Hirtelen eszembe villan, vajon hogyan alakul a Beatles mítoszteremtő pályafutása, ha már akkor is van a www.beatles.com, mint ahogy napjainkban. Hát bizony, ezek a mi lett volna ha… meglehetősen ingoványos területei, tekintsük ezt most csak egy gondolatkísérletnek.

A fiatal együttes – amely 2001-ben indult – igazi családi vállalkozás, ahol adva van egy tehetséges, zenei ambíciókat dédelgető fiatal srác, és egy apai apa, aki ezeket az álmokat kicsit magáénak is érezve teljes mellszélességgel felvállalja a karrierépítést. Idősebb Hoffmann György az együttes menedzserévé képezi magát, kapcsolatokat keres és épít, a srácokkal közös szimbiózisban a zenekarnak arculatot, megjelenést talál ki. Nem egyik napról a másikra, de 2003-as találkozásunk óta eltelt időt igazán jól kihasználták. Beszerezték nem csekély anyagi ráfordítással a legendás együttes által használt autentikus hangszereket, hiszen ezzel lehet az eredeti hangzást megteremteni. A 2003-as felálláshoz képest a zenekar összetétele is megváltozik, hiszen nemcsak a Beatles berobbanás első hangszeres felállásának rockkos korszakát, hanem a későbbi, a Bors őrmester hangszeresen színesebb világát is játsszák, sőt követik a felbomlott együttes tagjainak egyéni útját is.

Egy mai zenekar imidzsépítése egy vidéki település családi házából indítva nem egyszerű feladat, szemben a kereskedelmi TV-k médiasztárokat ontó, több százmillióval megtámogatott lehetőségeivel. Ehhez kitartás, hit és nem kevés pénz kell.

Az utóbbi is lassan beérik, mikor is egy féléves szerződés keretében napi fellépést teljesítenek Mallorca különböző szórakoztató helyein. Ne színezzük, ez igazi vendégmunkás robot, kötött, csaknem azonos napi programmal. Egy cseppet sem csodálom, sőt értékelem, hogy a félév sikerhozadékaként felajánlott különböző szerződéseket 2006-ra köszönettel visszautasítják. Merész lépés egy induló karriernél, mégis meglépik. Fejlődni akarnak, repertoárt bővíteni, hiszen szóba került FG-4 (www.fg-4.hu) névvel egy Illés-Fonográf emlékzenekar létrehozása is.

Itt álljunk meg egy pillanatra, persze, hogy annak idején ők is saját számokat irogató, és játszó zenekarnak indultak. Hallottam is ezeket, jók voltak. Szó is volt CD felvételről, aminek készítése során egyszer a zenét, másszor a szöveget kellett volna változtatni, végül sorra került a hangszerelés is - végül ott maradtak egy tőlük teljesen idegen számmal. Rá kellett döbbenni, hogy ez az út zsákutca, és ekkor indultak el az emlékzenekar irányba, hiszen a Beatles mániájuk a más út keresése közben sem lankadt.

Visszatérve az FG-4 formáció létrehozására, amely szintén abból a nosztalgiából táplálkozik, hogy megidézzenek valami nagyon szeretett hangulatot, ami már most is hiányzik. Az Illés zenekar - miután Pásztory Zoltán dobos meghalt - nem valószínű, hogy valaha még élőben látható. Az Illés volt a magyar Beatles, „az" együttes, a nemzedéki zenekar, az új bálvány, amely megtestesítette, megvalósította egy új nemzedék álmait, amibe beleképzelhettük mindazokat a vágyakat, amelyek végül is nagyon sokunk életéből kimaradtak. Bródy János személyesen gratulált az együttes produkcióját hallva, és miután magam is hallottam a FG-4 demo CD-jét, biztos vagyok abban, hogy a február 10-i bemutatkozás a Fővárosi Művelődési Ház Illés klubjában igazi siker lesz, ne röstelljenek bekukkantani oda.

De van egy közelebbi javaslatom is. Február 24-én a Budaörsi Művelődési Központban játszanak majd este 20 órai kezdettel, de azt már magam sem tudom, hogy Beatles-t vagy Illést hallunk-e, vagy mindkettőt. Nálam mindegyik bejön.  

Ruccanjanak át egy kellemes estére Budaörsre, hiszen Törökbálintra is áll az a mondás: „senki sem próféta a saját hazájában.”