Nem látszik holtpontra jutni az Arany Alkony Idősotthon üzemeltetése. Most az új egyházi törvény következményei miatt kell szolgáltatót váltani.

Az Arany Alkony Idősotthonok 15 éve nyújtanak szociális szolgáltatást nyugdíjasok részére Budapesten és környékén. Törökbálinton is van egy, az otthonok sorában harmadikként nyitották meg. Szerkesztőségünknek is elég sok munkát adott az otthon építése és az üzemeltetése kapcsán felmerülő zűrösnél zűrösebb ügy.

Az első fenntartási gondok akkor jelentkeztek, amikor az aktuális kormányzat az idősotthonok emelt szintűnek mondott támogatását megszüntette, s így az Arany Alkony, mint ilyen, nem kevés állami támogatástól esett el. Az állami bevételek megkurtítása persze azonnal jelentkezett a lakókkal kötött szerződésekben vállalt szolgáltatások visszafogásában.

2008 áprilisában az Arany Alkony kht., kiutat keresve az anyagi ellehetetlenülésből, egy előterjesztéssel keresi meg a törökbálinti képviselő-testület.

Idézet a 2008. április 24-i testületi ülés jegyzőkönyvéből: „Az Arany Alkony Kht. azzal a kéréssel fordul Önkormányzatunkhoz, hogy az alábbi önkormányzati feladatok ellátására létrejött szerződések módosítását fogadja el, mivel a Kht. a feladatellátást szeretné átadni a Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Magyarországi Missziója részére a feladat mind magasabb szintű ellátása érdekében. (Az Egyház plusz normatívára jogosult.)”

A képviselő testület a kérelem tárgyában a 154/2008. (IV. 29.) ÖK határozatában úgy dönt, „…módosítja a 2001. január 15-én az Arany Alkony Szociális Közhasznú Társasággal idősek otthona feladatellátás biztosítására, a Medicatus Egészségügyi Szolgáltató Kft. garanciavállalása mellett megkötött szerződést jelen határozat melléklete szerint. A feladatot a Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Magyarországi Missziója a nevére szóló jogerős működési engedély napjától látja el…”.

Érdemes néhány gondolatot felidézni a TU 2008. májusi számának Hidvégi Ferencné által ebben a tárgyban megjelentetett cikkéből: „A szerződések módosítására vonatkozó előterjesztésről a döntéshozók először az április 24-i ülésen tárgyaltak. Az új szolgáltató, teljes nevén a Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziója, úgy tűnik teljesen ismeretlen volt a képviselők előtt, mert úgy határoztak, hogy a Pénzügyi és Gazdasági, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottság együttes ülésen folytasson tárgyalásokat a szolgáltató képviselőjével és konkrét döntésre csak a szakmai és pénzügyi alkalmasság ismeretében kerüljön sor. Öt nappal később a bizottságok összeültek, majd a testület rendkívüli ülésen elfogadta az ellátási szerződések módosítására vonatkozó határozati javaslatokat. Az intézmény vezetése és a fenntartói feladatokat ellátó menedzsment továbbra is változatlan maradt. Az ülésen a szakmai kérdésekre dr. Huszár László, az Arany Alkony operatív ügyvezetője, valamint Császár-Bíró Zoltán református lelkész, a Misszió elnöke válaszolt. Rothauszky Györgyné 'lelkiismeretesen felkészült az új szolgáltatóból'. Az interneten utána nézett, mit is lehet tudni a helyi Idősek Otthona új működtetőjéről. (Mindenkinek ajánlom, írja be a keresőbe a református lelkész és a Misszió nevét is, meglehetősen furcsa információkhoz juthat.)”

Ezt követően időben egy nagyot ugrunk, egészen napjainkig.

A kormányzati híreket követő olvasóink bizonyára emlékeznek a nemrég elfogadott új egyházi törvényre, amely rendezni kívánja a magyarországi felekezetek helyzetét. A rendeletben 15 egyházat nyilvánítottak történelminek. Ez a döntés egyben azt is jelenti, hogy a jelentős állami támogatásokat az elkövetkezendőkben csak ezek az egyházak kaphatják meg.

Nos, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziója (röviden Misszió) sok egyéb, korábban támogatott felekezettel együtt nem szerepel az elismert egyházak között. Ergo, nem kap támogatást, ha oktat, elesetteket istápol, vagy éppen idősotthonokat tart fenn.

Az Arany Alkony Idősotthonok hálózatát fenntartó Misszió kiutat próbált keresni a csapdahelyzetből, és egy történelmi egyháznak minősített felekezetnek átjátszani az Arany Alkonyt. Tegyük hozzá, nem éppen legális eszközökkel, ahogy azt a Magyar Nemzet 2011.08.15-én számában Sipos Anett cikkéből, „Harc és ármány az egyházi normatíváért” megtudhatjuk. „Kocsis Fülöp görög katolikus püspök nevét aláhamisították azokon az iratokon, amelyekkel egyházuk esztergomi papja átvette volna az Arany Alkony Idősotthonok fenntartását. A valótlan dokumentumok egyszersmind kilenc épület bérleti szerződéseit is tartalmazták. A tét évi 762 millió forint egyházi normatíva megszerzése volt. Erre a korábbi fenntartó, a Kálvin János Református Presbiteri Misszió – amelynek gazdasági háttércsatlakozásai egészen Liechtensteinbe és a másik offshore-paradicsomba, Belize-be vezetnek – az új egyházi törvény miatt már nem jogosult.”

Ha megnézzük az Arany Alkony honlapját, 2011. június 30-tól már az Esztergomi Görög Katolikus Egyházközség az új fenntartója intézményeiknek. „A dolog szépséghibája, hogy az Esztergomi Görög Katolikus Egyházközösség egyszemélyes, mindössze egyetlen lelkésze van, hisz az egyház hívei a főváros környékén szórványban élnek, jelentősebb tömbök Kelet-Magyarországon találhatók.” (részlet az M.N. idézett cikkéből).

Felhívnám még figyelmüket egy nagyon érdekes, helyi jelentőséggel bíró részletre a Magyar Nemzet cikkéből: „2011. június 28-án a fent már említett üzemeltetési és bérleti szerződéseken túl jutott idő a törökbálinti önkormányzattal és a Budaörsi Kistérség Többcélú Társulásával is ellátási szerződések módosítására, amelyben a kálvini missziótól a görög katolikus egyház papíron átvállalja a gondozottakat. Másnap – egyetlen nap alatt – Budapest Főváros Kormányhivatala a fenntartóváltást átvezette, határozata harmadnap jogerőre is emelkedett. Mi több, a Pest Megyei Kormányhivatal is határozatot hozott az ügyben a szerződéskötéstől számított két nap múlva.”

Az önkormányzat honlapján kutakodtam a történteket igazoló határozat után, de semmit sem találtam: sem a testületi anyagokban, sem a polgármester naplójában nem találtam erre vonatkozó információkat.

Egy horvátországi magyar napilap, az Új Magyar Képes Újság is foglalkozott a témával. „A görög katolikus egyház nyakába akarták varrni az Arany Alkony idősek otthonát” fejléccel jelent meg a cikk 2011.08.25-én. „A Magyarországi Református Egyház (MRE) is már régen elhatárolódott a K. Kettős János vezette Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyháztól (HMRKE) és az általa alapított Kálvin János Presbiteri Missziótól. Az MRE közleménye szerint már 2006-tól nem vállalnak felelősséget tevékenységükért.
Az ügyben büntetőeljárás folyik több személlyel szemben, a Nemzeti Nyomozóiroda pedig 2007 óta folytat nyomozást jogosulatlan gazdasági előny megszerzése elkövetésének gyanújával kapcsolatban, amelynek érintettje a Kálvin János Presbiteri Misszió, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Egyházteste néven; az ugyancsak Kettősék által bejegyeztetett intézmény ellen pedig az ügyészség okirat-hamisítás gyanújával, Kettőssel együtt hat személy ellen emelt vádat a Kaposvári Városi Bíróságon.
De, amint látjuk, az érintettek nem okultak a történtekből, és újra okirat-hamisítással és visszaéléssel gyanúsítják őket.”

Tehát 2007 óta folyik nyomozás a Misszió ellen, hogy - hogy nem, körültekintő képviselő-testületünk 2008 májusában minden további nélkül az Arany Alkony új szolgáltatójának fogadja el.

Olvasva az idézett cikkeket komoly hiányérzetem támad. A cikkírók korrektül vázolták a körülményeket, de a legfontosabbról elfeledkeztek. Az idős emberekről, akik pénzüket, bizalmukat az otthon fenntartóinak adták. Velük most mi lesz? A csepeli Arany Alkonyban már összehívták a sok idős, többségében beteg lakót, és közölték velük az állami támogatás megszűntét, mintegy tőlük várva javaslatokat az önhibájukon kívül előállt helyzet orvoslására.

Tényleg azt gondoljuk, nekik, az idős, kiszolgáltatott áldozatoknak kellene tenni valamit egy meggondolatlanul, hebehurgyán meghozott újabb kormányhatározat következményeként keletkezett helyzetben?

Egyáltalán, kedves törvényhozók, törődik-e egyáltalán még valaki a zemberekkel? Avagy így működik a kétharmad, ’oszt Jónapot!