 Hibajegyzék és képviselői reakciók. Részletek a szeptember 9-i képviselő-testületi ülésről. |
A nemrégiben átadott Árpád utcai óvoda biztonságos használatba vételéhez az intézmény vezetője és a biztonságszervező 18 pontból álló észrevételsort tett. A közel egyhónapos használat tapasztalatai újabb beruházásokat tennének szükségessé.
Csak néhány a felsorolásból:
- A bejárati lépcső bal oldalánál és középen nem készültek korlátok. - A csoportszobákban éles, erős, fehér fény van, javasolt a sárga lágy fény használata. - A csoportszobákban elhelyezett gyerekszékek könnyen hátrabillennek, az óvónők figyelmét fel kell hívni a székek használatakor fellépő veszélyhelyzetre. - A tornateremben a kosárlabda-palánkokat csak megfelelő rögzítés után szabad használni. - A kukák tárolására zárt és mosható helyet kell kialakítani. - A kialakított gyermek-öltözőknél kevés a hely, nagyobbítás szükséges. - Az épület körül az esővíz elszivárogtatásra kialakított kavicsréteg a gyerekekre veszélyt jelenthet. - Van olyan terület, ahol nagyon erős a lejtő, a gyerekek nekiszaladhatnak a kerítésnek. - A homokozóban mélyen van a homok, a szegély magas, a kicsiket át kell emelni. - A hinták alatt nagy vastagságban fakéreg van elhelyezve, felszívta a vizet, már most rohad. - A tervezett gyereklétszámra való tekintettel kevés a terület az udvaron. - A nyári napsütésben az udvaron nincs fedett hely, ahova a gyerekek behúzódhatnak.
Az elmúlt hónap tapasztalatai alapján a napi célszerű működéshez újabb beruházások szükségesek. Kiderült, hogy az óvoda udvarát és a játszóudvart járdával kell összekötni, mert az intenzív használat miatt a fű helyén sár keletkezik. A csoportszobák előtti teraszt szintén járdával kell összekötni, mert a patak közelségéből adódó magas páratartalom miatt a fű nedves és a szennyeződés közvetlenül a csoportszobákba kerül. A járófelület hiánya miatt a fű rövidesen kikopik, ezért a terasz és a csoportszoba naponta többször sárral, földdel szennyeződhet. Az óvoda területén kevés a játszóeszköz, ezért a gyerekek foglalkoztatása, játéka még a játszóudvar bevonásával sem biztosított. Ennek oka, hogy a régi óvoda további működése miatt nem kerültek át az ott lévő játszóeszközök. Minimális további igényként 5 darab kétüléses hinta, 6 darab mérleghinta és 3 darab önálló csúszda beszerzése szükséges. A játszóudvar és az óvoda gazdasági udvara közötti alacsony kerítés balesetveszélyes, nem csak az óvodások, de a játszóudvart délutánonként szülői felügyelet nélkül használó gyerekek számára is. Az építészeti és épületszerkezeti elemek megbontása nélkül célszerű a kerítés teljes hosszában 1,5 méter magasságú apácarácsos, virágtartó elemekkel kombinált, telített faszerkezetet építeni, melyet földdel, évelő növényekkel lehet feltölteni. Az utolsó észrevétel szerint a játszóudvaron található fák, bokrok körül műanyag növényrácsokat kell lerakni, és ezt füvesíteni, mert a gyerekek minden más burkolatot felszednek, így a földet a gumiburkolatra hordhatják. A „hibajegyzékben” felsorolt feladatok várható bekerülési költsége bruttó 31 millió Ft. A feladat sürgős jellegére tekintettel az előterjesztés aláírójaként Csuka Attila beruházásokért felelős alpolgármester javasolta a feladatok elvégzésével megbízni az óvoda és a játszóudvar kivitelezőjét, akik a feladatok végrehajtását haladéktalanul meg tudják kezdeni, valamint rendelkeznek a szükséges helyismerettel és műszaki információval. A feladatok közel fele-fele arányban oszlanak meg, így közbeszerzési eljárásra nincs szükség az előterjesztő szerint. De ha a testület mégsem adna felmentést a polgármester és a jegyző együttes utasításának alkalmazása alól, úgy a kivitelezést két részre bontva, pályáztatás keretén belül választják ki. A képviselők jelentős része felháborítónak tartja a történteket. Gyarmati Mihály úgy vélekedett, elfogadhatatlan az előterjesztés. Érthetetlen hogy alapvető dolgok maradhattak ki az építés során, nem érti a műszaki ellenőröket, hiszen az óvoda komplett felszereltsége a pályázati kiírás része volt. A kivitelezőt kellene kérdőre vonni. Molnár Tibor polgármesteri referens az illetékes szakbizottság ülésén azt mondta, a kivitelező Kalotherm Zrt. csak az elnyert feladatot végezte, a munkavédelmi felügyelő pedig a gyerekek érdekeit képviseli. Gyarmati Mihály szerint a projektet úgy kellett volna levezetni, hogy a kivitelező a hibáin, az értékcsökkent munkáin keresztül ingyen felkérhető legyen a javításokra. Olyan hibák vannak, amiket egy kis odafigyeléssel meg lehetett volna oldani. Palkóné Szabó Gabriella a hiányzó udvari játékok beszerzésére betervezett 13 millió Ft-ot tartotta döbbenetesen soknak. Utánanézett és úgy vélte 5 millió Ft-ból is megoldható lenne az udvar minőségi játékokkal történő felszerelése. Csuka Attila válaszában elmondta, ők a piacon kapható legjobb játékok beszerzését preferálták, mert a folyamatos használat miatt erre van szükség. Palkóné képviselőasszony még a feltételezést is kikérte magának, miszerint ő bóvli, rossz minőségű játékok megvásárlását javasolná. Gáldi György úgy vélte, nehéz érzelmek nélkül beszélni erről a fejlesztésről. A közpénzek durva pazarlásának, elképesztően felháborítónak tartja, hogy alternatív ajánlatok és pályázat nélkül döntsenek. Csuka alpolgármester azzal mentegetőzött, hogy ezt az előterjesztést a kényszer szülte. Gyarmati Mihály a hozzáállást tartja rossznak, itt most alapvetően nem az a kérdés, hogy mi mennyi, hanem az, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet. Többen is felvetették a kivitelező, a tervező, vagy mindkettőjük felelősségét is. Az augusztusi ülésen még arról volt szó, hogy a tervezőt meghívják a szeptemberi ülésre és az írásban feltett kérdésekre válaszolhat. Úgy tűnik azonban, ezzel a lehetőséggel a jelenlegi testület nem kívánt élni.
A hatalmas, talán indulatoktól sem mentes vitát követően a polgármester új határozati javaslatát elfogadva a képviselők egyhangú igenekkel úgy döntöttek, az előterjesztés visszautalják átdolgozásra. Kérik annak pontos kimutatását, hogy a javaslatban melyek azok, amelyek a Bóbita óvodával kapcsolatos korábbi döntésekből adódó többlet beszerzéseket indokolják, és melyek azok, amelyek garanciális körben érvényesítendőek. |
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez. 
A magyarság elődeinek juhtenyésztésére adatokat a nyelvtudomány is szolgáltat. A korábban feltehetően finnugor eredetűnek tartott juh szavunkat (Bárczi G. 1941) a nyelvtudomány újabban ismeretlennek tartja (TESz). Az ugorok juhászatát pedig Bátky Zsigmond (1931) vonta kétségbe. Nyelvünk honfoglalás előtti, ún. ótörök rétegébe tartoznak a kos, ürü (’herélt kos’), toklyó (’egy-két éves juh’) és a gyapjú szavak. Ez a négy alapvető kifejezés, amely a középkor elején is jelen volt nyelvemlékeinkben, azt erősíti meg, hogy népünk már legalább a honfoglalás előtti századokban, a délorosz sztyeppén jelentős juhtenyésztést folytatott. Annak ellenére azonban, hogy a korábbi tenyésztésre nincsen közvetlen nyelvi bizonyíték, a régészeti és az archeozoológiai kutatás arra hajlik, hogy eleink már az ugor korban is tenyészthettek juhot (Bökönyi S. 1974; Matolcsi J. 1975a).
A honfoglaló magyarság juhfajtájának Hankó Béla kizárólagosan a V alakú, pödört szarvú rackát tekintette (Hankó B. 1937; 1941). Az újabb régészeti ásatásoknál előkerült csontanyag modern vizsgálata alapján azonban más véleményre jutottak. E {706.} szerint a rackajuhok, amelyek csak a népvándorlás korában jelentek meg a Kárpát-medencében, nem köthetők etnikumhoz; esetleg hozhatták a magyarok is. Ezeknek azonban még biztosan nem volt pödört, V alakban felálló szarvuk. A napjainkban ismert magyar vagy hortobágyi racka biztosan csak a 16–17. században jelent meg hazánkban. Ez a fajta vagy helyi szelekció eredményeképpen alakult ki nálunk, vagy pedig az oszmán-törökök délről hozták be a Kárpát-medencébe.
A kivitelezés költsége pedig folyamatosan nő. Először olyan 750 millió körüli összegről olvashattunk, most már a befejezés után 800 millió felett volt a végösszeg, aztán most ez a néhány 10 millió...
Számomra az ügy ott válik érthetetlenné (függetlenül a fejlesztés megálmodójának politikai-társadalmi hovatartozásától vagy gondolkodásmódjától)amikor a high tech és ez által persze nagyon drága technológiára, illetve az ultramodern külsőre fordított extra magas tervezési és bekerülési költségek miatt pont a napi használati értéket jelentő eszközökre és feltételek kialakítására nem jut már elegendő pénz. Ezáltal az egész, alapvetően jó és értékes elgondolás többé-kevésbé öncélúvá válhat. Öröm, büszkeség és bevétel a terveztetőnek, tervezőnek vagy a kivitelezőnek, de bizonyos tekintetben csalódás és napi probléma a tulajdonképpeni kedvezményezetteknek, avagy a napi működtetést operatívan ellátók számára.(Kicsit kisarkítva és a klasszikust idézve:"Virág elvtárs, se ajtó, se ablak??")
Szeretném leszögezni, hogy én magam részéről a legtöbb hasonló közelmúltbéli beruházás alapötletével egyetértettem. Csak kicsit csalódott vagyok, hogy az előző ovi - Nyitnikék(szintén mintaprojekt)- ugyancsak fák és árnyék nélkül maradt, hogy a tényleg szép és impozáns művelődési házunk nagytermének hangszigetelésére már nem futotta (így - tudomásom szerint - több "hangos" rendezvény egyszerre nem igazán bonyolítható) és hogy újra van egy csodaóvodánk - ami nagyon, de nagyon kellett -csak éppen alig van játszótere és én ha gyerek lennék, azt hiszem nem éreznék barátságos melegséget az épület láttán.
Ennek ellenére remélem minden probléma - hiányosság mielőbb megoldódik és azok, akiknek ezt az épületet valóban szánták - a gyerekek - nagyon fogják élvezni az ott eltöltött időt.
168/2010. (IV. 22.)
Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
1. az Árpád utcai új hatcsoportos óvoda műszaki átadás-átvételéről szóló beszámolót
elfogadja.
2. előterjesztést kér a tekintetben, hogy a Polgármesteri Hivatal megvizsgálta az Árpád
utcai új hatcsoportos óvoda műszaki átadás-átvételével kapcsolatban felmerült
tervezői felelősség kérdését és felkéri a jegyzőt, hogy ezzel kapcsolatban fogalmazzon
meg javaslatot a Képviselő-testület júniusi ülésére.
Felelős: jegyző
Határidő: 2010. júniusi képviselő-testületi ülés
2
Őszintén szólva nem tudom, történt-e valami ebben az ügyben.
Azt viszont tudom, hogy a megépítés körül mennyien bábáskodtak. A hivatal beruházási Irodáján kívül egy - a műszaki kivitelezéssel megbízott, független szerv, akit feltehetően közbeszerzési eljárás során nagy gondossággal választottak ki, és vélhetően nem kevés pénzért.
Mindenesetre a 2009-ben még 715 743 millióra tervezett bekerülési költség a végére mennyi is lesz, azt nem tudom.
De hogy a kicsinek talált óvodakert (2010 tavaszán már ezt fel is fedezték) bővítése újabb 15 milliót emelt el a céltartalékokból.
Meg itt van ugye ez a biztonságtechnikai megfeleléshez felállított hiánylista, amelyre további gyenge 31 milliócska kell a beruházási tartalékból.
A sorra kudarcos beruházásokat felemlegetve Turai polgármester az erre való konkrétabb választ azzal a népi bölcsességgel szokta elhárítani: "Okos a paraszt a vásár után!"
De könyörgöm, hány vásár kell még ahhoz, hogy ez ne így legyen?