Miért fontos, hogy panaszok nélkül is évente egy alkalommal elmenjünk tüdőszűrésre?

Erről beszélgettünk a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főorvosával dr. Weltner Amália tüdőgyógyásszal, aki nem mellesleg belgyógyász és kardiológus is.

Törökbálinton a Polgármesteri Hivatal szeptember 1-től megkezdte a tüdőszűrési értesítők eljuttatását a város lakosai részére. Vannak, akik úgy gondolják, nem kötelező a vizsgálaton megjelenni, a tbc pedig a hajléktalanok és a társadalom perifériájára szorult emberek körében fertőz. A tüdőszűrés azonban ma már nem feltétlenül a tbc-s betegek kiemelésére szolgál, sokkal inkább a tüdőrák időbeni felfedezését segíti, amiben sajnos világelsők vagyunk. Nekünk, törökbálintiaknak itt helyben, a Tüdőgyógyintézetben korszerű berendezésekkel végzik el a szükséges vizsgálatokat.

- Mióta végeznek Magyarországon tüdőszűréseket, mikor kötelező és mikor ajánlott részt venni a néhány perces szűrésen?

- A tüdőszűrést az 1950-es évek körül kezdték meg a tbc elleni küzdelem keretén belül, mert abban az időben a magyar lakosság jelentős többsége átesett a fertőzésen. Egy országos hálózatot hoztak létre, így ezt a cseppfertőzéssel terjedő betegséget egyre inkább sikerült visszaszorítani. Jelenleg olyan rendelkezés van érvényben, ami küszöböt szab meg a kötelező és az ajánlott tüdőszűrés elrendelésére. Azokban a térségekben, ahol százezer lakosból 25-nél több új megbetegedést fedeznek fel ott kötelező. Magyarországon a 2010-es statisztikai adatok alapján elmondhatjuk, hogy az arányszám 18 százezrelék, ami alatta van a 25 százezrelékes küszöbnek. Az országon belül azonban eltérő a betegség előfordulása, például Szabolcs-Szatmár és Borsod megyében a fertőzöttség meghaladja a küszöbértéket, ezért az ottani ÁNTSZ kötelező szűrést rendelt el. 2010-ben összesen 1811 új tbc-s beteget fedeztek fel az országban. Pest megyében nem növekedett a fertőzöttek száma, viszont Budapesten az előző évi 321-ről 494-re ugrott az új megbetegedés, ami több mint 30 százalékos emelkedést jelent, ezért itt kötelező részt venni a szűrésen.

- Mi az oka annak, hogy Budapesten ilyen drasztikus mértékben megnőtt az új betegek száma?

- Több oka is lehet. Részben a hajléktalanok, részben - ezt nem győzöm mindenhol hangsúlyozni - rendkívül rossz rendelkezésnek tartom, hogy az országba betelepülők esetében eltörölték a kötelező tüdőszűrést. Tudjuk, hogy a környező országokból, elsősorban Ukrajnából és Romániából hozzánk betelepülők egy sokkal rosszabb tbc-s helyzetben lévő országból érkeznek, így a fertőzöttek aránya is lényegesen magasabb közöttük. Magam is, és a tüdőgyógyász szakma vezetése is úgy gondolja, aki letelepedési engedélyt kap Magyarországon, annak legyen kötelező a tüdőszűrés. Ezen kívül itt vannak a „feketén” itt lévők, akikről hivatalosan nem is tudunk semmit. A tbc cseppfertőzéssel terjed, ha időben jelentkezik vele valaki az orvosnál, és - persze ha a beteg hagyja és akarja is – ma már gyógyítható.

- Törökbálint és környéke vonatkozásában is rosszabbodott a helyzet a korábbiakhoz képest?

- Nem, Pest megyében csökkenő tendenciát mutat a megbetegedések száma. Ennek ellenére meglepő volt, hogy a gödöllői és a nagykőrösi térségben is emelkedett a tbc-sek száma. Ilyenkor mindig körül kell nézni, hol van olyan góc, ahonnan az új fertőzöttek zöme kikerül. Törökbálinton nem állunk rosszul, javult a helyzetünk, de tudjuk a tbc évszázadokon át végigkísérte az emberiség történelmét, és ahogy az éberség egy kicsit alábbhagyott újra felütötte a fejét.

- A tbc szűrése mellett ma már szinte fontosabb a tüdőrák kérdése. Mennyire hatékony a vizsgálat, elegendő-e az évenkénti szűrés a légúti daganatos betegségek időbeni felismeréséhez?

- A tüdőszűrés ma is nagyon fontos, annak ellenére, hogy a tbc-s megbetegedések száma országosan csökkenő tendenciát mutat. A tüdőrákos megbetegedések tekintetében sajnos szinte világelső pozíciót töltünk be, évente mintegy 6 000 új tumoros beteget fedezünk fel. Azt is tudjuk, gyógyításukban igazi eredményt csak akkor érhetünk el, ha még panaszmentes állapotban találjuk meg a betegeket és meg tudjuk operálni őket. A statisztikai adatok alapján kiderült, akiket úgy emelünk ki, hogy még nincs panaszuk, és a tüdőszűrésen vesszük észre az elváltozást, közülük 100-ból 35-öt meg tudunk műteni. Ez is nagyon kis szám, de ha azt nézzük, hogy a panasszal jelentkezők esetében ez a lehetőség csak 15 betegnél valósulhat meg, azt gondolom, ez nagyon kemény érv a tüdőszűrés mellett. Amíg Magyarországon ez a szűrési rendszer fennáll – nagyon remélem, még sokáig – mindenkinek érdeke, hogy saját maga megnyugtatása érdekében évente egyszer részt vegyen a szűréseken.

Hogy minden esetben felfedezhető-e kezdeti stádiumban a tumor? Példát mindkét helyzetre lehetne mondani. Volt már olyan, hogy valaki fél éve volt tüdőszűrésen, nem láttunk semmit, majd jött panasszal és ott volt a betegséget eláruló árnyék. Azért a statisztika a nagy számok törvénye, összehasonlíthatatlanul kisebb a betegség sansza, ha valaki évente eljön a szűrésre, mintha öt – hat évet kihagy.

- A tüdőrákon kívül esetleg valamilyen más elváltozás is kiderülhet a szűrés során?

- El kell hogy mondjam, a tbc és a tüdőrák mellett minden olyan betegséget látunk, ami röntgenárnyékot ad, tehát adott esetben - és nem ritkán – előfordul, hogy valami gyanúsat találunk, ilyenkor visszahívjuk a beteget. Amikor például rákérdezek, hogy az adott időszakban nem volt-e lázas, hurutos, köhögős, a válaszból kiderül, egy tüdőgyulladásba „trafáltunk” bele. Az is köztudott, hogy a szív nagyságával, alaki eltérésével, a csontrendszerbeli rendellenességekkel is találkozunk, tehát sokféle betegséget fedezhetünk fel, ami másképpen nem derülne ki, mert panaszokat sem okoz.

- Laikusként azt gondolom, a szűrés hatékonyságát és minőségét a vizsgálathoz használt berendezések is befolyásolják. Sok helyen kényszerűségből még ma is a 40 – 50 évvel ezelőtti képalkotó eszközöket használják. Milyen technikai háttérrel végzik a tüdőszűrést?

- Örömmel tudom elmondani, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet mindig is nagy gondot fordított a korszerűsítésre. Tavaly májustól az intézeten belül először itt nálunk, a tüdőgondozóban, de azóta már a kórházi osztályon is a digitális rendszerre tértünk át. Nagyot lépett előre ezzel az intézet, nem csak a mi munkánk egyszerűsödött, de minőségileg is sokkal jobbak a felvételek.

- Annak van jelentősége, hogy milyen korosztályt szűrnek?

- Abból a szempontból természetesen, hogy a sokéves statisztikák azt mutatják, úgy a tbc-s, mint a daganatos betegek a 40 – 60 éves korosztályt érintik leginkább. Az ezt megelőző életkorban szerencsére nagyon ritka az előfordulása, az újszülöttek védőoltása meghozta az eredményt. De aki köhög, lázas, hurutos – azt szoktam mondani, hogy nyamvadtnak érzi magát – a háziorvosától kérjen beutalót, jöjjön el és a szakorvosi vizsgálat keretében megtörténik a mellkasröntgen is.

- A törökbálinti lakosok kiértesítése folyamatos, nagyjából december végéig tart. Csak abban az időpontban lehet elmenni a szűrésre, ami az értesítőn szerepel?

- Nem, mi ebben nagyon rugalmasak vagyunk. A rendelési időben bárki, bármikor jöhet a néhány percig tartó vizsgálatra. Tehát a kiértesítettek évente egyszer ingyen igénybe vehetik a vizsgálatot, nem győzöm hangsúlyozni, ezt használja ki mindenki. Nem beszélve a dohányosokról, akik között tizennégyszer több a tüdőrák veszélye. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy a tüdőszűrésen megjelenjen. Jelenleg ugyan nem kötelező, csak ajánlott, de ezt három felkiáltójellel mondom.

A területünkön működő önkormányzatok nagyon sokat segítenek abban, hogy a lakosokat kiértesítsük.

- Milyen a tüdőszűrési „fegyelmünk”, milyen arányban veszünk részt a vizsgálaton?

- Nem panaszkodom, ha hívjuk a lakosokat, eljönnek. A 40 évnél fiatalabbak közül a pedagógusok, az egészségügyben, az élelmiszeriparban dolgozók, vagy akiknek a foglalkozásához kell az éves tüdőszűrő eredmény, ők az orvosuk beutalójával jelentkeznek. Ezen kívül van egy nagy csoport, akiket a háziorvos panaszok alapján beutalóval küld a szakrendelésre. Tulajdonképpen a lakosság túlnyomó többségét így évente látjuk, - van, akit többször is – de sajnos van, aki így is kimarad.

A tbc és a tüdőrák kezdeti stádiumában tünetmentes, ezért különösen fontos, hogy akkor is rendszeresen részt vegyünk a szűrővizsgálatokon, ha semmiféle panaszunk nincs.  A tüdőrákos megbetegedések jelentős hányadát a tüdőszűrő állomások fedezik fel, ám nagyon sokan későn kerülnek orvoshoz. Évente csak egy alkalom, ha kihagyjuk, akár az életünkbe is kerülhet!