Bezárta a kiskapukat a gátlástalan telekspekulánsok előtt az új agglomerációs törvény.

Befellegzett a Budapest körüli spekulatív célú területi átminősítéseknek, melyek nyomán számos olyan lakótelep és bevásárlóközpont épülhetett meg, amely egyáltalán nem illeszkedett a környezetbe. A fejlesztők a beruházásokhoz szükséges infrastruktúra kialakítását gyakran  az önkormányzatokra terhelték, a lakosságtól pedig elvették azt a zöld környezetet, amiért kiköltöztek a városból. A nemrég hatályba lépett új agglomerációs törvény megkísérli befoltozni a korábbi passzusok hiányosságait, amely már eddig is túl sokba került a helyi és a budapesti lakosságnak.

Lejárt a budapesti agglomerációban gomba módra szaporodó lakóparkok és bevásárlóközpontok ideje. 2003 óta fennálló tartozást törlesztett a kormány a szeptemberben hatályba lépett új agglomerációs törvénnyel, amely a helyi közösségek és a budapesti közlekedés lehetőségeit is figyelembe véve szigorúan korlátozza a beépíthető új területeket. A környezetbe nem illeszkedő betonkolosszusokat ugyan már nem lehet visszabontani, de legalább a jövőben megakadályozható lesz a felelőtlen, sokszor spekulatív célú területi átminősítések, belterületbe vonások. Az új agglomerációs törvény jelentősen szigorítja a városok mellett beépíthető új lakóterületek kialakítását.

Nem lehet a jövőben óriáslakóparkokat sem építeni: a 300 lakásnál több új lakóterületet csak ott lehet kialakítani, ahol a közösségi közlekedés infrastruktúrája nincs távolabb, mint öt kilométer, bevásárló központok esetén 300 méter. Erre a szigorításra azért volt szükség mert a budapesti agglomerációban jelenleg már 750 ezren laknak, és jelentős részük naponta ingázik a főváros és lakóhelye között. Eddig szinte kizárólag a helyi önkormányzatra hárult a közlekedési és az egyéb szolgáltatási feltételek biztosítása egy-egy új lakópark miatt létrejövő többletterhelés esetén, így ami az egyik oldalon az átminősítésből befolyt az önkormányzati kasszába, azt a másik oldalon elvitte az infrastruktúra bővítésének költsége.
Az új törvény a fentieken kívül betiltja, hogy családi házas övezet mellé lakótelepeket lehessen felhúzni: a jövőben ugyanis csak olyan építés engedélyezhető, amely „jól illeszkedik a település szerkezetéhez”.

Ezen túl az engedélyeztetéskor az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük a táj, természet-, környezet-, és erdővédelmi szempontokat, valamint a helyi lakosság véleményét is. Betontengerek sem jöhetne létre, a törvény ugyanis a beépítésre szánt területek mellé meghatározott arányú zöld terület kijelölését is előírja.

Kérdés, hogy mindegyik önkormányzat képes lesz-e az önmérsékletre, és ellenáll-e a belterületbe vonásra irányuló nyomásnak. – Egy törvény csak akkor képes megakadályozni a visszaéléseket, ha rendelkezik szankciókkal és a végrehajtását egy hatékony közigazgatás segíti – hangsúlyozta lapunknak Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, aki szerint ennek érdekében nyitották meg év elején a szakigazgatási szerveket összekapcsoló kormányhivatalokat. Mint elmondta, a következő két fázisban a jövő év január elsejétől a megyei közgyűlési feladatok nagy része is átkerül a hivatalokhoz, majd 2013-ban létrejönnek a járások, ahol minden állammal kapcsolatos ügyet, így az építési ügyeket egy helyen lehet majd elintézni.

– Az agglomerációs törvény végrehajtása szempontjából fontos, hogy az eddig szétszabdalt építési engedélyeztetést a szakmai területen teljes autonómiát élvező, ám a kormányhivatalokhoz rendelt szakigazgatási szervek viszik tovább. A beszerzést egységesítjük, felszámoljuk a párhuzamos feladatokat, és mindenhol jellemzően magas színvonalat igyekszünk biztosítani az ügyintézésben. Mindez jelentősen megkönnyíti a törvény betartatását – foglalta össze. Tarnai Richárd szerint a közigazgatási átalakítás előnye, hogy a járási szinten a korrupció lehetőségét minimálisra lehet csökkenteni. Kiemelte: az építéshatósági ügyeket más szempontok miatt is szükséges egy kézben tartani: Pest megyében is jellemző a teljes mértékben különböző elvárásokra alapuló építési engedélyeztetés, így kerülhetett sor arra, hogy betonkolosszusok terveire is rábólinthattak egyes önkormányzatok.

A kormánymegbízott szerint az új agglomerációs törvény a helyi igényeket figyelembe vevő, de kiszámítható kereteket biztosít a helyi lakosságnak és az önkormányzatoknak egyaránt. – Társadalmi érdek, hogy a települések szerkezetétől idegen lakótelepek ne jöhessenek létre családi házas övezetekben, és ne borulhasson fel egy-egy agglomerációs község egyensúlya – mondta.

Az elmúlt években meglehetősen kétes körülmények között engedélyezett, és a helyi lakosság ellenállását kiváltó lakóparkokkal kapcsolatban kiemelte: minden eszközzel megakadályozzák a mutyizást. A kormányhivatalok ugyanis abban segítenek, hogy egy-egy ilyen ügy minél hamarabb magasabb szintre kerülhessen, és a kétes ügyeket kizárhassák. – A korábbi agglomerációs törvény kiskapuit épp a hivatalok lassúsága és elszigeteltsége miatt használhatták ki az ügyeskedők. Ennek most vége – húzta alá Tarnai Richárd.

A kormánymegbízott elmondta, hogy minden olyan ügyben, ahol felmerül a korrupció gyanúja, lépni kell, nem lehet megvárni, amíg a sok kivételes eset miatt végül beépülnek a nemzeti parkok. A szakember szerint a visszaélések elleni fellépést megkönnyíti, hogy az új törvény sokkal erősebb szankciókat tartalmaz, mint a korábbi.
– Nehéz megtalálni a gazdaságossági, a környezetvédelmi és a beruházásokat elősegítő közös nevezőt, de az eddigi patthelyzetek, mint például az M0 építése, azt mutatták, hogy a rendszer mindenképp változtatásra szorult – tette hozzá.

A Magyar Nemzet írása.