 Úgy tűnik, hogy az idén nem lesz Lex Törökbálint, de hogyan folytatódik a középiskola+uszoda+sportcsarnok projekt építkezése? |
Tudott volt, hogy a törökbálinti önkormányzat nem adta fel a küzdelmet a távközlési cégek iparűzési adójának ügyében. A város költségvetését jelentősen megrövidítő törvénymódosítás a középiskola+uszoda+sportcsarnok projekt megépítése terén rendkívül nehéz helyzetet teremtett, ezért is sikerült elérni, hogy az idén még ne léptessék hatályba. Mivel a projekt további finanszírozására a várt megoldás mindeddig nem született meg, a választókerület országgyűlési képviselője, Csenger-Zalán Zsolt megpróbálta keresztülvinni, hogy a távközlési mobilcégek helyi iparűzési adójára a jelenlegi szabályozás maradjon hatályban jövőre is. Ez a törekvése azonban nem járt sikerrel, nemcsak a frakciótársai, de az LMP-sek kivételével az ellenzékiek is elutasították az ezt célzó módosító indítványát. Ez azt jelenti, hogy az idén Lex Törökbálint, jövőre pedig a Telenor iparűzési adójából származó bevétel nem lesz.
A húsbavágó kérdéssel foglalkozik az önkormányzat honlapján elérhető polgármesteri napló is:
„Mint arról már beszámoltam, Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselőnk 2011. október 21-én benyújtotta az Országgyűléshez azt a törvénymódosító javaslatot, amelyben a távközlési szolgáltatók (legalább a mobil szolgáltatók) 2010. évre jellemző helyi iparűzési adófizetési gyakorlatának visszaállítását javasolta. A módosító indítványt az Országgyűlés bizottságai – közülük az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság is – tárgyalta. A vita során a Nemzetgazdasági Minisztérium jelen lévő képviselője nem támogatta a javaslatot. Végül a 15 fővel jelen lévő Bizottság 14 igen szavazattal elfogadni javasolta az Országgyűlésnek törvénymódosító javaslatot. (dr. Bóka István képviselő nem támogatta azt.) Figyelemmel arra a körülményre, hogy a Bálint Márton Általános és Középiskola tagiskolája építése az adótörvény változása miatt, önhibánkon kívüli forrásvesztés okán, nem épülhet immár egy éve, levelet írtam dr. Matolcsy György Nemzetgazdasági miniszter úrnak. Levelemben röviden bemutattam az iskolaépítést, (építés megállást) befolyásoló körülményeket, s felpanaszoltam az általa vezetett Minisztérium Országgyűlési Szakbizottságban képviselt nemleges álláspontját. Kértem Miniszter urat, hogy határolódjon el ettől a nemleges véleménytől, s az országgyűlési vitában az a törvénymódosító megoldást támogassa. A levelet eljuttattam Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úrnak is.”
A november 8-ra datált polgármesteri feljegyzés a november 23-mal záródó anyagban akár folytatódhatott volna, a kérdés ugyanis egy héttel ez utóbbi dátum előtt eldőlt.
A tárgykörben Csenger Zalán Zsolt két módosító indítványt is benyújtott.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról című törvényhez október 26-án benyújtott 4662/91. számú javaslat szerint a hagyományos távközlési szolgáltatók esetében nem került volna sor speciális telephelyfogalom meghatározására - ez a számlázási cím lesz –, hanem a jelenlegi telephelyfogalom és megosztási módszer marad hatályban.
Erről november 14-én 20. óra 7. perckor szavazott az országgyűlés: 11-en támogatták, 328 voksoltak ellene, 1 képviselő tartózkodott.
A Fideszből ketten fogadták el a módosító indítványt: benyújtója, valamint Selmeczi Gabriella. Az LMP-ből a szavazásban részt vett mind a 9 képviselő mellette voksolt, 204 fideszes, 44 jobbikos, 36 szocialista, 33 kereszténydemokrata,11 független képviselő viszont ellene, az egy tartózkodó szocialista volt.
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról című törvényjavaslathoz november 15-én (1376/62 számon) benyújtott, hasonló célú módosító javaslatát Csenger-Zalán Zsolt másnap visszavonta.
Hogy a frakciótagok unták meg a témát vagy a képviselő változtatott a véleményén abból a szempontból mindegy, hogy sikerre minimális esély sem volt. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen Turai István elmondta, hogy a hatálybaléptetés további egy éves elodázására egy ún. salátatörvény kapcsán még van némi esély. Kérdés, hogy amennyiben ez sem kap támogatást, miként folytatódik például a középiskola+uszoda+sportcsarnok projekt építkezése, ami persze csak az első problémák sorában…
|
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez. 
Gondolok itt a hivatali apparátus további létszámbővítésére Antal Jenő felvételere, aki november 1-től a Polgármesteri Hivatal munkatársaként, közalkalmazotti státuszban dolgozik a Városgondnokság megalakításának előkészítésén. Még nincs egy éve annak, hogy felszámolták fel a Városfejlesztő ZRT-t, ca. 300 millió forintos költséggel. Történik ez akkor, amikor a külsős bizottsági tag - közgazdász Szerző Zsolt szakmai munkájára nincsen szüksége a településnek. Amikor a Pénzügyi bizottság munkájában egyetlen egy szakember nem vesz részt.
Megalomán beruházások helyett pedig tartalékolni kellett volna és megbecsülni ami van... Még téma az iskolák államosítása. A veszteséget is államosítják, vagy csak a nyereséggel kecsegtető dolgokat?
Hol vannak az új iskola tanulói?
Nesze neked Törökbálint, az idő eddig is állni látszott, ez után majd visszafelé megy.
Egyensúly ebből egészen biztos nem lesz,Törökbálint működtetése a bőséges adóbevételhez van beállítva.A nullához közelítő racionalitással, bázisalapon tervezve, hát erre képesek az előterjesztés írói.
A kommunális adó elég szép emelgetés,remélem ezután már kell külön fizetni zsákért,bálamadzagért.
Na majd majd meglátjuk a részletes előterjesztésben mi van, ez csak a beetetés.
Lesz kommunális adó, viszont nem lesz magánszemélyeknek telekadó és nagyon építményadó se. Ritkul(na) viszont a 272-es busz s a költségvetési szervek is nominál értéken 5%-t kell karcsusodjanak.
Hogy ebből egyensúly lesz-e vagy más, nos ez nem nagyon látszik az anyagból.
Ja és mindez renkívüli testületi ülésen holnapután van napirenden!