Az Alsóerdősor utcai labdarúgó pálya - többször megállapított - túlterheltségét végre zseniális megoldással (ki feltételezett volna ilyet magasan kvalifikált önkormányzatunktól) sikerült választott képviselőinknek megoldania! Ha nem lehet felhajtani hozzá, ha nem lehet megközelíteni, akkor csak azon legelvetemültebbek maradnak szó szerint a pályán, akiket még ezen drákói szigor sem riaszt vissza attól, hogy holmi labdarúgással fecséreljék el szabadidejüket. Parkolni ugyanis legközelebb csak a széles transzparensen meghirdetett, 0-24 óráig nyitva tartó parkolóban lehetséges, ahova ugyan ezen Önkormányzat a mindig jogosan hiányolt piacot tervezi megszervezni.
A meghozott tiltás alapvető oka, hogy a szóban forgó utcaszakaszra behajtó nehézgépjárművek folyamatosan kárt tesznek az építményekben! Nosza kézenfekvő a megoldás: ki kell tiltani mindent!
Hogy ezen előrelátó, bölcs intézkedés meg fogja többszörözni az Alsóerdősor utca - tiltás alá nem eső - szakaszának gépjármű forgalmát, nyilván kérték az ott lakók!
Az egyik legnépszerűbb témája a panaszfórumoknak, hogy a Tigáz mérőóra-manipulálással vádolja több ezer fogyasztóját, és félmilliós kötbérrel, illetve gázelzárással fenyeget.
Az esetek többsége sima gázóracserének indul, majd leszerelt és bedobozolt mérőórával, valamint 540 ezer forintos kötbértartozási felszólítással folytatódik.
A Tigáz érvei szerint szigorúságukat az indokolja, hogy összesen több mint 1,25 millió ügyfelükből számításaik szerint 40-60 ezer szabálytalan fogyasztó akad, akik 9 milliárd forintnyi éves kárt okoznak a társaságnak.
A fogyasztónak, ha elkaszálják, 30 napra visszamenőleg napi 18 ezer (összesen 540 ezer) forintos kötbért kell fizetnie – közölték a Tigáz kommunikációs irodáján. A kötbérezés alapja a szolgáltató által megrendelt szakértői vizsgálat. Ezen állapítják meg, hogy valaki piszkálta-e az órát. Ha ennek eredménye pozitív, küldik a félmillió forintos csekket. Helyreigazítás aTigáz kérésére: A szabályzat alapján, ha csak alkalmassá tett valaki a mérőt a szabálytalan vételezésre, akkor a kiszabható kötbér mértéke 30 napra, 13.000 Ft/nap, azaz 390.000 Ft.
Még akkor is, ha a szakértői vizsgálat csak a szabálytalan vételezés lehetőségét állapítja meg és nem a tényét. Sőt, azt sem vizsgálják, hogy például egy átalánydíjas fogyasztó folyamatosan fizette számláit és minden évben a lakás köbméterigényének megfelelően fogyasztott. A szolgáltató azt mondja ugyanis, éppen a beavatkozás miatt nem változnak meg a fogyasztási adatok, mivel „olcsó” gázzal fűt az „elkövető”.
Miért van ennyi eset?Hallani, hogy a szolgáltató emberei sikerdíjra dolgoznak, 30-50 ezer forintot kapnak egy-egy rendetlen óráért. A felvetésre a Tigáz szóvivője, Száraz Gábor elmondta: nekik nem éri meg sikerdíjat fizetni, mivel a kötbéresek alig 40 százaléka fizet egyáltalán. (A maradék 60 százaléknál kikapcsolják a gázt!) A szakértő díja viszont 40 ezer forint körül van, ezt minden munka után ki kell fizetnie a cégnek.
Így megy ez
Egy konkrét panaszosunk a kézhez kapott kötbérfelszólítás után – amelynek jogosságát nem ismerte el - bejelentést tett a rendőrségen. A megyei kapitányság rövid úton elérte, hogy végezzenek egy második vizsgálatot. A második szakértői vélemény kulcsfontosságú, ha be akarjuk bizonyítani, hogy nem követtünk el semmilyen szabályszegést.
Elsőként a Tigázt kérdeztük, hány vizsgálatot végeztek tavaly? Kiderült, nincsenek statisztikáik, illetve sok olyan eset van, ahol a szakértői vizsgálat már lezajlott, de az eredménye még nem ismert, illetve ahol még a szakértői vizsgálatra kell várniuk. Ezért semmilyen adatot sem árultak el az első vizsgálatok számáról, ennek okán pedig a második szakértői vizsgálatok számáról sem.
Egy szakértői vizsgálatokat készítő cég vezetője ugyanakkor a Hír24-nek elmondta, tavaly nagyjából 1000 ellenőrzést tartottak a Tigáz megbízásából. Úgy látja, az első körben elvégzett vizsgálatok többségükben a szolgáltatót igazolják. Ennek alapján megy ki a kötbérfelszólítás. Ami érdekesebb, hogy, alig néhány százaléka a fogyasztóknak az, aki kéri a második körös vizsgálatot. Ezeken - bár ez is csak saccolt adat - nagyjából 50 százalékban igazolódik a Tigáz gyanúja. Magyarán maximum száz eset lehet, amely során vétlennek bizonyul a fogyasztó, a kezdeti ezres vizsgálati számból kiindulva.
Mindez mégsem jelent sokat, mert a Tigáz felettes szervéhez a Magyar Energia Hivatalhoz szintén rengetegen fordulnak az első sokk után. Ha a hivatal dönt, akkor viszont nincs második vizsgálat. Megkérdeztük őket is, hogy hány esettel találkoztak tavaly, amire nem túl gyorsan, de azért válaszoltak. Mint kiderült a Hivatal 2011-ben 491 darab Tigáz szabálytalan vételezéssel kapcsolatos fogyasztói megkeresést zárt le, ebből 51 tájékoztatással zárult, a maradék 440 panaszból 232 volt a jogos (fogyasztónak adott igazat 52,7%) és 208 volt a jogtalan(47,3%). Az Energia Hivatal vizsgálataival kapcsolatban azért érdemes megemlíteni, hogy a hivatal is a Tigáz szakembereit használja, mivel nincsen saját csapata…
Visszatérve esetünkre: a második vizsgálaton a panaszosunk mellett egy ügyvéd és egy műszaki szakértő is jelen volt. A vizsgálat rövid úton megállapította, hogy szabálytalan vételezés nem történt. A Tigáz elnézést kért. A helyzet több szempontból happy end, azonban ha az ügyfél az eljárás másfél éves procedúrájára gondol és arra, hogy az el nem ismert kötbértartozás miatt kikapcsolták nála a gázt, nem érzi elégedettnek magát, sőt kártérítési pert fontolgat.
Mit tehet velünk a Tigáz?
Kikapcsolhatja a gázt. Hogy ezzel a – szolgáltatásból kikapcsolás – jogával élhessen a Tigáz, egy tavalyi törvénymódosítás adta meg a jogi alapot. 2011júliusában módosultak a lakossági fogyasztók ellátásból történő kikapcsolására vonatkozó és a hatósági eljárást érintő szabályok. Mégpedig úgy, hogy míg korábban csak három hónap után kapcsolhatta ki szolgáltatását egy cég és csak a szolgáltatás nem fizetése miatt, most 60 nap késedelmes fizetést követően jogosult ezt megtenni. A késedelmes fizetés pedig tágabb jogi kategória, amelybe akár a kötbértartozás is beletarozhat. Egyszerűbben, júliustól minden, így a kötbértartozás elmaradása is jogszabályilag késedelmes fizetésnek minősíthető.
Végezetül: arra, hogy elkerüljük a kellemetlenséget - és mert vélhetően a Tigáz is megelégelte a kelletlen médiafigyelmet, tavaly októberben közzétettek egy embert próbáló tájékoztatót arról, hogyan fogadjuk szakszerűen a gázórásokat .
A NEO FM rádió (ma, 2012.02.01.) és a Duna World TV műsor Megoldások Magazinja (tegnap 2012.01.31.) is foglalkozott a TIGÁZ kötbérezési gyakorlatával.
A tömeges panaszok nyomán a NEO FM rádió (ma, 2012.02.01.) és a Duna World TV műsor Megoldások Magazinja (tegnap 2012.01.31.) is foglalkozott a TIGÁZ kötbérezési gyakorlatával.
A TV műsor szerkesztői itt várják a panaszosok észrevételeit:
http://www.facebook.com/…ok.Magazinja
"Szereztek pár ezer új hallgatót a NEO-nak!:)Az adás az Archívumból előkereshető lesz- reméljük.
Aki emailt akar küldeni a Gázóra üggyel kapcsolatban, megteheti: info@neofm.hu Tágy: GÁZÓRA MAHINÁCIÓ"
A magam részéről élni fogok a lehetőséggel. Tegnap, 2012.01.31-én a Duna World TV csatornán, a Megoldások Magazinjában ismét a TIGÁZ kötbérezési gyakorlata volt a téma. A Fogyasztóvédők részéről meghívott hölgy, aki mellesleg a Pest Megyei Békéltető Testület tagja állította, hogy a TIGÁZ jogellenesen jár el akkor, amikor a soros mérőcsrét követően egyoldalúan megállípított mágnesezés miatt a kötbéren túl a kb. 35.000 Ft-os összeget is a fogyasztóval fizettetik meg, mivel erre a szolgáltatónak jogszabályi felhatalmazása nincs, a csere ingyenes.
Száraz Gábor, a TIGÁZ szóvivője továbbra is állította, hogy az eljárásuk minden ponja jogszerű, munkatársai, megbízottai makulátlanok, a fogyasztók mindenről teljeskörűen tájékoztatva vannak a TIGÁZ honlapján. Álláspontja szerint az, hogy az ország internet penetrációja nem száz százalékos nem a TIGÁZ hibája. Bár a fogyasztóvédő nyomatékosan kérte, hogy a fogyasztókat a tisztességes eljárásnak megfelelően írásban tájékoztató füzeteken és ne a neten keresztül tájékoztassák ezen felvetést a szolgáltató nem kívánja megfogadni, véleményük szerint a fogyasztók tájékoztatása megfelelő.
Az én véleményem, hogy ennyi erővel a TIGÁZ akár a Holdra is kiírhatná a fogyasztói jogokat, mivel egy két űrhajóson kívül ott sem nagyon fordul meg senki, mint ahogyan a 60-70 éves Mari nénik és Józsi bácsik sem az internetről tájékozódnak.
Köszönjük a szolgáltatónak, hogy szenvedélyük a rágalmazás.
Köszönjük, hogy jól befűtenek nekünk.
Köszönjük, hogy az újsághírek szerint 40%-ban alaptalanul rágalmazzák meg a fogyasztóikat.
Köszönjük, hogy meglopják a becsületünket.
Elfogadhatatlan, hogy mindez következmények nélkül megtörténhet a XXI. században.
Elfogadhatatlan, hogy nincs Magyarországon senki, aki az 1950-es évekre emlékeztető koncepcionális eljárásokat jogellenesnek minősítené és a szolgáltatóval szemben érdemben fellépne.
Miért nem tesz semmit sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, sem az Ügyészség?
A Duna World TV csatorna Megoldások Magazinja is várja a panaszokat észrevételeket a TIGÁZ aggályos eljárásaival kapcsolatban az: mm@mtv.hu , illetve az info@neofm.hu Tágy: GÁZÓRA MAHINÁCIÓ címre.
Ne hagyja magát megrágalmazni, átverni, becsapni, megkárosítani!
Javaslom, jöjjön el minden kétkedő, mutasson némi érdeklődést, mintsem előítélektől és pártszimpátiától habozzon az ajka, mert közös érdekeinkről lehet szó. Hallgassa meg, dolgozza fel a hallottakat és csak utána tisztelje meg véleményével az az iránt érdeklődőket.
A Tükörhegyi Közéleti Egyesület semmilyen pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Vezetősége egyetlen pártnak sem tagja. Tevékenysége nem különféle ideológiákra, hanem helyi ügyekre koncentrálódik. Hovatovább a részvételi demokrácia sem pártpolitikai vagy egyéb koncentrált hatalmi struktúrákról szól, hanem az ellenkezőjéről. Emiatt általában azok szoktak aggódni miatta, akik az érintett hatalmi struktúrák fenntartásában érdekeltek.
Nem jó a cím! Mentsd ki a részed! Ez lenne a valódi.
A ballib oldal hirtelen civillé változik (lásd pl. a törökbálinti baloldal eddig történelmét, vagy most Fernengel civilkedését) mihelyt úgy érzik, hogy egyébként nem képesek hatalom közelébe kerülni.
Több másik cikk kapcsán egy zsiguci (nick)nevű kötöznivaló arról győzköd mindenkit, hogy a fidesz színeiben többszörösen megválasztott (fidesz-tag) képviselők nem fideszesek. Itt másvalaki amiatt károg, hogy Fernengel (aki nem tagja az LMP-nek) pártkatonaként szervez civil összefogást. Isten állatkertjében pedig alacsony a kerítés, nekem viszont az számít, hogy ki mit csinál (és hogy miért). Személy szerint a rendezvényen bemutatandó abai modell itteni működésében nem hiszek (a településméret miatt itt már nincsenek meg azok a kapcsolatrétegek, amitől működne), de ettől függetlenül, hajrá Fernengel! A többiekért pedig tényleg kár.
Egy kis pontosítás: Fernengelt nem választották meg, hanem párt delegáltként az LMP (úgy tudom az egy politikai párt) listájáról került a testületbe. Vagyis pártember!
Marad az aggodalom!
Kis segítség az aggodalmak eloszlatásához.
Fernengel Andrást, a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület elnökét az LMP jelöltjeként választották önkormányzati képviselővé. Civil összefogást mindkét alapon hitelesen szervezhet. Nem kár, hogy meg is teszi.
A szolgáltató a jogkövető fogyasztóit rendőrrel fenyegeti és jogellenesen fényképfelvételt készít, tárol, kezel róluk Panasz MINTA a MEH Elnökének
Magyar Energia Hivatal Elnöke részére
Budapest
II. János Pál pápa tér 7.
1081
Tágy: Panasz, egyben közérdekű bejelentés
Melléklet: 1 db. 3 oldalas jkv.
és 1 db. 3 oldalas munkalap
Tisztelt Elnök Asszony/Úr!
Hivatkozva az Alaptörvény XXV. cikkében foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez”, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra az alábbi panaszt és egyben közérdekű bejelentést kívánom előterjeszteni.
I.
A TIGÁZ pár hónapja elrendelte a gázórám „teszterrel” történő ellenőrzését.
Ennek során a gázóra alját a betonjárdán megkarcolták, amely tényt írásban jeleztem a szolgáltatónak. Válaszlevelük szerint a gázszerelők a gázórát sérülésmentes állapotban helyezték vissza, különben is mivel a jegyzőkönyvet aláírtam így reklamációnak helye nincs .
Ezt követően, írásban a Magyar Energia Hivatalhoz fordultam, mivel sajtóhírek és internetes bejegyzések szerint a szolgáltató az utóbbi időben „taktikát váltott” és egy kis karcolás miatt is tömeges méretekben szab ki 540.000 Ft.- összegű kötbért a fogyasztóira mágnesezésre és/vagy rongálásra hivatkozva
Vélhetően a MEH eljárással összefüggésben, a múlt héten, ……….-én ……..ön ismételt ellenőrzésnek vetettek alá, a mérőt lecserélték és a rendelkezésemre bocsátott jegyzőkönyv szerint megállapították, hogy az a korábbi ellenőrzés során karcolódott meg.
Ezzel kapcsolatban a ………… számú jegyzőkönyv ténymegállapítása következőképpen szól: „Korábban mérőhely ellenőrzés során a gázmérő tesztelése közben a gázmérő alja karcos lett”
Mindebből az következik, hogy A szolgáltató képviseletében eljáró ……… Panasziroda Vezető Asszony valótlanul állította a ………….-én kelt ………… iktató számú levelében, hogy a szerelőik az óra ellenőrzése után azt „eredeti állapotban (sérülésmentesen)” helyezték vissza.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 6.§. értelmében
(1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.
(2) Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
(3) A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti.
Álláspontom szerint azzal, hogy ………… –megjegyzem nem először-, mintegy a mundér becsületét védő módon valótlanul állította azt, hogy szerelőik a mérőórát a teszterrel történő ellenőrzés során nem karcolták meg –álláspontom szerint- tisztességtelenül járt el a fogyasztójával szemben és amennyiben ugyanezen nyilatkozatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Energia Hivatal részére is megtette, úgy az kimeríti a hatóság megtévesztése fogalmát, amivel a szolgáltató nyilvánvaló és súlyos jogszabálysértést követett el.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató ezen magatartást nem először és sajnos tudatosan folytatja, így kérem az ettől való eltiltását, valamint a kiszolgáltatott fogyasztók védelme, illetve a szolgáltató jogkövető magatartásra bírása érdekében a szolgáltató éves árbevételéhez igazodó szankcionálását.
Látható, hogy a szolgáltató a fogyasztói panaszok vizsgálata során a tisztességes eljáráshoz való alapjogot semmibe véve, rosszhiszeműen, gazdasági erőfölényével visszaélve, a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon jár el, sorozatosan mind a fogyasztók, mind a szabályozó hatóságok felé valótlan nyilatkozatokat tesz .
II.
Tekintettel ………… válaszlevelére és a szolgáltató gyakorlatára, amely szerint ha a fogyasztó a jegyzőkönyvet aláírja, úgy megfosztják a különben az Alaptörvényben is biztosított panasztételhez való jog gyakorlásától, továbbá mivel dr. Kisbán Judit vonatkozó cikke értelmében a Magyar Energia Hivatal is azt az álláspontot képviseli, hogyha az ügyfél aláírja a szolgáltató, mint ellenérdekű és a fogyasztóival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató fél által felvett jegyzőkönyvet, úgy a szabálytalan vételezést és/vagy mágnesezést és/vagy rongálást elismeri, ezt elkerülendő az egyebekben és később részletezett módon, több ponton hiányos jegyzőkönyvet nem írtam alá.
Erről a MEH képviselője, dr. Kisbán Judit így ír a cikkében :
„Érthető tehát, hogy ha a szolgáltató feltételezése alaptalan, akkor a fogyasztót ez a gyanúsítás sokkolja. Főként akkor, ha anyagi lehetôségei jóval alatta maradnak a fizetési kötelezettségnek, és egyébként egy becsületes állampolgárról van szó.
Sok fogyasztó előtt nem ismeretes, hogy az aláírással beismeri a szabálytalan vételezés tényét, noha ennek végleges „bizonyítékát” rendszerint csak a mérő bontásával történő vizsgálat eredménye nyújtja.
Kedvezőtlen tendenciának minősül a jogos panaszok évről évre történő növekedése és feltétlenül az adott szolgáltatás minőségét, a szolgáltató megítélését rontja.
A szabálytalan vételezés ill. szerződésszegés tényének feltárását a szolgáltatók megbízottai végzik, akik legtöbb esetben anyagilag is érdekeltek. A szolgáltatók megbízottainak viselkedése a legtöbb esetben kifogásolható – nemcsak azért, mert a fogyasztó kiszolgáltatottságát kihasználják, hanem azért is, mert sok esetben tudatlanok, vagy félrevezetik a szintén tudatlan fogyasztót.”
A helyszínen készített jegyzőkönyvet a következményekre való figyelmeztetést mellőzve íratják alá.
Azt, hogy a fogyasztónak joga van arra, hogy a számára el nem fogadható tartalmú jegyzőkönyvet ne írja alá a szolgáltató ………….. nevű szóvivője is elismerte a Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011. 12. számában található "Megszaporodtak a gázlopásos perek" című újságcikkben.
Erre a gázszerelő rendőrrel fenyegetett meg. Miután ettől nem zárkóztam el felhívta a csoportvezetőjét, aki arra utasította, hogy akkor fényképezzen le amihez nem járultam hozzá.
Elfogadhatatlannak tartom, hogy a különben jogkövető és köztiszteletben álló fogyasztóit a szolgáltató rendőr hívásával fenyegeti meg csak azért, mert az a több ponton hiányos és valótlan, de aláírása esetén később joghatás kiváltására alkalmas blankettajegyzőkönyvet nem írja alá különös tekintettel az előzményekre, azaz ha a fogyasztó a jegyzőkönyvet aláírja, úgy a szolgáltató a panasz kivizsgálásától –megjegyzem jog és Alaptörvény ellenesen- elzárkózik .
Aggályosnak és az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétesnek tartom, azt az eljárást, amelynek során a gázszerelő közvetlen felettese a gázszerelő szakmunkásnak a fogyasztó lefényképezésére ad utasítást. Álláspontom szerint a szolgáltatónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a fogyasztóiról fényképfelvételt készítsen és azt az informatikai rendszerében tárolja, kezelje.
Álláspontom szerint a szolgáltató ezen gyakorlata súlyosan jogsértő, az az elleni határozott fellépés társadalmi érdek.
Mindezek figyelembevételével kérem vizsgálni, hogy
a szolgáltató fentiek szerinti visszaéléseit csak esetemben, mint elszigetelt egyedi esetben, vagy tömegesen gyakorolja?
A rendőrséggel történő fenyegetés, mint presszió arra, hogy a hiányos, elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó jegyzőkönyvet aláírjam csak az eljáró (idősebb) gázszerelő túlkapása, vagy általános gyakorlat?
A fogyasztók lefényképezésére való, távbeszélő útján történő csoportvezetői utasítás bevett gyakorlat, vagy ez is csak a fogyasztó megfélemlítését célozta?
Ezen eljárás megfelel-e az adatvédelmi törvény előírásainak?
A szolgáltatót felhatalmazza-e jogszabály hogy a fogyasztói képmását rögzítse, tárolja, kezelje? Amennyiben nem, úgy kérem, hogy a szolgáltató túlkapásai ellen határozottan fellépni, attól eltiltani, a jogsértésről az adatvédelmi biztos jogutódját értesíteni szíveskedjenek.
III.
Ezen túlmenően –figyelemmel arra, hogy jelentős közigazgatási hatósági ellenőri tapasztalattal rendelkezem, sőt azt oktatom- egyéni panaszom, észrevételeim és mivel a szolgáltató a többi fogyasztójával szemben is ugyanezen gyakorlatot folytatja közérdekű bejelentésem az eljárással kapcsolatban a következőek:
A szolgáltató ………………..-én ……….án, délelőtt, távbeszélőn ismét a munkahelyemen keresett meg azzal, hogy az ingatlan előtt állnak és szeretnék a mérőórát lecserélni.
Panaszom, hogy a cseréről ismét nem értesítettek írásban, előre, időben, illetve nem tájékoztattak a csere okáról, jogszabályi hátteréről, továbbá az esetleges jogkövetkezményekről.
Szintén nem történt meg a jogaimra történő kioktatás.
A kellő felkészülési idő biztosításának az elmulasztása miatt megfosztottak attól a jogomtól, hogy –tekintettel az előzményekre- a cserére jogi képviselőt hívhassak. (A Ket. 46. § (3) értelmében –közigazgatási hatósági ellenőrzés esetén, főszabály szerint- erre 8 napot kellett volna biztosítani.)
Sajnos a szolgáltató quasi hatósági jogkörben lép fel, az általa kirótt kötbér összege többszörösen meghaladja egy közigazgatási szerv (pl. NFH) által általában kirótt bírság összegét, ugyanakkor eljárásában nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásba beépített, ügyfeleket védő garanciák, ami rendkívül aggályos.
Figyelemmel a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségemre –mivel az a szolgáltatónak rendkívül sürgős volt- azt tudtam felajánlani, hogy másnapra szabadságot veszek ki és akkor elvégezhetik a szükséges cserét.
Panaszom, hogy a gázszerelők –bár az kötelességük lett volna- igazolvánnyal és megbízólevéllel nem igazolták magukat. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató gázszerelői nem rendőrök, így –szemben a szolgálati törvényben rögzítettekkel- a munkaruhájuk és az Eni jelzésű gépkocsijuk automatikusan és minden kétséget kizáró módon kilétüket nem azonosítja, így –álláspontom szerint- eljárásjogi jogszabálysértést követtek el. Megjegyzem, hogy nem először, hiszen az előző, …………….-es MEH határozat ugyanezen jogszabálysértést megállapította, azonban a szolgáltatót nem szankcionálta. Sajnos úgy tűnik, hogy a szolgáltató munkatársainál –bár előírás- mégsem gyakorlat, hogy az eljárási cselekmények megkezdése előtt szabályosan igazolják magukat.
IV.
Személyes meggyőződésem, hogy a szolgáltató tömeges visszaélései túlkapásai,- amelyek miatt már polgármesterek tiltakoztak (Újfehértó és Kótaj polgármestere ), fogyasztók demonstráltak , fogyasztóvédelmi egyesületek szólaltak fel és amelyekről szinte hetente készül TV riport, vagy jelenik meg újságcikk- azért történhetnek meg, mert a két tárgyban megosztott hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv –nevezetesen a Magyar Energia Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság- nem hajlandó határozottan és érdemben fellépni, engedik, hogy a szolgáltató a fogyasztóinak 40%-át alaptalanul rágalmazza és hurcolja meg .
Engedik, hogy a szolgáltató visszaéljen az erőfölényével és válogatás nélkül sértse meg a fogyasztói jó hírnévhez való jogát.
Engedik, hogy a szolgáltató az ebben anyagilag érdekelt gázszerelőinek a gyanúsítását követően olyan szakértővel vizsgáltathassa meg a mérőórát, akit szintén a szolgáltató fizet, azaz a függetlensége nyilvánvalóan kétséges.
Engedik, hogy az ebben anyagilag érdekelt felek (….. nevű szolgáltató és az általa fizetett szakértő) közreműködését követően, adekvát és a bíróság próbáját is kiálló bizonyítékok hiányában, csupán feltételezésekre alapozva is kiszabják a fogyasztók tömegeinek irreálisan magas, több, mint félmillió Forintos kötbért.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató eljárása során nem érvényesülnek a jogállamiság alapvető normái és jogelvei, különösen a bizonyítási kötelezettség, a jó hírnévhez való jog, a pártatlanság, az elfogulatlanság, a tisztességes eljáráshoz való jog ....)
Elfogadhatatlan hogy a szolgáltató a „taktika váltás” következtében fogyasztói tömegeit kényszeríti bele egy költséges és hosszadalmas eljárásba, amelynek végén cinikusan mindössze csak annyit írnak: "Elnézést, ha kellemetlenséget okoztunk Önnek."
Egy deklaráltan független, demokratikus jogállamban az ilyen tömeges eljárás megengedhetetlen.
V.
Panaszom továbbá, hogy nem került bemutatásra a munkalap sem, így a fogyasztót megfosztották attól a jogától, hogy megismerhesse a csere okát, valamint azt, hogy a gázszerelőknek pontosan mire, milyen ellenőrzésekre van felhatalmazásuk.
VI.
A fiatalabb gázszerelő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy panasszal éltem a Magyar Energia Hivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, mivel –állítása szerint- Ők csak akkor szabják ki az 540.000 Ft-os kötbért, ha a karcolás az óra oldalán van. Panaszom, hogy a fogyasztók számára nem teszik lehetővé azt, hogy megismerhessék azokat a szempontokat, amelynek alapján a szolgáltató eljárást indít, ebből következően úgy vélem nem kérhető rajtam számon az, miszerint nem tudtam, hogy a gázóra alján lévő, különben az előző ellenőrzéskor az eljáró gázszerelők által megkarcolt mérőóra nem alapozza meg a szakértői vizsgálatot. Megjegyzem, mivel mindez sehol nincs az ügyfél számára elérhető módon rögzítve, így nem zárható ki az, hogy ugyanezen gázszerelő egy későbbi ellenőrzés során ugyanezen tényállás esetén nem homlokegyenest más véleményt fog képviselni, mindez pedig jogbizonytalanságot eredményez, ami ellentétes a jogállamisággal.
A szolgáltató az utóbbi időben –utalva a megjelent és a szolgáltató jogsértéseivel foglalkozó újságcikkekre, TV riportokra, polgármesteri tiltakozásokra, fogyasztóvédelmi szervek felszólalásaira, internetes bejegyzésekre és nem utolsó sorban a szolgáltató ellen demonstráló fogyasztók tömegére- elvesztette a fogyasztói bizalmát.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató egyre több panaszost hurcol meg, majd sújt több, mint félmillió Forintos kötbérrel akár egyetlen karcolás miatt, sokszor úgy, hogy ezen karcolásokat maguk a gázszerelők ejtik a gázórán úgy gondolom, hogy a tőlem elvárható módon jártam el akkor, amikor haladéktalanul jeleztem a szolgáltató által végzett, teszterrel történő ellenőrzés során, a szolgáltató szakemberei által keltett karcolást, így azt az eljáró gázszerelő által a terhemre róni tisztességtelennek tartom.
Elvárnám, hogy azok a gázszerelők, akik tisztában vannak a szolgáltató gyakorlatával a legnagyobb körültekintéssel, karcolásmentesen végezzék el a rájuk bízott ellenőrzést.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató egy későbbi időpontban azon karcolások miatt hurcolja meg a fogyasztóit, amely karcolást a felületes és trehány munkája miatt a saját dolgozója okozott. Amennyiben ezen gyakorlat gondatlanság következménye úgy az azért elfogadhatatlan, mivel az a fogyasztónak legkevesebb 540.000 Forintjába fog kerülni, ha viszont szándékos, úgy az megengedhetetlen, felveti a büntetőjogi felelősség kérdését, ezért kérem, hogy a szolgáltató ezirányú gyakorlatát vizsgálni a szükséges érdemi intézkedést megtenni, a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeit sokkal határozottabban védeni szíveskedjenek.
VII.
Panaszom, hogy a szakmunkás gázszerelők által felvett, részemre átadott jegyzőkönyvek több ponton hiányosak, a blanketta szövegrészben pedig valótlan információk kerültek rögzítésre.
A ……….. sz. „Jegyzőkönyv ténymegállapításról” rész ……………….. pontja üresen maradt, nem lett lehúzva, így –tekintettel a szolgáltatónak a velem szembeni, közel ……….. éve tartó aggályos és rosszhiszemű eljárásra- nem zárható ki, hogy a jkv. szolgáltatónál maradt példányának az üres rovatait a szolgáltató képviselői, mint ellenérdekű felek a helyszínről történő távozás után, utólag kitöltik, ezért kérem, hogy az eredeti példányt a szolgáltatótól bekérni és azt a részemre átadott, és jelen panaszhoz csatolt példánnyal összevetni szíveskedjenek. Amennyiben a szolgáltatói példány a részemre történő másolat átadását követően, utólag kiegészítésre, megváltoztatásra került, úgy a nyomozóhatóságnál az okirat hamisítás miatt büntetőfeljelentést tenni szíveskedjenek. Megjegyzem, hogy a dobozolás során, a helyszínen, a zárószalagot egyik gázszerelő sem látta el aláírásával.
A nyomtatvány, ill. jegyzőkönyv kitöltés alapszabálya, hogy amely rovat kitöltésre nem kerül, úgy azt ki kell húzni. A szolgáltató képviselői ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, így fennáll a lehetőség a fogyasztó kárára történő visszaélésnek. Kérem, hogy a szolgáltatót a jövőben olyan eljárásra kötelezni szíveskedjenek, amely az előbb ismertetett visszaélés lehetőségét kizárja.
Hasonlóképpen nem került kitöltésre „A gázmérő igazságügyi szakértői vizsgálatát kezdeményezi Igen Nem” „ A felhasználó a fentiek szerinti szakértői vizsgálathoz hozzájárul: Igen Nem” és „A felhasználó, vagy meghatalmazottja nyilatkozata:” elnevezésű, közel fél oldalas, ……….. rovatból álló jegyzőkönyvi rész, amely véleményem szerint szintén aggályos. Álláspontom szerint a jegyzőkönyvet kitöltő gázszerelő szakmunkások eljárásjogi hibát követtek el akkor, amikor ezen rovat eldöntendő és fogyasztói szempontból releváns kérdéseire nem válaszoltak.
A fogyasztó tudatos „megvezetését”, egyben „csőbehúzását” jelenti és súlyosan egyoldalú, a fogyasztói érdekeket semmibe vevő cselekedetként értékelem azt a blankettába foglalt mondatot, miszerint „A felek az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapításait magukra nézve kötelezőnek ismerik el”, mivel a szolgáltató –az üzletszabályzat előírásait jogellenesen figyelmen kívül hagyva – a szakértő kiválasztásából a fogyasztót kihagyva, sorozatosan olyan szakértőket választ, akik vele tartós megbízási jogviszonyban állnak, vele keretszerződést kötöttek és mint ilyen nyilvánvalóan elfogultak az Őket megbízó szolgáltatóval. Nyilvánvaló, hogy akinek a megbízásaitól függ a megélhetésem, azzal szemben független, objektív nem lehetek.
Ebből következően az ügyféllel azt aláírattatni, hogy kötelező erővel fogadja el az ellenérdekű fél által fizetett, és így vele szemben elfogult szakértő szakvéleményét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként, a szolgáltató gazdasági erőfölényével való visszaélésként értékelem, amely eljárás ellentétes a jogállamiság alapvető elveivel.
A szolgáltató egyoldalú szakértőválasztását jól szemlélteti az alábbi internetes bejegyzés is:
…érdekességként egy viszonylag friss ügyvédi észrevétel (kérés) a szolgáltató "szakértőválasztásával" kapcsolatban.
„Csorbáné dr Sziráczki Ilona:
2011. november 4. 14:25
Tisztelt Cím!
Ügyvédként több ügyben járok el a gázóra mágnesesezést érintő ügyekben.
Nagyon jó lenne ha azon szakértők névjegyzékével rendelkeznék akiket kizárni lehetne vagy nem ajánlott mivel a TIGÁZ mostmár kifejezetten névszerint megjelölt szakértőket kér az általam felajánlott /ügyeimben már eddig eljárt / szakértők helyett.
Szíves közreműködését előre is köszönve dr Sziráczki Ilona ügyvéd
Forrás: http://www.pertarskereso.hu/…el-vadolnak/”
Életszerűtlen az ellenbizonyításra vonatkozó jegyzőkönyvi rész is, hiszen egy már alaposan szétszedett gázmérő valóban független, pl. bíróság által kirendelt szakértő általi vizsgálata ezt követően komoly nehézségekbe ütközik, amellyel valószínűleg tisztában van a szolgáltató is, gondolom nem véletlenül alakította ki ezt, a fogyasztókra nyilvánvalóan hátrányos, tisztességtelen gyakorlatot.
Megalapozott a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének megállapítása és felhívása, amely szerint :
A független szakértő (itt jegyezném meg, hogy tartós megbízási viszonyban áll a szolgáltatóval) számtalan általunk látott esetben gyatra, hipotetikus, középkori istenítéleteket idéző logikát és következtetéseket alkalmazva állapítja meg, hogy az óra bizony mágnesezve volt, megtörtént a szerződésszegés. Ehhez sokszor elég egy mágnesfólia, vagy egy tesla meter laikusnak semmit mondó eredménye. A szolgáltató mossa kezeit, a szakértő független, tehát fel sem merül, hogy az alkalmazott eszköz önmagában édes kevés annak bizonyítására, hogy mikor, ki, hogyan helyezett mágnest a mérőre, még kevésbé alkalmas annak bizonyítására, hogy a fogyasztó gázt lopott volna mágnes segítségével. A szolgáltató azt állítja, nincs joga felülbírálni a szakértőt. Hogy is van ez? A szakértő szakért is meg ítélkezik is? Valamire való eljárásban a szakértő tényeket állapít meg, melyeket mérlegelve aztán dönt, akinek ez tiszte és joga. Az üzletszabályzat idevágó rendelkezései kiforratlanok és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozzák a fogyasztót.
Állítjuk, hogy a szolgáltató a jogszabályt fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon értelmezi, és erőfölényével él vissza.
Nyomatékosan felszólítjuk ezért a Tigáz DSO Kft-t, hogy hagyjon fel az erőfölényével való visszaéléssel és a fogyasztói érdekeket súlyosan csorbító jogértelmezéssel! Felszólítjuk a szolgáltatót, hogy kizárólag egyértelmű, adekvát tényekkel alátámasztott esetekben számlázzon ki kötbért, továbbá tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy a tisztességes fogyasztókat megkímélje az igazságtalan meghurcolástól!
Itt jegyezném meg, hogy a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének oktatója, így a FOME álláspontja kiállja a jogállamiság próbáját, az általuk közzétett felszólalásokat érdemes kellő komolysággal kezelni.
Elfogadhatatlan, hogy miután a fogyasztó az ily módon aggályos jegyzőkönyvet nem írja alá az eljáró szakmunkás gázszerelő rendőrséggel fenyegesse meg és így presszionálja a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő jegyzőkönyv aláírására.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató nyomtatványai kizárólag a szolgáltató érdekeit védi, a fogyasztói jogokat a szolgáltató semmibe veszi.
Kérem, hogy a szolgáltató ezen gyakorlatát is vizsgálni, a visszaélésre lehetőséget adó egyoldalú részeket a jegyzőkönyvből töröltetni szíveskedjenek.
VIII.
Panaszom, hogy a jegyzőkönyv „Egyéb megjegyzés” rovatába nem került felvezetésre az, amit szóban elmondtam, miszerint a jegyzőkönyvet azért nem kívánom aláírni, mert nem akarok úgy járni, mint az előző alkalommal, amikor is a jegyzőkönyvet aláírtam, azonban az ezt követő észrevételeimet tartalmazó panaszomat írásban azzal utasította el Mészáros Gáborné Panasziroda Vezető Asszony, hogy a jegyzőkönyvet aláírtam, az abban foglaltakat tudomásul vettem, így további panasznak helye nincs.
Az ügyfél ezen szolgáltatói magatartás miatt jogbizonytalanságba kerül, mivel egyrészt szeretne eleget tenni a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségének, ugyanakkor sajnos észrevételeit egyrészt a szolgáltató dolgozói nem rögzítik, elbagatelizálják (ha karcos, hát karcos, nincs annak jelentősége, nekünk még sok helyre kell menni), másrészt a saját kezű észrevételnek a jegyzőkönyvön nincs rovat (gondolom nem véletlenül, hiszen a szolgáltatónak nem érdeke, hogy hagyja, hogy az ügyfél vitatassa az ellenérdekű fél eljárását, ténymegállapításait) harmadrészt, ha azt a fogyasztó mégis aláírja megfosztják az Alaptörvényben is biztosított panasztételhez való jogától.
Ezzel az eljárással a szolgáltatónak sikerült elérni, hogy a fogyasztó bármit tesz, csak rosszul jöhet ki belőle, ami egy jogállamban elfogadhatatlan.
IX.
Panaszom, hogy a jkv. valótlanul tartalmazza azt, miszerint a jegyzőkönyv annak felolvasását követően került aláírásra, mivel az nemcsak hogy felolvasásra nem került, de elolvasásra sem adták át, azt csupán a szerelők távozásakor nyomták a kezembe. Ezen magatartás eljárásjogilag szintén elfogadhatatlan, ezzel ugyanis a szolgáltató csak névlegesen tesz eleget a kötelezettségének, ténylegesen azonban nem, azaz sérülnek az alapvető ügyféljogok.
X.
Hasonló kifogásaim vannak a másik, …………….. rendelés számú munkautalvánnyal kapcsolatban.
A nyomtatvány üresen maradt részei nem kerültek kihúzásra.
Valótlanul tartalmazza a munkautalvány 3. oldalára nyomtatott „blanketta szöveg”, hogy szóban és külön lapon tájékoztatást kaptam a vezetékrendszer biztonságos használatáról, kezeléséről stb. ez ugyanis nem történt meg.
Szintén nem adták át a felszerelés előtt a plombát vizsgálatra, ugyancsak nem mutattak olyan mintadarabot, amellyel azt össze kellett volna hasonlítani.
XI.
Valótlanul állítja és foglalta jegyzőkönyvbe az eljáró (fiatalabb) gázszerelő, hogy „A fogyasztó azért nem írta alá, mert mi nem vagyunk hatóság.”
A gázszerelő csúsztat, illetve összekeveri az általam elmondottakat. Ezen mondat nem az aláírással, hanem a rólam készítendő fényképfelvétel kapcsolatban hangzott el, amelynek során kifejtettem az idősebb gázszerelőnek, hogy Ő, illetve a szolgáltató, amelynek a képviseletében eljár nem nyomozó hatóság, így rólam (és a többi fogyasztóról) fényképfelvételt készíteni, tárolni, kezelni nincs felhatalmazása.
Elfogadhatatlan, hogy az eljáró gázszerelő valótlan dolgokat tényként rögzítsen a jegyzőkönyvben.
A jegyzőkönyvet a jelen levél elején már ismertetett okok miatt nem írtam alá, amelyet többször elismételtem a jegyzőkönyvezést végző gázszerelőnek és az –némileg hiányosan és nem egészen kerek mondatokkal- ezt követően került a jegyzőkönyvre felvezetésre, ugyanakkor a gázszerelő valótlan állítása sajnos nem került lehúzásra.
XII.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosa a jogállamisággal kapcsolatban többször kifejtette:
Az Alkotmánybíróság már működése első éveiben elvi éllel állapította meg, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság.
A jog egésze, egyes részterületeinek és az egyes jogszabályoknak is világosaknak, egyértelműeknek, működésüket tekintve kiszámíthatóaknak és előreláthatóaknak kell lennie a norma címzettjei számára.
Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján egyértelműen jogbizonytalanságot teremt, ha egy közigazgatási szerv az állampolgárokat túlbuzgóságból vagy a jogszabály hibás értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki.
A jogállamiság elvéből folyó követelmény a közhatalom, a közigazgatás törvény alá rendeltsége: a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket.
Bár a fentiek a közhatalmat gyakorló közigazgatási szervekre vonatkoznak, álláspontom szerint ugyanezen normák elvárhatóak lennének a quasi hatósági, ellenőrzési jogkörben eljáró, de azt mindenképpen magának vindikáló szolgáltatótól is.
Tény, hogy a ….. nevű szolgáltató ellenőrzési eljárása során nem érvényesül a jogbiztonság.
Tény, hogy a a ….. nevű szolgáltató az ellenőrzési eljárása során a jogszabályokat a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon értelmezi, és erőfölényével él vissza.
Tény, hogy a a ….. nevű szolgáltató az ellenőrzési eljárását megalapozó jogszabályok nem világosak, nem egyértelműeknek, működésüket tekintve nem kiszámíthatóaknak és nem előreláthatóak a norma címzettjei, jelen esetben a fogyasztók számára.
Tény, hogy a szolgáltatóval tartós megbízási jogviszonyban álló szakértők szakvéleménye többnyire gyatra, hipotetikus, középkori istenítéleteket idéző logikát és következtetéseket tartalmaz.
Tény, hogy egyértelműen jogbizonytalanságot teremt, ha egy monopol helyzetben lévő, multinacionális szolgáltató (jelen esetben a ….. nevű szolgáltató) az állampolgárokat (fogyasztóit) túlbuzgóságból (profitéhségből), vagy a jogszabály hibás (valójában tudatos félre) értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki.
Súlyosbítja a helyzetet, ha a szolgáltató ezt a gyakorlatot igen nagy számban, a szolgáltató ügyvezetésének tudtával, beleegyezésével és utasítására, a fogyasztói 40%-nál gyakorolja.
Mindezek figyelembevételével kérem, hogy
panaszomat és egyben közérdekű bejelentésemet az Alkotmánybíróság és az ombudsman által kifejtettekre is tekintettel kivizsgálni,
a szolgáltatót jogkövetésre és Magyarország jogi normáinak betartására bírni,
a tömeges, koncepcionális eljárástól a szolgáltatót eltiltani,
a nagyszámú, jogellenesen megvádolt és meghurcolt fogyasztók érdekeinek védelmében fellépni,
a szolgáltató magatartásával kapcsolatos, tömeges sajtóhírekben,
újságcikkekben szereplő panaszok miatt hivatalból eljárást indítani,
a fogyasztóvédelmi szervezetek felszólalásait komolyan venni,
az azokban megfogalmazott aggályokat vizsgálni,
a vizsgálat eredményéről értesíteni szíveskedjenek.
Köszönettel
……………………………….
fogyasztó
Dátum,
Fogyasztási hely: …………………..
A szolgáltató aggályos eljárásairól –a teljesség igénye nélkül- az alábbi linkeken (hiper hivatkozásokon) olvashatnak:
A Tigáz beveti az energiafegyvert 2011.09.30 | Szerző: FOME http://www.fome.hu/hirek/219/
Ezen túlmenően a HÍR TV-ben, 2011.09.20-án, 18 óra 20-kor, a Panaszkönyv c. műsorban szintén a TIGÁZ félmilliós kötbéres ügyeivel foglalkoztak azzal, hogy ezt megelőzően más TV csatornák is próbáltak utána járni a szolgáltató aggályos eljárásainak. Az alábbi linken megnézhető a Hír Tv. 2011.09.20-i Panaszkönyv c. műsora, amelyben kb. a 10. perctől a Tigáz aggályos eljárása volt a téma.
http://www.hirtv.hu/?…
További cikkek jelentek meg a Metropol országos napilap olvasói vélemények rovatában.
Érdekes eseteket és használható tanácsokat lehet olvasni TIGÁZ ügyben a
http://www.pertarskereso.hu/panaszok/merooramagnesezessel-vadolnak/ valamint a
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407.11.0
illetve szintén érdekes panaszlevél mintákat lehet találni a
http://www.torokbalintiujsag.hu/archivum/2010-januar/341-truekkoes-tigaz
2011-ben az esetek 40 százalékában a TIGÁZ alaptalanul gyanúsított meg fogyasztókat gázlopással!!! A cikket itt olvashatják:
http://hvg.hu/itthon/20111104_tigaz_gazlopas_szerelok
Legutóbb az MTV Megoldások Magazinja c tv. műsora foglalkozott a TIGÁZ koncepcionális eljárásaival egy Brüsszelben, tolmácsként dolgozó fogyasztó panasza kapcsán. A panaszos megígérte, hogy a releváns okmányokat lefordítja és a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát jelezni fogja az Európai Unio Fogyasztóvédelmi Bizottságának.
A Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011.12. számában újabb cikk jelent meg "Megszaporodtak a gázlopásos perek" címmel, amelyben dr. Veresegyházi Csongor írja le tapasztalatát és egyben ad érdemi, gyakorlati tanácsokat a szolgáltató által meggyanúsított fogyasztók részére.
A cikk kitér a várható eljárási költségekre is.
A második részben a Tigáz részéről Száraz Gábor szóvivő vitatja a gyakorló jogász állításait. "Ez a tényállítás TÉVES!" a levél írója pedig tévhitben van....
A harmadik részben Szemán Róbert főszerkesztő készített egy összegzést.
MINTA Ügyvédi válasz mágnesezési ügyben a szolgáltatónak
Dr. Kalocsai Gábor:
2012. január 27. 14:50
http://www.pertarskereso.hu/panaszok/merooramagnesezessel-vadolnak/
**Figyelmetekbe ajánlom az ügyvédként, (ügyfelem képviseletében eljárva,) a Tigáz-dso Földgázelosztó Kft. részére, megmágnesezési ügyben írt levelemet. ( Választ azóta sem kaptam ) **
Tisztelt Cím!
Ügyfelem, ……………………………………sz. alatti lakos képviseletében eljárva, Az Önök …………………………………-én kelt, „Értesítés kötbérről” tárgyú levelével kapcsolatosan, az ügyfelem által …………….-án megküldött válaszlevelet az alábbiakkal egészítem ki.:
A gázmérő óra – amint azt bizonyára Önök is jól tudják – un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a gázmérő óra mérési pontossága mellett un. törvényi vélelem (presumptio juris) szól.
Okkal feltételezzük, hogy az ügyfelem lakásából leszerelt, és Önök által bevizsgáltatott gázóra, – annak leszerelése pillanatáig – ugyancsak hiteles mérőműszer volt, hiszen a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (A továbbiakban GET) 38. §. (1) bekezdése szerint: „Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha …
g) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik…”
a „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény
6. §. (3) bekezdése szerint: “Hiteles az a mérőeszköz:
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig “A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak..”
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”.
A törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet Melléklete szerint továbbá:
“Kötelező hitelesítésű mérőeszközök
(Térfogatáram- és tömegárammérő eszközök )
Sorszám Megnevezés A hitelesítés hatálya/év
2. Gázmérők és számító egységek
a) 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú 10
b) 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú 5
**Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a gázmérő műszerek kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát – “az ellenkező bizonyításáig” – egyáltalán ne lehessen vitatni.
Ez a szabály természetesen mindkét félre, azaz nem csak a fogyasztóra, hanem a szolgáltatóra is vonatkozik!**
A Tv. már idézett 13. § 3. bekezdése ugyanis nem tesz különbséget fogyasztó, és szolgáltató között.
Jogszabály egyértelmű előírásokat tartalmaz továbbá arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet a hiteles mérőműszer pontatlanságát bebizonyítani, (azaz a törvény szövege szerinti “ellenkező bizonyítása” milyen kötött bizonyítási eszközökkel, illetve módszerrel lehetséges csak.)
A GET 101. § szerint ugyanis: „Mind a rendszerhasználó, mind a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
A GET rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 115. § (3) bekezdése szerint továbbá:
„A GET 101. §-a szerinti mérésügyi felülvizsgálatot a rendszerhasználó, illetve a felhasználó a kereskedőjénél jogosult kezdeményezni. A felülvizsgálat idejére – eltérő megállapodás hiányában – a fogyasztásmérő berendezés tulajdonosa köteles a földgázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni.
(4) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a felülvizsgálatot kezdeményező köteles megtéríteni.
(5) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, az érintett felek kötelesek a GESZ szerint elszámolni.
**A fentiek szerint tehát Önöknek, – amennyiben a gázmérő műszer pontosságát kétségbe akarják vonni, – a fogyasztókhoz hasonlóan, a költségek előzetes letétbe helyezése mellett, a Mérésügyi Hatóságtól kellett volna kérniük a gázmérő műszer mérésügyi felülvizsgálatát, vagy újrahitelesítését. **
Ha a Mérésügyi Hivatal a műszer felülvizsgálata, vagy újrahitelesítése során megállapítja, hogy a gázmérő valóban pontatlanul mért (az Önök kárára), Önök akkor, és csak akkor hivatkozhatnának a hiteles gázmérő mérési pontatlanságára.
**Önöknek tehát nem azt kellett volna – és pláne nem a saját szakértőjükkel – igazolniuk, hogy a kérdéses gázórát „megmágnesezte” valaki, hanem Önöknek meg kellett volna dönteniük a hitelesített mérőeszköz mérési pontosságába vetett törvényi vélelmet. (presumtió iuris) **
Ez utóbbit viszont a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint csak úgy tehették volna meg, ha a Mérésügyi Hivataltól kérik a műszer mérési pontosságának felülvizsgálatát (a mérőműszer újrahitelesítését).
Ezzel kapcsolatosan azonban fel kell hívnom az Önök szíves figyelmét arra, hogy a Mérésügyi hatóság viszont a hitelesített gázóra esetleges pontatlanságát nem a gázórán található külsérelmi nyomok, karcolások, illetve azok lefestésének vizsgálatával, hanem azzal bizonyítja, hogy egy laboratóriumi körülmények között kimért, adott mennyiségű gázt bocsát a mérőműszeren keresztül, és a műszer által megmért mennyiségi adatot összehasonlítja a valós értékkel.
Ilyen vizsgálatra azonban jelenleg nem került sor.
Tekintettel tehát arra, hogy
• a gázmérő mérési pontatlanságát a Mérésügyi Hivatal, (hivatalos eljárása keretében) nem állapította meg, továbbá arra, hogy
• a gázmérő mérési pontosságának tiltott befolyásolását az ingatlan használói nem ismerik el, – és azt szerintük az Önök által kirendelt, (és Önök által díjazott) szakértő megállapításai sem bizonyítják be, végezetül arra, hogy
• az Önök gázmérő órájának a plombái a gázóra szétszereléséig sértetlenek voltak,
emiatt
ügyfelem továbbra sem tudja elfogadni Önöknek, a gázóra megmágnesezésével kapcsolatos állításait.
Felhívom szíves figyelmüket továbbá arra, hogy ha a gázóra mérési pontosságát a fogyasztók valóban ilyen könnyen és egyszerűen meg tudnák változtatni – illegális beavatkozással – az önök hátrányára, emiatt önöket az alábbi károk érnék.:
1.) A méretlenül elfogyasztott gáz ellenértéke
2.) Az a szándékos rongálással okozott kár, amely a mérőműszert érte.
ad 1.)
A korábban már idézett kormányrendelet pontos előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogyan kell elszámolni az elfogyasztott gáz mennyiségét abban az esetben, ha a mérőműszer pontatlansága a fentiekben körülírt módon bebizonyosodik. Eszerint:
36. §. (3) A hibás mérés időtartamának megállapítását követően a gázmérő mérésügyi hatóság által megállapított hibaszázalékával helyesbíteni kell a hibás mérés időszakára kibocsátott elszámolást (elszámolásokat).
(4) Ha a mérésügyi hatóság a gázmérő hibaszázalékát megállapítani nem tudja, vagy a gázmérő nem mért, a hibás mérést megelőző utolsó helyes vagy a felek által közösen helyesnek elfogadott elszámolási időszak adatait és a hibás mérést követő elszámolási időszak adatait átlagolva kell megállapítani a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált földgáz mennyiségét.)
Amennyiben tehát egy hiteles gázmérő által megmért, elfogyasztott gáz mennyiségét utólag kétségbe akarják vonni, úgy célszerű lett volna, ha előzetesen tanulmányozzák a gázóra leszerelését közvetlenül megelőző időszak fogyasztási adatait, és ezeket az adatokat összevetik a korábbi, és az azt megelőző év azonos időszakának fogyasztási adataival.
Ha a jelzett adatok valóban lényeges eltérést mutatnak, Önöknek akkor, és csak akkor lett volna érdemes a Mérésügyi Hatóságtól a gázmérő műszer újrahitelesítését kérniük.
ad 2.)
A szándékos rongálással okozott kárral kapcsolatosan pedig tájékoztatom Önöket arról, hogy a Ptk. a kötbért, un. „kár átalány”-ként határozza meg.
Főszabály szerint ugyanis mindig a kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
1. őt kár érte,
2. az őt ért kár összegét,
3. az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
4. a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megegyezhetnek abban, hogy a másik fél szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű „kár átalány” illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér.
A kötbér a Ptk. szerint igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érheti. A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. A bíróság ugyanakkor a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti.
A fentiekből következően tehát, – ha Önök esetleg be is tudnák bizonyítani azt, hogy ügyfelem szerződésszegő magatartást tanúsított, és ezzel önöknek kárt okozott, – a keletkezett kár összegét akkor is Önöknek kellene bizonyítania.
( A keletkezett kár összege azonban, beleértve:
• az állítólag megmágnesezett, és ezáltal használhatatlanná vált alkatrész cseréjének, valamint
• az alkatrész csere munkadíjának, és
• a mérőműszer újrahitelesítésének a költségeit is,
valószínűleg együttesen sem haladják meg az ezres nagyságrendet az ügyfelemtől követelt félmilliós kötbér így nyilván irreális.)
A gázszolgáltatásból való kizárással történő fenyegetőzésükkel kapcsolatosan végezetül felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a ”Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 28/A. § (1) bekezdése a gázszolgáltató részére egyfajta „szolgáltatási kötelezettséget” állapít meg, amikor kimondja „A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.
A fenti jogszabály a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól a szolgáltatót csak a 29 §. 3.) bekezdésében szabályozott, 60 napot meghaladó fizetési késedelem estén menti fel, de a nem közületi fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolására akkor is csak a jogszabályban jelzett feltételek együttes fennállása esetén, és az ugyancsak a jogszabályban meghatározott eljárási rend betartásával van mód.
Tekintettel azonban arra, hogy
- jelenleg ügyfelemnek semmiféle gázdíj tartozása nincs Önök felé,
- az egyéb jogcímen (kötbér) kiszámlázott összegnek pedig ügyfelem sem a jogalapját, sem pedig az összegszerűségét nem ismeri el, miután
- az Önök által kiszámlázott összeg megfizetésére sem jogszabály, sem szerződés, sem pedig jogerős bírói ítélet nem kötelezte,
emiatt:
az ügyfelem földgázellátásból történő kikapcsolására jelenleg nincs jogszabályi lehetőség.
Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy amennyiben Önök – a fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések ellenére mégis megszűntetnék ügyfelemnél a földgázszolgáltatást, úgy ügyfelem kénytelen lesz az Önök törvényben rögzített szolgáltatási kötelezettségének bíróság úton érvényt szerezni.
**Ez utóbbi esetben azonban Önöknek kell viselniük a pereskedés költségein kívül a kikapcsolás, és a visszakapcsolás költségeit, és meg kell téríteniük az ügyfelem részére azokat az esetleges károkat is, amelyeket – jogellenes magatartásukkal – Önök okoztak neki.
Összegezve tehát :
1.) A bíróság előtt nem a fogyasztónak kell cáfolnia, hanem Önöknek kell bizonyítaniuk azt az állításukat, hogy a fogyasztó ingatlanán felszerelt hiteles gázmérő műszer – a plombák sértetlensége ellenére – pontatlanul mért.
2.) A hitelesített mérőműszer mérési pontossága mellett törvényi vélelem szól, ezért annak pontatlanságát Önök is csak a Mérésügyi Hivatal vizsgálatáról (újrahitelesítéséről) készült jegyzőkönyvvel tudták volna igazolni. Ilyen vizsgálat azonban nem történt.
3.) A Mérésügyi Hivatal, hivatalos eljárása során nem a mérőműszer állítólagos külsérelmi nyomait eltüntető festéknyomokat, és az egyes alkatrészek esetleges meghibásodását vizsgálja, hanem egy ismert mennyiségű gáznak a mérőműszeren való keresztülbocsátása után, a valóságos mennyiség és a mérési eredmény összehasonlításával von le következtetéseket a hiteles mérőeszköz mérési pontosságára vonatkozóan.
4.) Egy olyan mérőműszer korábbi mérési pontosságát utólagosan már semmiféle szakértői vizsgálat nem tudja megállapítani, amelyet Önök leszereltek, plombáját eltávolították, és apró darabokra szétszedtek. (Azóta ugyanis számtalan alkalom kínálkozhatott arra, hogy az ügyfelem gázórájából kiszerelt alkatrészeket manipulálják, vagy kicseréljék.)
5.) Ha még igazolni is tudták volna a mérőműszer pontatlan mérését, jogszabály írja elő, hogy ilyen esetben Önöknek hogyan kell kiszámítaniuk a mérőeszköz meghibásodását megelőző gázfogyasztási adatokból a mérőeszköz meghibásodása után számlázandó gáz mennyiségét. Tévednek, ha azt gondolják, hogy Önök dönthetik el, a jogszabályi előírások közül melyiket alkalmazzák, és melyiket nem.
6.) A kötbér, – amint arról már ugyancsak volt szó, – olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát (jelenleg csak a mérőműszer javítási költségeit, mert a méretlenül elfogyasztott gáz ellenértéke Önöknek az előző pontban foglaltak szerint megtérül) hivatott kompenzálni. Konkrét összegű, vagy mértékű kötbért – az Önök állításával ellentétben – jogszabály soha nem állapít meg, az csak szerződésben köthető ki. A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne kelljen a károsult félnek bizonyítania a kár bekövetkezését, és a keletkezett kára nagyságát.) A kötbér így „reparatív” jellegű, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna) azaz a valóságosan bekövetkezett kár mértékéhez igazodik. A kötbérnek tehát, semmiféle szankció tartalma nincs, és (az alábbiakban részletezett okok miatt) nem is lehet.
7.) A gázszolgáltató ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplője, és így mellérendeltségi viszonyban van a vele szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). A gázszolgáltatónak ezért nyilván alkotmányos felhatalmazása sem lehet arra, hogy önkényesen „szankcionáljon”, azaz büntetést szabjon ki a vele szerződő partnereire. (A büntetés kiszabása ugyanis az államhatalmi szervek monopóliuma, amit jogállami keretek között egy sor garanciális jellegű szabály – lásd alkotmányos, és büntető eljárásjogi alapelvek – szorít korlátok közé. Ezen, – az Önök eljárása során mellőzött – garanciális jellegű büntető eljárásjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve.
Felhívom szíves figyelmüket végezetül arra, hogy a jelen ügyben a felek jogviszonyát az alkotmány, a törvények, és az azok végrehajtására kiadott kormányrendeletek, egyszóval jogszabályok rendezik, melyeket a Jogalkotásról szóló törvény szerint sem alacsonyabb szintű jogszabály, sem az Önök belső szabályzatai nem írhatnak felül.
Kérem tájékoztatásom bölcs tudomásulvételét.**
Sz.kutató:
2012. január 27. 20:07
Dr. Kalocsai Gábor!
Akkor most Fernengel LMP, vagy Kerekdomb K. Egyesület?
LMP színekben ül a testületben, és civilként szervez összefogást, elég volt a pártokból jelszóval. fÉLŐ, hogy ezzel elhiteltelenítheti az egész kezdeményezést.
Amit a Népszabadság ír "kitaláció és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz."
Kitaláció és a nyugalom megzavarása? Vicces, de az átkosban ezekkel a kifejezésekkel harcoltak az imperialista propaganda ellen. Bárcsak mindössze ennyi lenne a hasonlóság.
Mielött valaki mást vagdalkozással vádol nézze meg a térképet!
http://maps.google.hu/maps?q=biatorb%C3%A1gy&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&hq=&hnear=
0x476a0adc08ca211f:0x400c4290c1e2620,
Biatorb%C3%A1gy&gl=hu&ei=PRcjT83KLuuN4gTZzJTSCA&sa
=X&oi=geocode_result&ct=image&resnum=2&ved=0CEQQ8gEwAQ
A szellemváros biatorbágyi terület.
Törökbálinton még építési engedélyt sem kaphattak volna hiszen nincs érvényes HÉSZ.
Lásd "figyelő" bejegyzését
A másik dolog pedig az, hogyha ezt a cikket a Népszabadságból ollózták, akkor annak csak a felét szabad elhinni, mert a másik fele kitaláció és a nyugalom megzavarására alkalmas elemeket tartalmaz.
Ha már ír mond valaki valamit akkor talán nézzen körül picit.Biatorbágy és Törökbálint határvonala nem itt van, hanem kb az ALDI Logisztikai központ és az MO-ról az M1 re felvezető között. De nem baj. Megértjük, mert könnyebb vagdalgózni, mint valaminek utána járni. Budaörs és Törökbálint határvonala pedig az autópálya. Ami a tó park körül van az még Törökbálinthoz tartozik (közigazgatásilag) ami a pálya másik oldalán az már Budaörs.
Kommentek
A meghozott tiltás alapvető oka, hogy a szóban forgó utcaszakaszra behajtó nehézgépjárművek folyamatosan kárt tesznek az építményekben! Nosza kézenfekvő a megoldás: ki kell tiltani mindent!
Hogy ezen előrelátó, bölcs intézkedés meg fogja többszörözni az Alsóerdősor utca - tiltás alá nem eső - szakaszának gépjármű forgalmát, nyilván kérték az ott lakók!
(Ti)gázos ügyek
Megjelent: 2012.01.31. 13:54| Frissült: 2012.02.01. 14:34
Az egyik legnépszerűbb témája a panaszfórumoknak, hogy a Tigáz mérőóra-manipulálással vádolja több ezer fogyasztóját, és félmilliós kötbérrel, illetve gázelzárással fenyeget.
Az esetek többsége sima gázóracserének indul, majd leszerelt és bedobozolt mérőórával, valamint 540 ezer forintos kötbértartozási felszólítással folytatódik.
A Tigáz érvei szerint szigorúságukat az indokolja, hogy összesen több mint 1,25 millió ügyfelükből számításaik szerint 40-60 ezer szabálytalan fogyasztó akad, akik 9 milliárd forintnyi éves kárt okoznak a társaságnak.
A fogyasztónak, ha elkaszálják, 30 napra visszamenőleg napi 18 ezer (összesen 540 ezer) forintos kötbért kell fizetnie – közölték a Tigáz kommunikációs irodáján. A kötbérezés alapja a szolgáltató által megrendelt szakértői vizsgálat. Ezen állapítják meg, hogy valaki piszkálta-e az órát. Ha ennek eredménye pozitív, küldik a félmillió forintos csekket. Helyreigazítás aTigáz kérésére: A szabályzat alapján, ha csak alkalmassá tett valaki a mérőt a szabálytalan vételezésre, akkor a kiszabható kötbér mértéke 30 napra, 13.000 Ft/nap, azaz 390.000 Ft.
Még akkor is, ha a szakértői vizsgálat csak a szabálytalan vételezés lehetőségét állapítja meg és nem a tényét. Sőt, azt sem vizsgálják, hogy például egy átalánydíjas fogyasztó folyamatosan fizette számláit és minden évben a lakás köbméterigényének megfelelően fogyasztott. A szolgáltató azt mondja ugyanis, éppen a beavatkozás miatt nem változnak meg a fogyasztási adatok, mivel „olcsó” gázzal fűt az „elkövető”.
Miért van ennyi eset?Hallani, hogy a szolgáltató emberei sikerdíjra dolgoznak, 30-50 ezer forintot kapnak egy-egy rendetlen óráért. A felvetésre a Tigáz szóvivője, Száraz Gábor elmondta: nekik nem éri meg sikerdíjat fizetni, mivel a kötbéresek alig 40 százaléka fizet egyáltalán. (A maradék 60 százaléknál kikapcsolják a gázt!) A szakértő díja viszont 40 ezer forint körül van, ezt minden munka után ki kell fizetnie a cégnek.
Így megy ez
Egy konkrét panaszosunk a kézhez kapott kötbérfelszólítás után – amelynek jogosságát nem ismerte el - bejelentést tett a rendőrségen. A megyei kapitányság rövid úton elérte, hogy végezzenek egy második vizsgálatot. A második szakértői vélemény kulcsfontosságú, ha be akarjuk bizonyítani, hogy nem követtünk el semmilyen szabályszegést.
Elsőként a Tigázt kérdeztük, hány vizsgálatot végeztek tavaly? Kiderült, nincsenek statisztikáik, illetve sok olyan eset van, ahol a szakértői vizsgálat már lezajlott, de az eredménye még nem ismert, illetve ahol még a szakértői vizsgálatra kell várniuk. Ezért semmilyen adatot sem árultak el az első vizsgálatok számáról, ennek okán pedig a második szakértői vizsgálatok számáról sem.
Egy szakértői vizsgálatokat készítő cég vezetője ugyanakkor a Hír24-nek elmondta, tavaly nagyjából 1000 ellenőrzést tartottak a Tigáz megbízásából. Úgy látja, az első körben elvégzett vizsgálatok többségükben a szolgáltatót igazolják. Ennek alapján megy ki a kötbérfelszólítás. Ami érdekesebb, hogy, alig néhány százaléka a fogyasztóknak az, aki kéri a második körös vizsgálatot. Ezeken - bár ez is csak saccolt adat - nagyjából 50 százalékban igazolódik a Tigáz gyanúja. Magyarán maximum száz eset lehet, amely során vétlennek bizonyul a fogyasztó, a kezdeti ezres vizsgálati számból kiindulva.
Mindez mégsem jelent sokat, mert a Tigáz felettes szervéhez a Magyar Energia Hivatalhoz szintén rengetegen fordulnak az első sokk után. Ha a hivatal dönt, akkor viszont nincs második vizsgálat. Megkérdeztük őket is, hogy hány esettel találkoztak tavaly, amire nem túl gyorsan, de azért válaszoltak. Mint kiderült a Hivatal 2011-ben 491 darab Tigáz szabálytalan vételezéssel kapcsolatos fogyasztói megkeresést zárt le, ebből 51 tájékoztatással zárult, a maradék 440 panaszból 232 volt a jogos (fogyasztónak adott igazat 52,7%) és 208 volt a jogtalan(47,3%). Az Energia Hivatal vizsgálataival kapcsolatban azért érdemes megemlíteni, hogy a hivatal is a Tigáz szakembereit használja, mivel nincsen saját csapata…
Visszatérve esetünkre: a második vizsgálaton a panaszosunk mellett egy ügyvéd és egy műszaki szakértő is jelen volt. A vizsgálat rövid úton megállapította, hogy szabálytalan vételezés nem történt. A Tigáz elnézést kért. A helyzet több szempontból happy end, azonban ha az ügyfél az eljárás másfél éves procedúrájára gondol és arra, hogy az el nem ismert kötbértartozás miatt kikapcsolták nála a gázt, nem érzi elégedettnek magát, sőt kártérítési pert fontolgat.
Mit tehet velünk a Tigáz?
Kikapcsolhatja a gázt. Hogy ezzel a – szolgáltatásból kikapcsolás – jogával élhessen a Tigáz, egy tavalyi törvénymódosítás adta meg a jogi alapot. 2011júliusában módosultak a lakossági fogyasztók ellátásból történő kikapcsolására vonatkozó és a hatósági eljárást érintő szabályok. Mégpedig úgy, hogy míg korábban csak három hónap után kapcsolhatta ki szolgáltatását egy cég és csak a szolgáltatás nem fizetése miatt, most 60 nap késedelmes fizetést követően jogosult ezt megtenni. A késedelmes fizetés pedig tágabb jogi kategória, amelybe akár a kötbértartozás is beletarozhat. Egyszerűbben, júliustól minden, így a kötbértartozás elmaradása is jogszabályilag késedelmes fizetésnek minősíthető.
Végezetül: arra, hogy elkerüljük a kellemetlenséget - és mert vélhetően a Tigáz is megelégelte a kelletlen médiafigyelmet, tavaly októberben közzétettek egy embert próbáló tájékoztatót arról, hogyan fogadjuk szakszerűen a gázórásokat .
A TV műsor szerkesztői itt várják a panaszosok észrevételeit:
http://www.facebook.com/…ok.Magazinja
"Szereztek pár ezer új hallgatót a NEO-nak!:)Az adás az Archívumból előkereshető lesz- reméljük.
Aki emailt akar küldeni a Gázóra üggyel kapcsolatban, megteheti: info@neofm.hu Tágy: GÁZÓRA MAHINÁCIÓ"
Forrás: http://www.facebook.com/pages/Trükkös-szolgáltatók/216564308406988
Köszönjük szépen!
A magam részéről élni fogok a lehetőséggel. Tegnap, 2012.01.31-én a Duna World TV csatornán, a Megoldások Magazinjában ismét a TIGÁZ kötbérezési gyakorlata volt a téma. A Fogyasztóvédők részéről meghívott hölgy, aki mellesleg a Pest Megyei Békéltető Testület tagja állította, hogy a TIGÁZ jogellenesen jár el akkor, amikor a soros mérőcsrét követően egyoldalúan megállípított mágnesezés miatt a kötbéren túl a kb. 35.000 Ft-os összeget is a fogyasztóval fizettetik meg, mivel erre a szolgáltatónak jogszabályi felhatalmazása nincs, a csere ingyenes.
Száraz Gábor, a TIGÁZ szóvivője továbbra is állította, hogy az eljárásuk minden ponja jogszerű, munkatársai, megbízottai makulátlanok, a fogyasztók mindenről teljeskörűen tájékoztatva vannak a TIGÁZ honlapján. Álláspontja szerint az, hogy az ország internet penetrációja nem száz százalékos nem a TIGÁZ hibája. Bár a fogyasztóvédő nyomatékosan kérte, hogy a fogyasztókat a tisztességes eljárásnak megfelelően írásban tájékoztató füzeteken és ne a neten keresztül tájékoztassák ezen felvetést a szolgáltató nem kívánja megfogadni, véleményük szerint a fogyasztók tájékoztatása megfelelő.
Az én véleményem, hogy ennyi erővel a TIGÁZ akár a Holdra is kiírhatná a fogyasztói jogokat, mivel egy két űrhajóson kívül ott sem nagyon fordul meg senki, mint ahogyan a 60-70 éves Mari nénik és Józsi bácsik sem az internetről tájékozódnak.
Köszönjük a szolgáltatónak, hogy szenvedélyük a rágalmazás.
Köszönjük, hogy jól befűtenek nekünk.
Köszönjük, hogy az újsághírek szerint 40%-ban alaptalanul rágalmazzák meg a fogyasztóikat.
Köszönjük, hogy meglopják a becsületünket.
Elfogadhatatlan, hogy mindez következmények nélkül megtörténhet a XXI. században.
Elfogadhatatlan, hogy nincs Magyarországon senki, aki az 1950-es évekre emlékeztető koncepcionális eljárásokat jogellenesnek minősítené és a szolgáltatóval szemben érdemben fellépne.
Miért nem tesz semmit sem a Magyar Energia Hivatal, sem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, sem az Ügyészség?
A Duna World TV csatorna Megoldások Magazinja is várja a panaszokat észrevételeket a TIGÁZ aggályos eljárásaival kapcsolatban az: mm@mtv.hu , illetve az info@neofm.hu Tágy: GÁZÓRA MAHINÁCIÓ címre.
Ne hagyja magát megrágalmazni, átverni, becsapni, megkárosítani!
A Tükörhegyi Közéleti Egyesület semmilyen pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Vezetősége egyetlen pártnak sem tagja. Tevékenysége nem különféle ideológiákra, hanem helyi ügyekre koncentrálódik. Hovatovább a részvételi demokrácia sem pártpolitikai vagy egyéb koncentrált hatalmi struktúrákról szól, hanem az ellenkezőjéről. Emiatt általában azok szoktak aggódni miatta, akik az érintett hatalmi struktúrák fenntartásában érdekeltek.
A ballib oldal hirtelen civillé változik (lásd pl. a törökbálinti baloldal eddig történelmét, vagy most Fernengel civilkedését) mihelyt úgy érzik, hogy egyébként nem képesek hatalom közelébe kerülni.
Marad az aggodalom!
Fernengel Andrást, a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület elnökét az LMP jelöltjeként választották önkormányzati képviselővé. Civil összefogást mindkét alapon hitelesen szervezhet. Nem kár, hogy meg is teszi.
Budapest
II. János Pál pápa tér 7.
1081
Tágy: Panasz, egyben közérdekű bejelentés
Melléklet: 1 db. 3 oldalas jkv.
és 1 db. 3 oldalas munkalap
Tisztelt Elnök Asszony/Úr!
Hivatkozva az Alaptörvény XXV. cikkében foglaltakra, amely jogszabályi hely szerint „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez”, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§-ban foglaltakra az alábbi panaszt és egyben közérdekű bejelentést kívánom előterjeszteni.
I.
A TIGÁZ pár hónapja elrendelte a gázórám „teszterrel” történő ellenőrzését.
Ennek során a gázóra alját a betonjárdán megkarcolták, amely tényt írásban jeleztem a szolgáltatónak. Válaszlevelük szerint a gázszerelők a gázórát sérülésmentes állapotban helyezték vissza, különben is mivel a jegyzőkönyvet aláírtam így reklamációnak helye nincs .
Ezt követően, írásban a Magyar Energia Hivatalhoz fordultam, mivel sajtóhírek és internetes bejegyzések szerint a szolgáltató az utóbbi időben „taktikát váltott” és egy kis karcolás miatt is tömeges méretekben szab ki 540.000 Ft.- összegű kötbért a fogyasztóira mágnesezésre és/vagy rongálásra hivatkozva
Vélhetően a MEH eljárással összefüggésben, a múlt héten, ……….-én ……..ön ismételt ellenőrzésnek vetettek alá, a mérőt lecserélték és a rendelkezésemre bocsátott jegyzőkönyv szerint megállapították, hogy az a korábbi ellenőrzés során karcolódott meg.
Ezzel kapcsolatban a ………… számú jegyzőkönyv ténymegállapítása következőképpen szól: „Korábban mérőhely ellenőrzés során a gázmérő tesztelése közben a gázmérő alja karcos lett”
Mindebből az következik, hogy A szolgáltató képviseletében eljáró ……… Panasziroda Vezető Asszony valótlanul állította a ………….-én kelt ………… iktató számú levelében, hogy a szerelőik az óra ellenőrzése után azt „eredeti állapotban (sérülésmentesen)” helyezték vissza.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 6.§. értelmében
(1) A közigazgatási hatósági eljárásban az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni.
(2) Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.
(3) A rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti.
Álláspontom szerint azzal, hogy ………… –megjegyzem nem először-, mintegy a mundér becsületét védő módon valótlanul állította azt, hogy szerelőik a mérőórát a teszterrel történő ellenőrzés során nem karcolták meg –álláspontom szerint- tisztességtelenül járt el a fogyasztójával szemben és amennyiben ugyanezen nyilatkozatot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Energia Hivatal részére is megtette, úgy az kimeríti a hatóság megtévesztése fogalmát, amivel a szolgáltató nyilvánvaló és súlyos jogszabálysértést követett el.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató ezen magatartást nem először és sajnos tudatosan folytatja, így kérem az ettől való eltiltását, valamint a kiszolgáltatott fogyasztók védelme, illetve a szolgáltató jogkövető magatartásra bírása érdekében a szolgáltató éves árbevételéhez igazodó szankcionálását.
Látható, hogy a szolgáltató a fogyasztói panaszok vizsgálata során a tisztességes eljáráshoz való alapjogot semmibe véve, rosszhiszeműen, gazdasági erőfölényével visszaélve, a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon jár el, sorozatosan mind a fogyasztók, mind a szabályozó hatóságok felé valótlan nyilatkozatokat tesz .
II.
Tekintettel ………… válaszlevelére és a szolgáltató gyakorlatára, amely szerint ha a fogyasztó a jegyzőkönyvet aláírja, úgy megfosztják a különben az Alaptörvényben is biztosított panasztételhez való jog gyakorlásától, továbbá mivel dr. Kisbán Judit vonatkozó cikke értelmében a Magyar Energia Hivatal is azt az álláspontot képviseli, hogyha az ügyfél aláírja a szolgáltató, mint ellenérdekű és a fogyasztóival tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató fél által felvett jegyzőkönyvet, úgy a szabálytalan vételezést és/vagy mágnesezést és/vagy rongálást elismeri, ezt elkerülendő az egyebekben és később részletezett módon, több ponton hiányos jegyzőkönyvet nem írtam alá.
Erről a MEH képviselője, dr. Kisbán Judit így ír a cikkében :
„Érthető tehát, hogy ha a szolgáltató feltételezése alaptalan, akkor a fogyasztót ez a gyanúsítás sokkolja. Főként akkor, ha anyagi lehetôségei jóval alatta maradnak a fizetési kötelezettségnek, és egyébként egy becsületes állampolgárról van szó.
Sok fogyasztó előtt nem ismeretes, hogy az aláírással beismeri a szabálytalan vételezés tényét, noha ennek végleges „bizonyítékát” rendszerint csak a mérő bontásával történő vizsgálat eredménye nyújtja.
Kedvezőtlen tendenciának minősül a jogos panaszok évről évre történő növekedése és feltétlenül az adott szolgáltatás minőségét, a szolgáltató megítélését rontja.
A szabálytalan vételezés ill. szerződésszegés tényének feltárását a szolgáltatók megbízottai végzik, akik legtöbb esetben anyagilag is érdekeltek. A szolgáltatók megbízottainak viselkedése a legtöbb esetben kifogásolható – nemcsak azért, mert a fogyasztó kiszolgáltatottságát kihasználják, hanem azért is, mert sok esetben tudatlanok, vagy félrevezetik a szintén tudatlan fogyasztót.”
A helyszínen készített jegyzőkönyvet a következményekre való figyelmeztetést mellőzve íratják alá.
Azt, hogy a fogyasztónak joga van arra, hogy a számára el nem fogadható tartalmú jegyzőkönyvet ne írja alá a szolgáltató ………….. nevű szóvivője is elismerte a Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011. 12. számában található "Megszaporodtak a gázlopásos perek" című újságcikkben.
Erre a gázszerelő rendőrrel fenyegetett meg. Miután ettől nem zárkóztam el felhívta a csoportvezetőjét, aki arra utasította, hogy akkor fényképezzen le amihez nem járultam hozzá.
Elfogadhatatlannak tartom, hogy a különben jogkövető és köztiszteletben álló fogyasztóit a szolgáltató rendőr hívásával fenyegeti meg csak azért, mert az a több ponton hiányos és valótlan, de aláírása esetén később joghatás kiváltására alkalmas blankettajegyzőkönyvet nem írja alá különös tekintettel az előzményekre, azaz ha a fogyasztó a jegyzőkönyvet aláírja, úgy a szolgáltató a panasz kivizsgálásától –megjegyzem jog és Alaptörvény ellenesen- elzárkózik .
Aggályosnak és az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel ellentétesnek tartom, azt az eljárást, amelynek során a gázszerelő közvetlen felettese a gázszerelő szakmunkásnak a fogyasztó lefényképezésére ad utasítást. Álláspontom szerint a szolgáltatónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a fogyasztóiról fényképfelvételt készítsen és azt az informatikai rendszerében tárolja, kezelje.
Álláspontom szerint a szolgáltató ezen gyakorlata súlyosan jogsértő, az az elleni határozott fellépés társadalmi érdek.
Mindezek figyelembevételével kérem vizsgálni, hogy
a szolgáltató fentiek szerinti visszaéléseit csak esetemben, mint elszigetelt egyedi esetben, vagy tömegesen gyakorolja?
A rendőrséggel történő fenyegetés, mint presszió arra, hogy a hiányos, elfogadhatatlan feltételeket tartalmazó jegyzőkönyvet aláírjam csak az eljáró (idősebb) gázszerelő túlkapása, vagy általános gyakorlat?
A fogyasztók lefényképezésére való, távbeszélő útján történő csoportvezetői utasítás bevett gyakorlat, vagy ez is csak a fogyasztó megfélemlítését célozta?
Ezen eljárás megfelel-e az adatvédelmi törvény előírásainak?
A szolgáltatót felhatalmazza-e jogszabály hogy a fogyasztói képmását rögzítse, tárolja, kezelje? Amennyiben nem, úgy kérem, hogy a szolgáltató túlkapásai ellen határozottan fellépni, attól eltiltani, a jogsértésről az adatvédelmi biztos jogutódját értesíteni szíveskedjenek.
III.
Ezen túlmenően –figyelemmel arra, hogy jelentős közigazgatási hatósági ellenőri tapasztalattal rendelkezem, sőt azt oktatom- egyéni panaszom, észrevételeim és mivel a szolgáltató a többi fogyasztójával szemben is ugyanezen gyakorlatot folytatja közérdekű bejelentésem az eljárással kapcsolatban a következőek:
A szolgáltató ………………..-én ……….án, délelőtt, távbeszélőn ismét a munkahelyemen keresett meg azzal, hogy az ingatlan előtt állnak és szeretnék a mérőórát lecserélni.
Panaszom, hogy a cseréről ismét nem értesítettek írásban, előre, időben, illetve nem tájékoztattak a csere okáról, jogszabályi hátteréről, továbbá az esetleges jogkövetkezményekről.
Szintén nem történt meg a jogaimra történő kioktatás.
A kellő felkészülési idő biztosításának az elmulasztása miatt megfosztottak attól a jogomtól, hogy –tekintettel az előzményekre- a cserére jogi képviselőt hívhassak. (A Ket. 46. § (3) értelmében –közigazgatási hatósági ellenőrzés esetén, főszabály szerint- erre 8 napot kellett volna biztosítani.)
Sajnos a szolgáltató quasi hatósági jogkörben lép fel, az általa kirótt kötbér összege többszörösen meghaladja egy közigazgatási szerv (pl. NFH) által általában kirótt bírság összegét, ugyanakkor eljárásában nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásba beépített, ügyfeleket védő garanciák, ami rendkívül aggályos.
Figyelemmel a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségemre –mivel az a szolgáltatónak rendkívül sürgős volt- azt tudtam felajánlani, hogy másnapra szabadságot veszek ki és akkor elvégezhetik a szükséges cserét.
Panaszom, hogy a gázszerelők –bár az kötelességük lett volna- igazolvánnyal és megbízólevéllel nem igazolták magukat. Tekintettel arra, hogy a szolgáltató gázszerelői nem rendőrök, így –szemben a szolgálati törvényben rögzítettekkel- a munkaruhájuk és az Eni jelzésű gépkocsijuk automatikusan és minden kétséget kizáró módon kilétüket nem azonosítja, így –álláspontom szerint- eljárásjogi jogszabálysértést követtek el. Megjegyzem, hogy nem először, hiszen az előző, …………….-es MEH határozat ugyanezen jogszabálysértést megállapította, azonban a szolgáltatót nem szankcionálta. Sajnos úgy tűnik, hogy a szolgáltató munkatársainál –bár előírás- mégsem gyakorlat, hogy az eljárási cselekmények megkezdése előtt szabályosan igazolják magukat.
IV.
Személyes meggyőződésem, hogy a szolgáltató tömeges visszaélései túlkapásai,- amelyek miatt már polgármesterek tiltakoztak (Újfehértó és Kótaj polgármestere ), fogyasztók demonstráltak , fogyasztóvédelmi egyesületek szólaltak fel és amelyekről szinte hetente készül TV riport, vagy jelenik meg újságcikk- azért történhetnek meg, mert a két tárgyban megosztott hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv –nevezetesen a Magyar Energia Hivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság- nem hajlandó határozottan és érdemben fellépni, engedik, hogy a szolgáltató a fogyasztóinak 40%-át alaptalanul rágalmazza és hurcolja meg .
Engedik, hogy a szolgáltató visszaéljen az erőfölényével és válogatás nélkül sértse meg a fogyasztói jó hírnévhez való jogát.
Engedik, hogy a szolgáltató az ebben anyagilag érdekelt gázszerelőinek a gyanúsítását követően olyan szakértővel vizsgáltathassa meg a mérőórát, akit szintén a szolgáltató fizet, azaz a függetlensége nyilvánvalóan kétséges.
Engedik, hogy az ebben anyagilag érdekelt felek (….. nevű szolgáltató és az általa fizetett szakértő) közreműködését követően, adekvát és a bíróság próbáját is kiálló bizonyítékok hiányában, csupán feltételezésekre alapozva is kiszabják a fogyasztók tömegeinek irreálisan magas, több, mint félmillió Forintos kötbért.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató eljárása során nem érvényesülnek a jogállamiság alapvető normái és jogelvei, különösen a bizonyítási kötelezettség, a jó hírnévhez való jog, a pártatlanság, az elfogulatlanság, a tisztességes eljáráshoz való jog ....)
Elfogadhatatlan hogy a szolgáltató a „taktika váltás” következtében fogyasztói tömegeit kényszeríti bele egy költséges és hosszadalmas eljárásba, amelynek végén cinikusan mindössze csak annyit írnak: "Elnézést, ha kellemetlenséget okoztunk Önnek."
Egy deklaráltan független, demokratikus jogállamban az ilyen tömeges eljárás megengedhetetlen.
V.
Panaszom továbbá, hogy nem került bemutatásra a munkalap sem, így a fogyasztót megfosztották attól a jogától, hogy megismerhesse a csere okát, valamint azt, hogy a gázszerelőknek pontosan mire, milyen ellenőrzésekre van felhatalmazásuk.
VI.
A fiatalabb gázszerelő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy panasszal éltem a Magyar Energia Hivatalnál és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál, mivel –állítása szerint- Ők csak akkor szabják ki az 540.000 Ft-os kötbért, ha a karcolás az óra oldalán van. Panaszom, hogy a fogyasztók számára nem teszik lehetővé azt, hogy megismerhessék azokat a szempontokat, amelynek alapján a szolgáltató eljárást indít, ebből következően úgy vélem nem kérhető rajtam számon az, miszerint nem tudtam, hogy a gázóra alján lévő, különben az előző ellenőrzéskor az eljáró gázszerelők által megkarcolt mérőóra nem alapozza meg a szakértői vizsgálatot. Megjegyzem, mivel mindez sehol nincs az ügyfél számára elérhető módon rögzítve, így nem zárható ki az, hogy ugyanezen gázszerelő egy későbbi ellenőrzés során ugyanezen tényállás esetén nem homlokegyenest más véleményt fog képviselni, mindez pedig jogbizonytalanságot eredményez, ami ellentétes a jogállamisággal.
A szolgáltató az utóbbi időben –utalva a megjelent és a szolgáltató jogsértéseivel foglalkozó újságcikkekre, TV riportokra, polgármesteri tiltakozásokra, fogyasztóvédelmi szervek felszólalásaira, internetes bejegyzésekre és nem utolsó sorban a szolgáltató ellen demonstráló fogyasztók tömegére- elvesztette a fogyasztói bizalmát.
Tekintettel arra, hogy a szolgáltató egyre több panaszost hurcol meg, majd sújt több, mint félmillió Forintos kötbérrel akár egyetlen karcolás miatt, sokszor úgy, hogy ezen karcolásokat maguk a gázszerelők ejtik a gázórán úgy gondolom, hogy a tőlem elvárható módon jártam el akkor, amikor haladéktalanul jeleztem a szolgáltató által végzett, teszterrel történő ellenőrzés során, a szolgáltató szakemberei által keltett karcolást, így azt az eljáró gázszerelő által a terhemre róni tisztességtelennek tartom.
Elvárnám, hogy azok a gázszerelők, akik tisztában vannak a szolgáltató gyakorlatával a legnagyobb körültekintéssel, karcolásmentesen végezzék el a rájuk bízott ellenőrzést.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató egy későbbi időpontban azon karcolások miatt hurcolja meg a fogyasztóit, amely karcolást a felületes és trehány munkája miatt a saját dolgozója okozott. Amennyiben ezen gyakorlat gondatlanság következménye úgy az azért elfogadhatatlan, mivel az a fogyasztónak legkevesebb 540.000 Forintjába fog kerülni, ha viszont szándékos, úgy az megengedhetetlen, felveti a büntetőjogi felelősség kérdését, ezért kérem, hogy a szolgáltató ezirányú gyakorlatát vizsgálni a szükséges érdemi intézkedést megtenni, a kiszolgáltatott fogyasztók érdekeit sokkal határozottabban védeni szíveskedjenek.
VII.
Panaszom, hogy a szakmunkás gázszerelők által felvett, részemre átadott jegyzőkönyvek több ponton hiányosak, a blanketta szövegrészben pedig valótlan információk kerültek rögzítésre.
A ……….. sz. „Jegyzőkönyv ténymegállapításról” rész ……………….. pontja üresen maradt, nem lett lehúzva, így –tekintettel a szolgáltatónak a velem szembeni, közel ……….. éve tartó aggályos és rosszhiszemű eljárásra- nem zárható ki, hogy a jkv. szolgáltatónál maradt példányának az üres rovatait a szolgáltató képviselői, mint ellenérdekű felek a helyszínről történő távozás után, utólag kitöltik, ezért kérem, hogy az eredeti példányt a szolgáltatótól bekérni és azt a részemre átadott, és jelen panaszhoz csatolt példánnyal összevetni szíveskedjenek. Amennyiben a szolgáltatói példány a részemre történő másolat átadását követően, utólag kiegészítésre, megváltoztatásra került, úgy a nyomozóhatóságnál az okirat hamisítás miatt büntetőfeljelentést tenni szíveskedjenek. Megjegyzem, hogy a dobozolás során, a helyszínen, a zárószalagot egyik gázszerelő sem látta el aláírásával.
A nyomtatvány, ill. jegyzőkönyv kitöltés alapszabálya, hogy amely rovat kitöltésre nem kerül, úgy azt ki kell húzni. A szolgáltató képviselői ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, így fennáll a lehetőség a fogyasztó kárára történő visszaélésnek. Kérem, hogy a szolgáltatót a jövőben olyan eljárásra kötelezni szíveskedjenek, amely az előbb ismertetett visszaélés lehetőségét kizárja.
Hasonlóképpen nem került kitöltésre „A gázmérő igazságügyi szakértői vizsgálatát kezdeményezi Igen Nem” „ A felhasználó a fentiek szerinti szakértői vizsgálathoz hozzájárul: Igen Nem” és „A felhasználó, vagy meghatalmazottja nyilatkozata:” elnevezésű, közel fél oldalas, ……….. rovatból álló jegyzőkönyvi rész, amely véleményem szerint szintén aggályos. Álláspontom szerint a jegyzőkönyvet kitöltő gázszerelő szakmunkások eljárásjogi hibát követtek el akkor, amikor ezen rovat eldöntendő és fogyasztói szempontból releváns kérdéseire nem válaszoltak.
A fogyasztó tudatos „megvezetését”, egyben „csőbehúzását” jelenti és súlyosan egyoldalú, a fogyasztói érdekeket semmibe vevő cselekedetként értékelem azt a blankettába foglalt mondatot, miszerint „A felek az igazságügyi szakértői vizsgálat megállapításait magukra nézve kötelezőnek ismerik el”, mivel a szolgáltató –az üzletszabályzat előírásait jogellenesen figyelmen kívül hagyva – a szakértő kiválasztásából a fogyasztót kihagyva, sorozatosan olyan szakértőket választ, akik vele tartós megbízási jogviszonyban állnak, vele keretszerződést kötöttek és mint ilyen nyilvánvalóan elfogultak az Őket megbízó szolgáltatóval. Nyilvánvaló, hogy akinek a megbízásaitól függ a megélhetésem, azzal szemben független, objektív nem lehetek.
Ebből következően az ügyféllel azt aláírattatni, hogy kötelező erővel fogadja el az ellenérdekű fél által fizetett, és így vele szemben elfogult szakértő szakvéleményét tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként, a szolgáltató gazdasági erőfölényével való visszaélésként értékelem, amely eljárás ellentétes a jogállamiság alapvető elveivel.
A szolgáltató egyoldalú szakértőválasztását jól szemlélteti az alábbi internetes bejegyzés is:
…érdekességként egy viszonylag friss ügyvédi észrevétel (kérés) a szolgáltató "szakértőválasztásával" kapcsolatban.
„Csorbáné dr Sziráczki Ilona:
2011. november 4. 14:25
Tisztelt Cím!
Ügyvédként több ügyben járok el a gázóra mágnesesezést érintő ügyekben.
Nagyon jó lenne ha azon szakértők névjegyzékével rendelkeznék akiket kizárni lehetne vagy nem ajánlott mivel a TIGÁZ mostmár kifejezetten névszerint megjelölt szakértőket kér az általam felajánlott /ügyeimben már eddig eljárt / szakértők helyett.
Szíves közreműködését előre is köszönve dr Sziráczki Ilona ügyvéd
Forrás: http://www.pertarskereso.hu/…el-vadolnak/”
Életszerűtlen az ellenbizonyításra vonatkozó jegyzőkönyvi rész is, hiszen egy már alaposan szétszedett gázmérő valóban független, pl. bíróság által kirendelt szakértő általi vizsgálata ezt követően komoly nehézségekbe ütközik, amellyel valószínűleg tisztában van a szolgáltató is, gondolom nem véletlenül alakította ki ezt, a fogyasztókra nyilvánvalóan hátrányos, tisztességtelen gyakorlatot.
Megalapozott a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének megállapítása és felhívása, amely szerint :
A független szakértő (itt jegyezném meg, hogy tartós megbízási viszonyban áll a szolgáltatóval) számtalan általunk látott esetben gyatra, hipotetikus, középkori istenítéleteket idéző logikát és következtetéseket alkalmazva állapítja meg, hogy az óra bizony mágnesezve volt, megtörtént a szerződésszegés. Ehhez sokszor elég egy mágnesfólia, vagy egy tesla meter laikusnak semmit mondó eredménye. A szolgáltató mossa kezeit, a szakértő független, tehát fel sem merül, hogy az alkalmazott eszköz önmagában édes kevés annak bizonyítására, hogy mikor, ki, hogyan helyezett mágnest a mérőre, még kevésbé alkalmas annak bizonyítására, hogy a fogyasztó gázt lopott volna mágnes segítségével. A szolgáltató azt állítja, nincs joga felülbírálni a szakértőt. Hogy is van ez? A szakértő szakért is meg ítélkezik is? Valamire való eljárásban a szakértő tényeket állapít meg, melyeket mérlegelve aztán dönt, akinek ez tiszte és joga. Az üzletszabályzat idevágó rendelkezései kiforratlanok és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozzák a fogyasztót.
Állítjuk, hogy a szolgáltató a jogszabályt fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon értelmezi, és erőfölényével él vissza.
Nyomatékosan felszólítjuk ezért a Tigáz DSO Kft-t, hogy hagyjon fel az erőfölényével való visszaéléssel és a fogyasztói érdekeket súlyosan csorbító jogértelmezéssel! Felszólítjuk a szolgáltatót, hogy kizárólag egyértelmű, adekvát tényekkel alátámasztott esetekben számlázzon ki kötbért, továbbá tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy a tisztességes fogyasztókat megkímélje az igazságtalan meghurcolástól!
Itt jegyezném meg, hogy a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének egyik vezetője a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszékének oktatója, így a FOME álláspontja kiállja a jogállamiság próbáját, az általuk közzétett felszólalásokat érdemes kellő komolysággal kezelni.
Elfogadhatatlan, hogy miután a fogyasztó az ily módon aggályos jegyzőkönyvet nem írja alá az eljáró szakmunkás gázszerelő rendőrséggel fenyegesse meg és így presszionálja a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő jegyzőkönyv aláírására.
Elfogadhatatlan, hogy a szolgáltató nyomtatványai kizárólag a szolgáltató érdekeit védi, a fogyasztói jogokat a szolgáltató semmibe veszi.
Kérem, hogy a szolgáltató ezen gyakorlatát is vizsgálni, a visszaélésre lehetőséget adó egyoldalú részeket a jegyzőkönyvből töröltetni szíveskedjenek.
VIII.
Panaszom, hogy a jegyzőkönyv „Egyéb megjegyzés” rovatába nem került felvezetésre az, amit szóban elmondtam, miszerint a jegyzőkönyvet azért nem kívánom aláírni, mert nem akarok úgy járni, mint az előző alkalommal, amikor is a jegyzőkönyvet aláírtam, azonban az ezt követő észrevételeimet tartalmazó panaszomat írásban azzal utasította el Mészáros Gáborné Panasziroda Vezető Asszony, hogy a jegyzőkönyvet aláírtam, az abban foglaltakat tudomásul vettem, így további panasznak helye nincs.
Az ügyfél ezen szolgáltatói magatartás miatt jogbizonytalanságba kerül, mivel egyrészt szeretne eleget tenni a PTK-ban rögzített együttműködési kötelezettségének, ugyanakkor sajnos észrevételeit egyrészt a szolgáltató dolgozói nem rögzítik, elbagatelizálják (ha karcos, hát karcos, nincs annak jelentősége, nekünk még sok helyre kell menni), másrészt a saját kezű észrevételnek a jegyzőkönyvön nincs rovat (gondolom nem véletlenül, hiszen a szolgáltatónak nem érdeke, hogy hagyja, hogy az ügyfél vitatassa az ellenérdekű fél eljárását, ténymegállapításait) harmadrészt, ha azt a fogyasztó mégis aláírja megfosztják az Alaptörvényben is biztosított panasztételhez való jogától.
Ezzel az eljárással a szolgáltatónak sikerült elérni, hogy a fogyasztó bármit tesz, csak rosszul jöhet ki belőle, ami egy jogállamban elfogadhatatlan.
IX.
Panaszom, hogy a jkv. valótlanul tartalmazza azt, miszerint a jegyzőkönyv annak felolvasását követően került aláírásra, mivel az nemcsak hogy felolvasásra nem került, de elolvasásra sem adták át, azt csupán a szerelők távozásakor nyomták a kezembe. Ezen magatartás eljárásjogilag szintén elfogadhatatlan, ezzel ugyanis a szolgáltató csak névlegesen tesz eleget a kötelezettségének, ténylegesen azonban nem, azaz sérülnek az alapvető ügyféljogok.
X.
Hasonló kifogásaim vannak a másik, …………….. rendelés számú munkautalvánnyal kapcsolatban.
A nyomtatvány üresen maradt részei nem kerültek kihúzásra.
Valótlanul tartalmazza a munkautalvány 3. oldalára nyomtatott „blanketta szöveg”, hogy szóban és külön lapon tájékoztatást kaptam a vezetékrendszer biztonságos használatáról, kezeléséről stb. ez ugyanis nem történt meg.
Szintén nem adták át a felszerelés előtt a plombát vizsgálatra, ugyancsak nem mutattak olyan mintadarabot, amellyel azt össze kellett volna hasonlítani.
XI.
Valótlanul állítja és foglalta jegyzőkönyvbe az eljáró (fiatalabb) gázszerelő, hogy „A fogyasztó azért nem írta alá, mert mi nem vagyunk hatóság.”
A gázszerelő csúsztat, illetve összekeveri az általam elmondottakat. Ezen mondat nem az aláírással, hanem a rólam készítendő fényképfelvétel kapcsolatban hangzott el, amelynek során kifejtettem az idősebb gázszerelőnek, hogy Ő, illetve a szolgáltató, amelynek a képviseletében eljár nem nyomozó hatóság, így rólam (és a többi fogyasztóról) fényképfelvételt készíteni, tárolni, kezelni nincs felhatalmazása.
Elfogadhatatlan, hogy az eljáró gázszerelő valótlan dolgokat tényként rögzítsen a jegyzőkönyvben.
A jegyzőkönyvet a jelen levél elején már ismertetett okok miatt nem írtam alá, amelyet többször elismételtem a jegyzőkönyvezést végző gázszerelőnek és az –némileg hiányosan és nem egészen kerek mondatokkal- ezt követően került a jegyzőkönyvre felvezetésre, ugyanakkor a gázszerelő valótlan állítása sajnos nem került lehúzásra.
XII.
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési biztosa a jogállamisággal kapcsolatban többször kifejtette:
Az Alkotmánybíróság már működése első éveiben elvi éllel állapította meg, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság.
A jog egésze, egyes részterületeinek és az egyes jogszabályoknak is világosaknak, egyértelműeknek, működésüket tekintve kiszámíthatóaknak és előreláthatóaknak kell lennie a norma címzettjei számára.
Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján egyértelműen jogbizonytalanságot teremt, ha egy közigazgatási szerv az állampolgárokat túlbuzgóságból vagy a jogszabály hibás értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki.
A jogállamiság elvéből folyó követelmény a közhatalom, a közigazgatás törvény alá rendeltsége: a közhatalommal rendelkező szervek a jog által megállapított működési rendben, a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket.
Bár a fentiek a közhatalmat gyakorló közigazgatási szervekre vonatkoznak, álláspontom szerint ugyanezen normák elvárhatóak lennének a quasi hatósági, ellenőrzési jogkörben eljáró, de azt mindenképpen magának vindikáló szolgáltatótól is.
Tény, hogy a ….. nevű szolgáltató ellenőrzési eljárása során nem érvényesül a jogbiztonság.
Tény, hogy a a ….. nevű szolgáltató az ellenőrzési eljárása során a jogszabályokat a fogyasztói érdekeket súlyosan sértő módon értelmezi, és erőfölényével él vissza.
Tény, hogy a a ….. nevű szolgáltató az ellenőrzési eljárását megalapozó jogszabályok nem világosak, nem egyértelműeknek, működésüket tekintve nem kiszámíthatóaknak és nem előreláthatóak a norma címzettjei, jelen esetben a fogyasztók számára.
Tény, hogy a szolgáltatóval tartós megbízási jogviszonyban álló szakértők szakvéleménye többnyire gyatra, hipotetikus, középkori istenítéleteket idéző logikát és következtetéseket tartalmaz.
Tény, hogy egyértelműen jogbizonytalanságot teremt, ha egy monopol helyzetben lévő, multinacionális szolgáltató (jelen esetben a ….. nevű szolgáltató) az állampolgárokat (fogyasztóit) túlbuzgóságból (profitéhségből), vagy a jogszabály hibás (valójában tudatos félre) értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki.
Súlyosbítja a helyzetet, ha a szolgáltató ezt a gyakorlatot igen nagy számban, a szolgáltató ügyvezetésének tudtával, beleegyezésével és utasítására, a fogyasztói 40%-nál gyakorolja.
Mindezek figyelembevételével kérem, hogy
panaszomat és egyben közérdekű bejelentésemet az Alkotmánybíróság és az ombudsman által kifejtettekre is tekintettel kivizsgálni,
a szolgáltatót jogkövetésre és Magyarország jogi normáinak betartására bírni,
a tömeges, koncepcionális eljárástól a szolgáltatót eltiltani,
a nagyszámú, jogellenesen megvádolt és meghurcolt fogyasztók érdekeinek védelmében fellépni,
a szolgáltató magatartásával kapcsolatos, tömeges sajtóhírekben,
újságcikkekben szereplő panaszok miatt hivatalból eljárást indítani,
a fogyasztóvédelmi szervezetek felszólalásait komolyan venni,
az azokban megfogalmazott aggályokat vizsgálni,
a vizsgálat eredményéről értesíteni szíveskedjenek.
Köszönettel
……………………………….
fogyasztó
Dátum,
Fogyasztási hely: …………………..
A szolgáltató aggályos eljárásairól –a teljesség igénye nélkül- az alábbi linkeken (hiper hivatkozásokon) olvashatnak:
http://www.fome.hu/hirek/214/
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/27/erdekes_modszerekkel_uldozi_
a_gaztolvajokat_a_tigaz/
http://www.fn.hu/belfold/20110913/tigaz/
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=399049
http://www.torokbalintiujsag.hu/archivum/2010-januar/341-truekkoes-tigaz
http://www.dehir.hu/debrecen/debreceni-hirek/2011/02/28/154929/vitatott-leszerelesek-
sokan-allitjak-hogy-nem-csaltak/
http://www.nyiregyhazinaplo.hu/index.php/naplo-cikkek/10808-
tisztelt-szerkesztseg
http://www.szon.hu/ujfeherto/szigoritasok-a-fiatalok-vedelmeben-ujfeherton/1788158
http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=650
http://www.akontroll.hu/bel1.php?ssz=424
http://www.szabadfold.hu/cikk?30903=30903&cikk_oldal=0
http://www.energiamedia.hu/menu/kornyved/kornyved003.html
http://www.szon.hu/tigaz-ellenes-tuntetes-nyiregyhazan/1803423
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/10/22/20/Tomeges_oracsere_Szabolcsban__
a_lakok_cafoljak_a.aspx
http://www.tarnokhir.hu/index.php?menu=hir&id=980
A Tigáz beveti az energiafegyvert 2011.09.30 | Szerző: FOME http://www.fome.hu/hirek/219/
Ezen túlmenően a HÍR TV-ben, 2011.09.20-án, 18 óra 20-kor, a Panaszkönyv c. műsorban szintén a TIGÁZ félmilliós kötbéres ügyeivel foglalkoztak azzal, hogy ezt megelőzően más TV csatornák is próbáltak utána járni a szolgáltató aggályos eljárásainak. Az alábbi linken megnézhető a Hír Tv. 2011.09.20-i Panaszkönyv c. műsora, amelyben kb. a 10. perctől a Tigáz aggályos eljárása volt a téma.
http://www.hirtv.hu/?…
További cikkek jelentek meg a Metropol országos napilap olvasói vélemények rovatában.
Érdekes eseteket és használható tanácsokat lehet olvasni TIGÁZ ügyben a
http://www.pertarskereso.hu/panaszok/merooramagnesezessel-vadolnak/ valamint a
http://www.jogiforum.hu/forum/31/11407.11.0
illetve szintén érdekes panaszlevél mintákat lehet találni a
http://www.torokbalintiujsag.hu/archivum/2010-januar/341-truekkoes-tigaz
http://www.facebook.com/pages/Tr%C3%BCkk%C3%B6s-szolg%C3%A1ltat%C3%B3k/216564308406988
oldalakon.
2011-ben az esetek 40 százalékában a TIGÁZ alaptalanul gyanúsított meg fogyasztókat gázlopással!!! A cikket itt olvashatják:
http://hvg.hu/itthon/20111104_tigaz_gazlopas_szerelok
Legutóbb az MTV Megoldások Magazinja c tv. műsora foglalkozott a TIGÁZ koncepcionális eljárásaival egy Brüsszelben, tolmácsként dolgozó fogyasztó panasza kapcsán. A panaszos megígérte, hogy a releváns okmányokat lefordítja és a TIGÁZ jogsértő gyakorlatát jelezni fogja az Európai Unio Fogyasztóvédelmi Bizottságának.
A riport itt tekinthető meg:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/01/03/17 MM__Megoldasok_Magazinja_
2012_januar_3_.aspx
A Víz-,Gáz-,Fűtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2011.12. számában újabb cikk jelent meg "Megszaporodtak a gázlopásos perek" címmel, amelyben dr. Veresegyházi Csongor írja le tapasztalatát és egyben ad érdemi, gyakorlati tanácsokat a szolgáltató által meggyanúsított fogyasztók részére.
A cikk kitér a várható eljárási költségekre is.
A második részben a Tigáz részéről Száraz Gábor szóvivő vitatja a gyakorló jogász állításait. "Ez a tényállítás TÉVES!" a levél írója pedig tévhitben van....
A harmadik részben Szemán Róbert főszerkesztő készített egy összegzést.
2012. január 27. 14:50
http://www.pertarskereso.hu/panaszok/merooramagnesezessel-vadolnak/
**Figyelmetekbe ajánlom az ügyvédként, (ügyfelem képviseletében eljárva,) a Tigáz-dso Földgázelosztó Kft. részére, megmágnesezési ügyben írt levelemet. ( Választ azóta sem kaptam ) **
Tisztelt Cím!
Ügyfelem, ……………………………………sz. alatti lakos képviseletében eljárva, Az Önök …………………………………-én kelt, „Értesítés kötbérről” tárgyú levelével kapcsolatosan, az ügyfelem által …………….-án megküldött válaszlevelet az alábbiakkal egészítem ki.:
A gázmérő óra – amint azt bizonyára Önök is jól tudják – un. „hitelesített mérőeszköz”, és emiatt a gázmérő óra mérési pontossága mellett un. törvényi vélelem (presumptio juris) szól.
Okkal feltételezzük, hogy az ügyfelem lakásából leszerelt, és Önök által bevizsgáltatott gázóra, – annak leszerelése pillanatáig – ugyancsak hiteles mérőműszer volt, hiszen a „Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (A továbbiakban GET) 38. §. (1) bekezdése szerint: „Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha …
g) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik…”
a „Mérésügyről” szóló, 1991. évi XLV. Törvény
6. §. (3) bekezdése szerint: “Hiteles az a mérőeszköz:
a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített,
b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.”
10. § (1) bekezdése szerint pedig “A mérőeszköz-hitelesítés célja annak elbírálása, hogy a mérőeszköz megfelel-e a vele szemben támasztott mérésügyi előírásoknak..”
13. § (3) bekezdése szerint végül: „A hitelesített mérőeszközt — az ellenkező bizonyításáig — úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”.
A törvény végrehajtására kiadott 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet Melléklete szerint továbbá:
“Kötelező hitelesítésű mérőeszközök
(Térfogatáram- és tömegárammérő eszközök )
Sorszám Megnevezés A hitelesítés hatálya/év
2. Gázmérők és számító egységek
a) 6 m3/h és ennél kisebb névleges méréshatárú 10
b) 6 m3/h-nál nagyobb névleges méréshatárú 5
**Az idézett jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: tehát a gázmérő műszerek kötelező hitelesíttetésének éppen az a célja és értelme, hogy azok mérési pontosságát – “az ellenkező bizonyításáig” – egyáltalán ne lehessen vitatni.
Ez a szabály természetesen mindkét félre, azaz nem csak a fogyasztóra, hanem a szolgáltatóra is vonatkozik!**
A Tv. már idézett 13. § 3. bekezdése ugyanis nem tesz különbséget fogyasztó, és szolgáltató között.
Jogszabály egyértelmű előírásokat tartalmaz továbbá arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehet a hiteles mérőműszer pontatlanságát bebizonyítani, (azaz a törvény szövege szerinti “ellenkező bizonyítása” milyen kötött bizonyítási eszközökkel, illetve módszerrel lehetséges csak.)
A GET 101. § szerint ugyanis: „Mind a rendszerhasználó, mind a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.”
A GET rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 115. § (3) bekezdése szerint továbbá:
„A GET 101. §-a szerinti mérésügyi felülvizsgálatot a rendszerhasználó, illetve a felhasználó a kereskedőjénél jogosult kezdeményezni. A felülvizsgálat idejére – eltérő megállapodás hiányában – a fogyasztásmérő berendezés tulajdonosa köteles a földgázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni.
(4) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a felülvizsgálatot kezdeményező köteles megtéríteni.
(5) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, az érintett felek kötelesek a GESZ szerint elszámolni.
**A fentiek szerint tehát Önöknek, – amennyiben a gázmérő műszer pontosságát kétségbe akarják vonni, – a fogyasztókhoz hasonlóan, a költségek előzetes letétbe helyezése mellett, a Mérésügyi Hatóságtól kellett volna kérniük a gázmérő műszer mérésügyi felülvizsgálatát, vagy újrahitelesítését. **
Ha a Mérésügyi Hivatal a műszer felülvizsgálata, vagy újrahitelesítése során megállapítja, hogy a gázmérő valóban pontatlanul mért (az Önök kárára), Önök akkor, és csak akkor hivatkozhatnának a hiteles gázmérő mérési pontatlanságára.
**Önöknek tehát nem azt kellett volna – és pláne nem a saját szakértőjükkel – igazolniuk, hogy a kérdéses gázórát „megmágnesezte” valaki, hanem Önöknek meg kellett volna dönteniük a hitelesített mérőeszköz mérési pontosságába vetett törvényi vélelmet. (presumtió iuris) **
Ez utóbbit viszont a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint csak úgy tehették volna meg, ha a Mérésügyi Hivataltól kérik a műszer mérési pontosságának felülvizsgálatát (a mérőműszer újrahitelesítését).
Ezzel kapcsolatosan azonban fel kell hívnom az Önök szíves figyelmét arra, hogy a Mérésügyi hatóság viszont a hitelesített gázóra esetleges pontatlanságát nem a gázórán található külsérelmi nyomok, karcolások, illetve azok lefestésének vizsgálatával, hanem azzal bizonyítja, hogy egy laboratóriumi körülmények között kimért, adott mennyiségű gázt bocsát a mérőműszeren keresztül, és a műszer által megmért mennyiségi adatot összehasonlítja a valós értékkel.
Ilyen vizsgálatra azonban jelenleg nem került sor.
Tekintettel tehát arra, hogy
• a gázmérő mérési pontatlanságát a Mérésügyi Hivatal, (hivatalos eljárása keretében) nem állapította meg, továbbá arra, hogy
• a gázmérő mérési pontosságának tiltott befolyásolását az ingatlan használói nem ismerik el, – és azt szerintük az Önök által kirendelt, (és Önök által díjazott) szakértő megállapításai sem bizonyítják be, végezetül arra, hogy
• az Önök gázmérő órájának a plombái a gázóra szétszereléséig sértetlenek voltak,
emiatt
ügyfelem továbbra sem tudja elfogadni Önöknek, a gázóra megmágnesezésével kapcsolatos állításait.
Felhívom szíves figyelmüket továbbá arra, hogy ha a gázóra mérési pontosságát a fogyasztók valóban ilyen könnyen és egyszerűen meg tudnák változtatni – illegális beavatkozással – az önök hátrányára, emiatt önöket az alábbi károk érnék.:
1.) A méretlenül elfogyasztott gáz ellenértéke
2.) Az a szándékos rongálással okozott kár, amely a mérőműszert érte.
ad 1.)
A korábban már idézett kormányrendelet pontos előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogyan kell elszámolni az elfogyasztott gáz mennyiségét abban az esetben, ha a mérőműszer pontatlansága a fentiekben körülírt módon bebizonyosodik. Eszerint:
36. §. (3) A hibás mérés időtartamának megállapítását követően a gázmérő mérésügyi hatóság által megállapított hibaszázalékával helyesbíteni kell a hibás mérés időszakára kibocsátott elszámolást (elszámolásokat).
(4) Ha a mérésügyi hatóság a gázmérő hibaszázalékát megállapítani nem tudja, vagy a gázmérő nem mért, a hibás mérést megelőző utolsó helyes vagy a felek által közösen helyesnek elfogadott elszámolási időszak adatait és a hibás mérést követő elszámolási időszak adatait átlagolva kell megállapítani a hibás méréssel érintett időszakban felhasznált földgáz mennyiségét.)
Amennyiben tehát egy hiteles gázmérő által megmért, elfogyasztott gáz mennyiségét utólag kétségbe akarják vonni, úgy célszerű lett volna, ha előzetesen tanulmányozzák a gázóra leszerelését közvetlenül megelőző időszak fogyasztási adatait, és ezeket az adatokat összevetik a korábbi, és az azt megelőző év azonos időszakának fogyasztási adataival.
Ha a jelzett adatok valóban lényeges eltérést mutatnak, Önöknek akkor, és csak akkor lett volna érdemes a Mérésügyi Hatóságtól a gázmérő műszer újrahitelesítését kérniük.
ad 2.)
A szándékos rongálással okozott kárral kapcsolatosan pedig tájékoztatom Önöket arról, hogy a Ptk. a kötbért, un. „kár átalány”-ként határozza meg.
Főszabály szerint ugyanis mindig a kárt szenvedett szerződő félnek kell bizonyítania, azt, hogy
1. őt kár érte,
2. az őt ért kár összegét,
3. az összefüggést az őt ért kár, és a szerződő partner magatartása között, és végezetül
4. a szerződő partner magatartásának szerződésszegő voltát.
A szerződő felek azonban már a szerződéskötéskor megegyezhetnek abban, hogy a másik fél szerződésszegő magatartása esetén a károsult felet minden további bizonyítási kötelezettség nélkül egy bizonyos összegű „kár átalány” illeti meg. Ezt a kár átalányt nevezik kötbérnek, amely a szerződésszegés fajtájától függően lehet:
• késedelmi kötbér,
• hibás teljesítési kötbér, vagy
• meghiúsulási kötbér.
A kötbér a Ptk. szerint igazodik annak a kárnak a mértékéhez, amely a szerződő partnert, a másik fél szerződésszegése következtében érheti. A kárt szenvedő fél ugyanis – a törvény rendelkezése szerint – a ténylegesen keletkezett kárának azt a részét is érvényesítheti, amely meghaladja az előre kikötött kötbér összegét, feltéve, ha be tudja bizonyítani azt, hogy annál valóban nagyobb mértékű kárt szenvedett. A bíróság ugyanakkor a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti.
A fentiekből következően tehát, – ha Önök esetleg be is tudnák bizonyítani azt, hogy ügyfelem szerződésszegő magatartást tanúsított, és ezzel önöknek kárt okozott, – a keletkezett kár összegét akkor is Önöknek kellene bizonyítania.
( A keletkezett kár összege azonban, beleértve:
• az állítólag megmágnesezett, és ezáltal használhatatlanná vált alkatrész cseréjének, valamint
• az alkatrész csere munkadíjának, és
• a mérőműszer újrahitelesítésének a költségeit is,
valószínűleg együttesen sem haladják meg az ezres nagyságrendet az ügyfelemtől követelt félmilliós kötbér így nyilván irreális.)
A gázszolgáltatásból való kizárással történő fenyegetőzésükkel kapcsolatosan végezetül felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a ”Földgázellátásról” szóló 2008. évi XL. törvény (GET) 28/A. § (1) bekezdése a gázszolgáltató részére egyfajta „szolgáltatási kötelezettséget” állapít meg, amikor kimondja „A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.
A fenti jogszabály a szolgáltatási kötelezettsége teljesítése alól a szolgáltatót csak a 29 §. 3.) bekezdésében szabályozott, 60 napot meghaladó fizetési késedelem estén menti fel, de a nem közületi fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolására akkor is csak a jogszabályban jelzett feltételek együttes fennállása esetén, és az ugyancsak a jogszabályban meghatározott eljárási rend betartásával van mód.
Tekintettel azonban arra, hogy
- jelenleg ügyfelemnek semmiféle gázdíj tartozása nincs Önök felé,
- az egyéb jogcímen (kötbér) kiszámlázott összegnek pedig ügyfelem sem a jogalapját, sem pedig az összegszerűségét nem ismeri el, miután
- az Önök által kiszámlázott összeg megfizetésére sem jogszabály, sem szerződés, sem pedig jogerős bírói ítélet nem kötelezte,
emiatt:
az ügyfelem földgázellátásból történő kikapcsolására jelenleg nincs jogszabályi lehetőség.
Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy amennyiben Önök – a fentiekben ismertetett jogszabályi rendelkezések ellenére mégis megszűntetnék ügyfelemnél a földgázszolgáltatást, úgy ügyfelem kénytelen lesz az Önök törvényben rögzített szolgáltatási kötelezettségének bíróság úton érvényt szerezni.
**Ez utóbbi esetben azonban Önöknek kell viselniük a pereskedés költségein kívül a kikapcsolás, és a visszakapcsolás költségeit, és meg kell téríteniük az ügyfelem részére azokat az esetleges károkat is, amelyeket – jogellenes magatartásukkal – Önök okoztak neki.
Összegezve tehát :
1.) A bíróság előtt nem a fogyasztónak kell cáfolnia, hanem Önöknek kell bizonyítaniuk azt az állításukat, hogy a fogyasztó ingatlanán felszerelt hiteles gázmérő műszer – a plombák sértetlensége ellenére – pontatlanul mért.
2.) A hitelesített mérőműszer mérési pontossága mellett törvényi vélelem szól, ezért annak pontatlanságát Önök is csak a Mérésügyi Hivatal vizsgálatáról (újrahitelesítéséről) készült jegyzőkönyvvel tudták volna igazolni. Ilyen vizsgálat azonban nem történt.
3.) A Mérésügyi Hivatal, hivatalos eljárása során nem a mérőműszer állítólagos külsérelmi nyomait eltüntető festéknyomokat, és az egyes alkatrészek esetleges meghibásodását vizsgálja, hanem egy ismert mennyiségű gáznak a mérőműszeren való keresztülbocsátása után, a valóságos mennyiség és a mérési eredmény összehasonlításával von le következtetéseket a hiteles mérőeszköz mérési pontosságára vonatkozóan.
4.) Egy olyan mérőműszer korábbi mérési pontosságát utólagosan már semmiféle szakértői vizsgálat nem tudja megállapítani, amelyet Önök leszereltek, plombáját eltávolították, és apró darabokra szétszedtek. (Azóta ugyanis számtalan alkalom kínálkozhatott arra, hogy az ügyfelem gázórájából kiszerelt alkatrészeket manipulálják, vagy kicseréljék.)
5.) Ha még igazolni is tudták volna a mérőműszer pontatlan mérését, jogszabály írja elő, hogy ilyen esetben Önöknek hogyan kell kiszámítaniuk a mérőeszköz meghibásodását megelőző gázfogyasztási adatokból a mérőeszköz meghibásodása után számlázandó gáz mennyiségét. Tévednek, ha azt gondolják, hogy Önök dönthetik el, a jogszabályi előírások közül melyiket alkalmazzák, és melyiket nem.
6.) A kötbér, – amint arról már ugyancsak volt szó, – olyan kár átalány, amely a szerződő feleknek, a másik fél szerződésszegése miatt bekövetkező kárát (jelenleg csak a mérőműszer javítási költségeit, mert a méretlenül elfogyasztott gáz ellenértéke Önöknek az előző pontban foglaltak szerint megtérül) hivatott kompenzálni. Konkrét összegű, vagy mértékű kötbért – az Önök állításával ellentétben – jogszabály soha nem állapít meg, az csak szerződésben köthető ki. A kötbért annak érdekében szokták kikötni, hogy ne kelljen a károsult félnek bizonyítania a kár bekövetkezését, és a keletkezett kára nagyságát.) A kötbér így „reparatív” jellegű, (a károsultat olyan helyzetbe törekszik hozni, mintha a kár egyáltalán be sem következett volna) azaz a valóságosan bekövetkezett kár mértékéhez igazodik. A kötbérnek tehát, semmiféle szankció tartalma nincs, és (az alábbiakban részletezett okok miatt) nem is lehet.
7.) A gázszolgáltató ugyanis nem büntető bíróság, és nem is szabálysértési hatóság, hanem a polgári jog rendes szereplője, és így mellérendeltségi viszonyban van a vele szerződő más polgári jogi jogalanyokkal, (természetes és jogi személyekkel). A gázszolgáltatónak ezért nyilván alkotmányos felhatalmazása sem lehet arra, hogy önkényesen „szankcionáljon”, azaz büntetést szabjon ki a vele szerződő partnereire. (A büntetés kiszabása ugyanis az államhatalmi szervek monopóliuma, amit jogállami keretek között egy sor garanciális jellegű szabály – lásd alkotmányos, és büntető eljárásjogi alapelvek – szorít korlátok közé. Ezen, – az Önök eljárása során mellőzött – garanciális jellegű büntető eljárásjogi alapelvek következetes érvényre juttatása a jogállamiság egyik alapköve.
Felhívom szíves figyelmüket végezetül arra, hogy a jelen ügyben a felek jogviszonyát az alkotmány, a törvények, és az azok végrehajtására kiadott kormányrendeletek, egyszóval jogszabályok rendezik, melyeket a Jogalkotásról szóló törvény szerint sem alacsonyabb szintű jogszabály, sem az Önök belső szabályzatai nem írhatnak felül.
Kérem tájékoztatásom bölcs tudomásulvételét.**
Sz.kutató:
2012. január 27. 20:07
Dr. Kalocsai Gábor!
Nem csak jogi, de szakmai szempontból is korrekt.
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9158895
linken, a 2011.12.19 23:12:33 © (79)ewyccee bejegyzés alatt látható, olvasható egy szakértői vélemény, amely szerint nem történt szabálytalan gázvételezés.
LMP színekben ül a testületben, és civilként szervez összefogást, elég volt a pártokból jelszóval. fÉLŐ, hogy ezzel elhiteltelenítheti az egész kezdeményezést.
Ön nem tudta, hogy ki kicsoda? Na ne vicceljen!
További kellemes és nagyarányú választási vereségeket kívánok az Ön által képviselt ideológiának!
Kitaláció és a nyugalom megzavarása? Vicces, de az átkosban ezekkel a kifejezésekkel harcoltak az imperialista propaganda ellen. Bárcsak mindössze ennyi lenne a hasonlóság.
Mielött valaki mást vagdalkozással vádol nézze meg a térképet!
http://maps.google.hu/maps?q=biatorb%C3%A1gy&oe=utf-8&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&um=1&ie=UTF-8&hq=&hnear=
0x476a0adc08ca211f:0x400c4290c1e2620,
Biatorb%C3%A1gy&gl=hu&ei=PRcjT83KLuuN4gTZzJTSCA&sa
=X&oi=geocode_result&ct=image&resnum=2&ved=0CEQQ8gEwAQ
A szellemváros biatorbágyi terület.
Törökbálinton még építési engedélyt sem kaphattak volna hiszen nincs érvényes HÉSZ.
Lásd "figyelő" bejegyzését