyit fel tudtunk venni.

Belegondolt ebbe a képviselő-testület és a hivatal? Aligha.

És a végére még néhány adat Törökbálint elsőfokú építési hatóságáról:

Vezetője az Ybl M. Műszaki főiskolát végzett Kullik Margit építészmérnök 16 éves-, míg beosztottja Kovács Béla okleveles építőmérnök, 6 éves közigazgatási tapasztalattal. Részmunkaidőben egy ma már nyugdíjas korábbi munkatársuk vesz részt feladataikban. Néhány adat a 2005. év intézkedéseiből: 140 építési-, 7 bontási- és 88 db használatbavételi engedélyt adtak ki. Nyolc építésügyi bírságot szabtak ki, 15 esetben rendeltek el bontást, vagy átalakítást. 30 db végrehajtási bírság kiszabásáról rendelkeztek.