 Miért ment az előző vezetés? – Iparűzési adó - Tükörhegyi lakópark – Városi főépítészi állás - Új vezetés összetétele – Pártépítés helyzete |
| Port kavart… című írásunkat követően Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz Pest megyei 9. választókerület országgyűlési képviselője a cikkben felvetett (a Fidesz törökbálinti pártcsoportját érintő), illetve az új alkotmány elfogadásával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban felajánlotta lapunknak interjú készítésének lehetőségét. Éltünk az alkalommal és mivel a helyi, illetve az országos témákról gyakorlatilag két külön beszélgetés készült, ezeket két önálló részben adjuk közre. A törökbálinti vonatkozású interjút az alábbiakban olvashatják. |
Ott maradt abba a történet, hogy 2010 szeptemberéig tudtuk, ki a Fidesz törökbálinti csoportjának elnöke, azóta viszont nem sok konkrétum vált ismertté…
Kezdjük ott, hogy az önkormányzati választások előtt a törökbálinti pártcsoport jelöltállításával összefüggésben központi döntést kértem – erre egyébként a párt alapszabálya szerint lehetőségem volt -, ezt követően Csuka Attila és Győrfi László indulását nem támogatta a Fidesz vezetése. Ők elindultak független jelöltként, így már amikor leadták a kopogtató céduláikat, ez a pártból való kilépésnek minősül. A Fidesz csoport egy része támogató aláírást adott mindkét jelöltnek. Ezt én nagyon sajnálom, vélhetően nem is voltak tisztában a következményekkel. Annak azonban, hogy egy párt hivatalos jelöltjével szemben más jelölteket támogattak, érthető, hogy súlyos következményei vannak. Akik a támogató nyilatkozatokat aláírták, azoktól megvált a Fidesz. Ez a folyamat az utóbbi hetekben záródott le, megtörtént a törökbálinti pártcsoport új elnökének, illetve elnökségének megválasztása és most a Fidesz újra teljes lendülettel van a pályán. Az elnök…
Egy pillanat, mielőtt erről beszélnénk, szerintem sokakat érdekel: mi vezetett ahhoz, hogy a korábbi elnököt, alpolgármestert Csuka Attilát, illetve a 12 éve Fidesz-képviselő dr. Győrfi Lászlót képviselőjelöltnek sem ajánlotta a párt? Ezt azért kérdezem, mert ők eddig Törökbálinton nem kis részben a Fidesznek köszönhetően töltöttek be felelős tisztségeket.
Ezzel teljesen egyetértek, de éppen a Törökbálinti Újságnak nyilatkoztam annak idején, hogy ez a két személy kevésbé a közösség érdekei szerint politizált, mondjuk röviden most is így foglalnám össze, a többi része a kérdésnek meg egy párt belügye. Ezt mérlegelte a párt vezetése és jutott arra a döntésre, hogy most szerencsésebb, ha ők hátrébb lépnek eggyel vagy kettővel.
Az tudható volt, hogy nem valami jó a kapcsolat a választókerületi elnök és pártcsoport helyi vezetője között. Azt viszont nem tudtuk, hogy ez mennyire elvi típusú ellentét.
Én azt hiszem, hogy ez egy elvi típusú ellentét, itt pontosan erről van szó. Még egyszer, ugyanazt tudom elmondani: az a meggyőződés alakult ki nemcsak bennem, de többekben is, hogy a közösség érdeke nem mindig előzte meg az esetleges egyéni érdekeket, egyéni ambíciókat, inkább így fogalmaznék. Akkor, amikor közösségről beszélünk, legyen az Fidesz, vagy az legyen Törökbálint lakossága is, a közösség érdekei azok, amik nagyobb súllyal esnek latba. Nem baj, ha van személyes ambíció, de a kettőt nem szabad felcserélni.
Ez világos, de az elmúlt hónapokban az derült ki, hogy a Fidesz-dominanciájú képviselő-testületi többség korábban elég sok hibát követett el. Nagyon kevés olyan hely van az országban, ahol egy rendkívüli ülésen megszavaznak közel 250 milliós pótmunkát, aminek most a felét visszakövetelnék…
Nem feltétlenül kell ilyen részletekbe belemenni, bár állok elébe. Azt tudom mondani, hogy többek között az ilyen jellegű dolgok is számításba jöttek. A szerencsétlen megoldásokat mindenki látja, érzi. Én azt hiszem, az jó dolog, ha egy közösség, egy párt az ebből adódó konzekvenciákat le tudja vonni. Ezek nem voltak szerencsés döntések. Nyilván, a beruházásokért felelős alpolgármesteri pozícióban komoly ráhatása lehet valakinek arra, hogy egy képviselő-testület mit szavaz meg és mit nem. Nem mindegy, hogy mit hogy tálalnak, nem mindegy, hogy minden részlet ki van-e bontva pontosan. A döntés felelőssége mindig a képviselőké, de az nem mindegy, hogy milyen döntési helyzetben vannak, az a szerencsés, ha a döntés minden aspektusát ismerik.
Ha jól értem, egyfajta politikai vélemény is tükröződött abban, hogy az említetteket nem jelölték újra.
Igen, ez így van.
Az elmúlt év elég viharosan alakult Törökbálint számára, ráadásul több, minket érintő kérdés országgyűlési szintre került. Az egyik ilyen volt a mobilszolgáltatók iparűzési adója. Nem lehetett a frakciót meggyőzni arról, hogy ennek a lépésnek van némi diszkriminatív éle – mi legalábbis így éljük meg?!
Egészen biztosan van. Többször, több helyen elmondtam már, most ebbe részletesen nem is mennék bele, hogy ez egy vidék-Budapest kötélhúzás, aminek komoly múltja van a mobilszolgáltatók iparűzési adójával kapcsolatban. Ebbe Törökbálint és kis részben Budaörs úgy keveredett bele, mint Pilátus a krédóba. Tegyük hozzá, hogy a háromezer-egy-kétszáz önkormányzat többsége elég nehéz helyzetben van, minden kis forrás jól jön talán egy iskolában még egy havi villanyszámla kifizetéséhez vagy nem kell elküldeni embereket. A frakcióban többségében egyéni országgyűlési képviselők vannak, a 176 egyéni választókerületből ezzel a döntéssel 150-160 jól járt, pont a miénk járt a legrosszabbul. Azt sikerült elérni – amit én nagyon fontosnak érzek -, hogy legyen átmeneti időszak, felkészülési lehetősége Törökbálintnak, Budaörsnek, hogy a megváltozott helyzethez alkalmazkodjon, bár a probléma különösen Törökbálintot érintette. Hozzáteszem, hogy én azóta is próbálok egyfajta megosztást elérni, mert igazán igazságos az adóbevételek megosztása lenne. Hogy ehhez az év végén, az adótörvények előkészítésének időszakában milyen támogatást sikerül összekalapálni, azt még nem tudom.
A másik fontos ügy, amely – meglepő módon – országgyűlési bizottsági szintig eljutott, a tükörhegyi lakópark volt. Ön is konzekvensen egyetértett a tervek ellenzőivel, volt valamilyen szorosabb együttműködés is Önök között?
Már az elején, akkori interjúkban, nyilatkozatokban is hangsúlyoztam, hogy akkor van lehetőség a lakópark tervének megakadályozására, ha ez egy civil összefogás, egy civil mozgalom. Szerencsés, ha ettől a pártok távol maradnak. Én végig tartottam magam ehhez. Országgyűlési képviselőként nyilván az Országgyűlés illetékes szakbizottságának – melynek nem vagyok tagja – a kérdéssel foglalkozó mindkét ülésén részt vettem. Azért szerencsés, ha a politikusok ebben az ügyben hátrébb vannak, mert Törökbálint számára sem mindegy, hogy ez az ügy hogy alakul. Meggyőződésem, hogy sikerül megakadályozni a tömeges beépítést, de azért itt még kártérítések lehetnek. Ugyanakkor továbbra is azt mondom, hogy mivel a terveket a beruházó nem tudja megvalósítani, olyan megoldást kellene találni, amely egyeztetett módon szellős, a Tükörhegyre általában jellemző stílusú beépítést tesz lehetővé. Ez egy elhúzódó jogi hercehurcává válhat, a legfontosabb az, hogy a már-már lakótelepszerű beépítés ne valósuljon meg.
Ennek kapcsán meg kell kérdeznem: amikor az Ön testvérét nevezték ki városi főépítésznek, többekben felmerült, hogy ebből a Törökbálint számára nagyon fontos munkakörből politikai állás lett. Mi erről az Ön véleménye?
Én olyan szempontból könnyű helyzetben vagyok, hogy nagyon jól ismerem a húgomat, semmiféle politikai befolyásra nem hajlamos, abszolút szakmai alapon áll. De nem lenne jó, ha én itt nagyon dicsérném… Azt hiszem, hogy idővel és tevékenysége alapján kell őt értékelni. Annyit elmondhatok, hogy tükörhegyiként egyáltalán nem volt oda azért, ami ott készült. Általában, ha úgy tetszik, ars poeticaként mindig azt fogalmazta meg, hogy Törökbálintnak hangulatában vissza kellene adni azt a miliőt, amiből ez a városka elindult, amiből lett, amiből táplálkozik. Vissza kellene menni egy kicsit a gyökerekhez, hiszen akkor alakul ki az itt élők számára egy olyan társadalmi tér, egy olyan agora, ahol jó élni és nem csak aludni járnak haza, hanem effektív élettel telik meg. Hogy milyen sikere lesz ezeknek az elképzeléseknek, azt a jövő fogja eldönteni.
Ezek után térnék vissza az első kérdéshez, a városi Fidesz csoporthoz. Milyen az új vezetés összetétele?
Azt tudni kell, hogy kongresszusra készül a Fidesz, amit július 3-án tartunk. Ezt követően, július-augusztusban teljes tisztújítás lesz a pártban. A most megalakult vezetésnek is addig szól a mandátuma. A pártcsoport elnöke Szabaczki Péter lett. Úgy döntött a tagság, hogy alelnök összesen kettő lesz. Miután egyikük, Olár Marika már meg volt választva, mellé még egy alelnök, Géczy Krisztián kapott mandátumot erre a tisztújításig terjedő időre. És hát igen, van mit tenni, hogy a Fideszről egy új és méltó képet alakítsanak ki a városban.
Nem tartanak attól, hogy a korábbi elnök, Csuka Attila körül létrejövő civil szervezet elviszi a Fidesz-tagság nagy részét?
Ha azokra gondol, akik most kikerültek a Fideszből, ez…
Ez pontosan hány főt jelent?
Harminckettőt, nem titok. Azt lehet mondani, hogy a Fidesz-tagság megfeleződött…
Vagyis közel harminc fővel alakították újjá a szervezetet?
Nem kellett újjáalakítani, mert a szervezet megvolt, csak nem volt vezetése. Én azt hiszem egyébként, hogy azok között, akik most kikerültek a Fideszből nagyon sok olyan ember van, aki nem gondolta ezt komolyan, vagy egyszerűen nem érezte a más jelöltet támogató aláírás súlyát. Ám ők ugyanazzal az értékrenddel, ha úgy tetszik, fideszes mentalitással rendelkeznek, mint a szervezetben maradók. Bár egy párt esetében ez nehéz kérdés, de azt mondom, hogy várjuk őket akár a Fidesz körül, illetve akár később, esetleg arra is van lehetőség, hogy visszalépjenek. Azt még egyszer hangsúlyozom, hogy a választási harcban való részvétel a párt számára a legfontosabb, és ebben bizony egységet kell mutatni.
Vannak-e új tervek az új vezetés részéről? Gondolok itt a társadalmi bázis erősítésére, mert számomra egy tizenhárom-ezres településen a hatvan fős tagság sem tűnik soknak.
Ez majd az új vezetésnek lesz a feladata, minden híreszteléssel szemben a Fidesz nem olyan párt, ahol a felső vezetés mondja meg, hogy mit és hogyan kell csinálni. Én azonban nem becsülném le se a harminc, se a hatvan főt mint párttagságot, hiszen a tagságon kívül a szimpatizánsok, hasonló módon gondolkodók köre jóval szélesebb…
Közvetlen közösséget mégsem vállalnak a párttal…
Mint ahogy sok más párttal sem. Talán mondhatom, hogy a Fidesz így is nagyságrendekkel a legerősebb párt. De egy pártnak, egy politikai mozgalomnak – különösen a modern tömegdemokráciában – nem feltétlenül a párttagság nagy száma a meghatározó. És igen, aki belép egy pártba, az bizony olyan kötelezettséget is magára vállal, hogy választások idején egyfajta arculatot kell mutatni, egy irányba húzni. Ezt nem mindenki vállalja, de nagyon sokan velünk együtt mozdulnak, segítik a munkánkat, ám úgy gondolják, hogy nem lépnek be a pártba. De bízom abban, hogy ezen a téren is változás lesz, éppen azért, mert a megújult Fidesz munkája érzékelhető lesz.
|
Kérjük, hogy regisztráljon vagy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni ehhez a cikkhez. 
A Fidesz-káderek -önös érdekből- csak kiszolgálják az őket megbízókat.
Sajnos sikerült kiépíteniük egy olyan rendszert, ahol csak a lojalitás számít, az autokrácia már csak ilyen.
Egyetlen reményünk amit már a történelemből megtanulhattunk, hogy az ilyen rendszerek pontosan abba buknak bele, hogy a szakértelem nem számít nekik. Nagy kár, hogy vagyunk itt még 10 millióan rajtuk kívül, akiknek ez nagyon fog fájni ismét. Mert egyszer már fájt, de azt szocializmusnak hívták.
lehet hogy kaptam, de olvasatlanul dobtam a szelektív hulladékba. A narancslogójú párjával együtt.
Érdekes, hogy egyesek ebből is képesek összeesküvés elméletet gyártani.
A választ viszont várom a orsz.képviselő úrtól!
Csak a stílusra reflektálok. Válaszaiból egy olyan ember képe rajzolódik ki, aki remekül ért az óvatoskodáshoz, helyezkedéshez, mindig tudja, hogyan kell válaszolni, hogy ne sértse azok érdekeit, akiktől sorsa függ.
Törökbálintnak pont nem ilyen jellemű képviselőkre van szüksége.
EJNYE!!!
Őszinte válaszok nagyon fontos kérdésekre
Elöljáróban meg kell mondanom azt, hogy ezt az iratot eredetileg egyáltalán nem akartam megírni és még kevésbé óhajtottam közzétenni. A választási kampány kapcsán azonban a választók sűrű kérdésekkel árasztottak el és rá kellett jönnöm, hogy nem kerülgethetem ezeket a témákat, bármennyire kellemetlenek és részben bizalmas jellegűek.
Tartozom ezzel a választóknak, az általam töretlenül képviselt nemzeti oldalnak és mindenekelőtt az igazságnak.
A leggyakoribb kérdések a következők voltak:
Miért nem engem indít a FIDESZ a 7. körzetben, mi a véleményem Csenger- Zalán Zsoltról, mi a véleményem ellenfelemről, Gyarmati Mihályról, hogyan tudott Gyarmati Mihály annyi helyen megelőzni a cédulagyűjtésben, milyen a helyzete a FIDESZ törökbálinti szervezetének, a környék ( Pest megye 9. választókerülete) fideszes és egyéb jobboldali köreiben miért ilyen negatív az emberek hangulata, hol és mikor kezdődtek a bajok és végül, de nem utolsósorban: miben látom a kibontakozás lehetőségét ?
A FIDESZ helyi szervezete 2010. június 28-án tartott gyűlésén 33 igen, 4 nem szavazattal és két tartózkodással jelölt a 7. körzetbe. Ezt a jelölést Csenger- Zalán Zsolt - Csuka Attila jelölésével együtt - megkifogásolta ( minden indokolás nélkül) és állítólag a felsőbb FIDESZ grémiumok a kifogást jóváhagyták, bár ezt egyértelműen nem sikerült bizonyítania és nézetem szerint a FIDESZ alapszabályát is megsértették volna, ha ilyen döntést hoznak.. A FIDESZ helyi szervezete 2010. július 27-én tartott gyűlésén nagy többséggel kifejezte azt az álláspontját, hogy nem tartja törvényesnek Csenger- Zalán Zsolt eljárását és ragaszkodik a személyemhez. Csenger- Zalán Zsolt ezen a gyűlésen levételem indokaként arra hivatkozott, hogy az Arany Alkony idősotthonból egy lakó a tavaszi választás előtt öt ízben nem tudott telefonon elérni. ( Ezt az érvet hangfelvétel és hitelesített jegyzőkönyv rögzíti.) Az érvelés nyilvánvalóan hamis. A helyi tagság ezt követően számtalan levéllel és alapszabályszerű beadvánnyal fordult a felsőbb FIDESZ szervekhez, akik válaszra sem méltattak minket. Ezek után a levétel valódi indokaként kizárólag a személyemmel szembeni ellenszenvre gondolhatok.
A bajok Csenger- Zalán Zsolt színrelépésével kezdődtek, amíg ő békén hagyott minket, a törökbálinti szervezet tette a dolgát és elkerülték a nagyobb konfliktusok.
Csenger- Zalán Zsolt emlékeim szerint a 2003. évben lett a 9. választókerület elnöke, két évvel FIDESZ tagságának keletkezése után. Ez igen szokatlan villámkarrier, nehéz megmagyarázni. Ezt követően 2006-ban indult a parlamenti választáson, ahol megbukott, nézetem szerint a saját hibái és kétes előélete miatt. Jellembeli hibáira számomra akkor derült fény, amikor a választás után közvetlenül megpróbálta minden pozíciójából kifúrni Csuka Attilát, aki egyébként az egész kampány terheit helyette viselte és akinek akkoriban fűt- fát megígért. A választás után Csenger- Zalán Zsolt hetente több alkalommal beszélt velem, hogy a Csuka Attila elleni akciókban vegyek részt. Helyette akart a helyi szervezet elnöke és polgármester jelölt lenni, esetleg bizalmas haverját, Elek Sándort ültetni az elnöki székbe és átvenni a polgármester jelöltséget. Egy ilyen hitványságban nem voltam hajlandó részt venni és a helyi szervezet is nagy többséggel nemet mondott a változásra.( A dolgozó tagokról van szó.) Innen datálódik ellenszenve a helyi szervezet tagjai többsége és személyem iránt. A következő ütközésem Csengerrel akkor történt, amikor a helyi tagság dolgozó része szóvá tette, hogyan veszi az ki magát, hogy ők hóban, szélben, fagyban gyűjtik az aláírásokat és a „ kopogtató cédulákat”, győzködik az embereket, addig a „vezér”, akinek az első sorban kellene küzdeni, a jakuzziban ( ez egy olyan kádféle, amelyben mi, pórok soha nem ültünk és nem is fogunk ülni) alkoholizál.
Harmadik nagyobb ütközésem akkor volt vele, amikor ránk parancsolt, hogy fogtechnikus haverját válasszuk meg a pénzügyi bizottság elnökének. Akkor előhoztam, hogy ne égessük magunkat ilyen ostobasággal, lehet, hogy Gáldi György ellenfél, de azért egy picit többet ért a pénzügyekhez ifj. Elek Sándornál. Az sem tetszett, hogy két Csenger is ránk lett erőltetve külsős bizottsági tagként. Azóta kiderült, hogy ezeket is felülmúlta az a húzása, hogy fogtechnikus barátját beültette Pest Megye közgyűlésének jogi bizottságába külső „szakértő” tagként.
Negyedik és legnagyobb ütközésem már részben saját kezdeményezésemnek köszönhető, mivel ilyen előzmények után – többekkel együtt - a FIDESZ vezetésnek írt levélben javasoltam Csenger- Zalán Zsolt leváltását a választókerületi elnöki posztról. Az akkori levélben kifejtett érveimet ma is fenntartom és súlyos hibának tartom a leváltás elmaradását.
(Ezen ütközések ellenére lojálisan teljesítettem minden kötelezettségemet, amelyet a FIDESZ számomra előírt. A törökbálinti 10. körzet eredményei minden kampány esetében felülmúlták az országos, a megyei és a törökbálinti átlagot is.)
Ki is ez a „nagy ember” valójában? Csenger- Zalán Zsolt előélete és gazdasági tevékenysége igen tanulságos. Pályafutását a szocialista rendszerben külkereskedőként kezdte, amikor a külkereskedelem még állami monopólium volt. A külkereskedők a rendszer kegyeltjei, igazi kivételezett kaszt voltak. Ha már kivételezett kaszt voltak, a rendszerváltás után is azok akartak maradni. A nyugati irányban ténykedő külkereskedők között hemzsegtek a belügyesek, III/III- asok, az elhárítás emberei. Aki itt érvényesült, annak nagyon megbízhatónak kellett lennie. Márpedig Csenger érvényesült. (Egyébként kiváló külkereskedőink lapátolták össze a magyar államadóság döntő hányadát, amit mi, sehol nem jegyzett emberek ma is nyögünk, ők pedig köszönik szépen, jól megvannak.) Csenger Zalán Zsolt tehát ebben a közegben szocializálódott, Itt szokta meg a költekezést, itt vette fel azokat a tulajdonságokat, a luxushajhászást, a fennhéjázó modort, a mások lenézését stb., mely tulajdonságok ma is jellemzik.
A rendszerváltáskor Csenger úgy gondolta, még inkább eljött az ő ideje. Még többet költhet, még jobban fölé emelkedhet a pórnépnek. Alapított két Kft-t, tehát megpróbált a saját munkájából megélni ( addig ugyanis az állami pénzekkel bűvészkedett, mint minden „külkeres” ), ez részéről nagy hiba volt. Közben ugyanis folytatta az addigi életmódját, költekezés költekezés hátán, ahogy ez egy dzsentrifiókától elvárható. Évente négyszer – ötször sokmilliós utak olyan helyeken, amelyeket egy átlag polgár a térképen se találna meg, luxusház az elit gettó Tükörhegyen, napi sok tízezer forint drága piákra, mulatozásra, egyéb pénzszórásra. Aztán beütött a krach. / Ez persze nála nem jelentette azt, hogy a költekezésből vagy a nagy arcból bármennyit is visszavett volna/ Előbb a Scantrade ment csődbe, 2004 és 2007 között felszámolták, a Scantrade Recycling felszámolása is várható bármely pillanatban, közben sikerült ügyesen közel százmilliós nagyságrendű személyes adósságot összeszednie. Ezért adta el a tükörhegyi palotáját és költözött Zsámbékra egy olcsó parasztházba. Ha már ott volt, pár hónap elteltével gyorsan megfúrta a helyi fideszes polgármestert és jelöltté tette saját magát. ( Hiába, ha hegyes könyökről, fúrásról, a másik eláztatásáról van szó, egy volt „külkeressel” nem versenyezhetünk mi, lenézett átlag emberek.)
(A FIDESZ-ben van egy olyan szabály, hogy ügynök, volt elhárító stb. nem lehet tag. Én ezt gond nélkül kiterjesztettem volna a volt külkereskedőkre is.)
Korábbi életemben soha nem találkoztam Csenger- Zalán Zsolthoz hasonló valakivel. Hihetetlen az a lenézés, amivel az átlag magyar embert kezeli. Szilárd meggyőződése szerint egy egyszerű FIDESZ- tagnak egyetlen kötelessége, hogy őt segítse, az egyszerű szavazónak pedig az, hogy reá szavazzon. Miért ? Hát azért, hogy ő sok pénzt kereshessen, és újra ott folytassa, ahol korábban kényszerűségből abbahagyta. Én csak az országgyűlési választásokon legalább 500 „ kopogtató cédulát” gyűjtöttem neki és akkor még nem beszéltem a sok népszavazási, aláírás gyűjtési stb. kampányról. Meg kell mondjam, ő ezt elég sajátosan viszonozta. Hihetetlen az az éles könyök, amivel mindenkit letúr a pályáról, aki útjában áll és aki nem ül elég magas polcon ( a magas polcon ülők előtt hajlong).
Ma a FIDESZ törökbálinti tagságában mélységes letargia uralkodik. Korábban nem hitték volna el, hogy nekik, egyszerű tagoknak, ennyire nem számít a véleménye. Lenézték és megalázták őket.
Csenger- Zalán Zsolt egyéb iránt zavart keltett és megosztottságot okozott a budaörsi és zsámbéki szervezetekben is. Ahová beteszi a lábát, ott fű nem terem. A zsámbéki esetről már írtam, a budaörsi ténykedéséről csak annyit, hogy egy többszörösen büntetett előéletű egyént akart – felső elvárásokra hivatkozva – ráerőltetni polgármester jelöltként a helyiekre.
........
dr. Győrfi László
"Ezek nem voltak szerencsés döntések. Nyilván, a beruházásokért felelős alpolgármesteri pozícióban komoly ráhatása lehet valakinek arra, hogy egy képviselő-testület mit szavaz meg és mit nem"
Persze, hogy a "valaki" felelős mindenért. A város derék és jellemdús első embere meg a testület tagjai tiszták és ártatlenok, mint egy ma született kaméleon.
TÖRÖKBÁLINT GRANDEUR ET GLOIRE! ennek az új vezetőségnek szellemi, intellektuális nívója már az egeket verdesi. Ilyen magasságokban már mi fogjuk tudni őket követni. Gratulálunk!
Szerintem a többi az csak blabla duma.
CS.Z.ZS. válasza: "Ez majd az új vezetésnek lesz a feladata, minden híreszteléssel szemben a Fidesz nem olyan párt, ahol a felső vezetés mondja meg, hogy mit és hogyan kell csinálni..."
Kicsit rövid Cs.Z.Zs memóriája, vagy rutinosan nem mond igazat, mert az interju elején ezt nyilatkozta:
"...az önkormányzati választások előtt a törökbálinti pártcsoport jelöltállításával összefüggésben központi döntést kértem – erre egyébként a párt alapszabálya szerint lehetőségem volt -, ezt követően Csuka Attila és Győrfi László indulását nem támogatta a Fidesz vezetése..."
Hát ennyit a hitelességről!