a Képviselő-testület szeptember 1-i üléséről

Független helyi újság? - Elutasított TTC-s kérelmek - A gördeszka pálya marad a Cora parkolóban - Eredménytelen pályázat - Hol tart az új iskola beruházásának ügye? – A Tó Park helyzete – A Tükörhegy IV legújabb fejleményei

Független helyi újság?

A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a képviselők egy független helyi újság alapításának vizsgálatáról tárgyaltak.  A polgármester előterjesztése a feladat értelmezésén és az előzmények felsorolásán túl megismertette a lap indításának általa vázolt metodikáját is. A grémium tavaly év végén gazdasági megfontolásokból megszüntette a Törökbálint Hírlevelet, amit a város hivatalos honlapja mellett a széleskörű tájékoztatás eszközének szántak, de az olvasók számára használhatatlannak bizonyult. Gyakorlatilag a város hivatalos közlönye volt, amelyben előterjesztések nélkül megjelentek a képviselő-testület határozatai és egyes közlemények is. A helyi rendeletekről csak annyi, hogy elfogadták, de, hogy mit, az nem derült ki az érdeklődők számára. Az önkormányzat hivatalos honlapja pedig csak az internetezőknek jelenti az információhoz jutás lehetőségét. Turai István szerint joggal és okkal merült fel egy önkormányzati kiadvány újraindításának igénye. A képviselő részéről érthetőnek tartja azt az igényt is, hogy egy helyi kiadvány útján megjelenési lehetőséget kapjanak. A hírlevél kiadásának volt egy olyan, viszonylag hosszú időszaka, amikor háromtagú szerkesztőbizottság – munkájuk gyakorlatilag formális volt - döntött az írások megjelentetéséről. A függetlenség sok esetben kérdéses volt, a terjedelmi túlkapások korlátozására sem volt lehetőségük. Ezért is dönthetett a 2006-ban megválasztott polgármester úgy, hogy a hírlevél közlönyként jelenjen meg. A lakosság tájékoztatását szolgáló kiadvány – ami évente közel 3 millió Ft-ba került - tavaly év végén jelent meg legutóbb. Az önkormányzat által kiadott és közpénzekből finanszírozott lap „előélete” sem volt problémamentes. 2005 tavaszán az alábbi döntés született az önkormányzat hivatalos hírlevelével kapcsolatban:

„A testület márciusi ülésén az önkormányzat hivatalos hírlevelének tartalmi kérdéseiről határozott. A legutóbbi ülésen a kiadás és a terjesztés kérdései kerültek a képviselők elé. A könyvelési adatok szerint 2003-ban a lap kiadására és „házhoz szállítására” 7 millió 671 ezer 871 Ft-ot költöttek. 2004-ben ez az összeg 9 millió 69 ezer 961 Ft volt. A jelentősnek mondható költségnövekedés egyik oka, hogy a terjedelem mellett növekedett a példányszám is, az év első 5 hónapjában 5 000, majd ezt követően 5 630 példányban nyomtatták az önkormányzati hírlevelet. Az utóbbit többen is indokolatlanul magasnak tartották. A képviselők körében heves, személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki arról, hogy melyikük mire használja a hírlevelet, és ismét felvetődött a terjedelmi valamint a tartalmi megszorítás kérdése is. Vannak képviselők, akik havonta oldalakat „sajátítanak ki”, míg mások egyetlen sort sem írnak. Végül úgy határoztak, a költségvetési kényszer ellenére is fennmarad a belterületi házhoz szállítás. A külterületen lakók tájékoztatása érdekében az erre lehetőséget biztosító helyeken (üzletek, posta, orvosi rendelő) további példányokat helyeznek el. A testület a jegyzőt arra kérte, hogy a hírlevél kiadásával kapcsolatos feladatok ellátására kiírandó közbeszerzési eljárás dokumentumait készítse elő. A nyomtatható példányszámot 4 ezerben határozták meg, a szerkesztőktől pedig azt kérték, kísérjék figyelemmel, hogy a lapszámok terjedelme éves átlagban a 24 oldalt ne haladja meg. „

Fernengel András hozzászólásában elmondta, a VFKB korábbi elképzelése nem a határozati javaslatban megfogalmazott igényről, hanem arról szólt, hogy egy pártoktól független, sokoldalú tájékoztatást nyújtó ingyenes lap alapításának lehetőségét vizsgálják. A szavazás során ez a változat „elvérzett”, mindössze 3 képviselő nyomta meg az igen gombot. A képviselők 10 igen és Fernengel András nem szavazatával úgy határoztak, felkérik a polgármestert, hogy vizsgálja meg a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény alapján milyen lehetőség van az önkormányzati sajtótermék kiadására.  A szükséges költségvetési fedezet biztosításán túl arra is Turai István fog majd javaslatot tenni, hogy az önkormányzati híreket, közleményeket tartalmazó közlöny jellegű kiadvány megjelentetésére milyen referenciával bíró piaci szereplőt vonnak be. A helyi viszonyokat ismerve a piaci szereplő kiválasztásában nem lesz nehéz dolga...

Elutasított kérelmek

A képviselő-testület júniusban már tárgyalt a TTC pályán lévő létesítmények több tízmilliós felújítási igényéről, amit akkor elutasítottak. A pálya gondnoka ismét a testülethez fordult az öltözőépület beázásának megszüntetése, valamint a salakos és füves pálya közötti szilárd burkolatú út megépítése miatt. A grémium úgy határozott, fenntartja korábbi elutasító határozatát és első körben az erdőből érkező nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetésére keres majd megoldást.

Az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetére való hivatkozással szintén elutasították megüresedett fél státusz betöltésére vonatkozó kérelmet is. Úgy gondolták, a jelenlegi két teljes munkaidős dolgozó munkaidejének jobb beosztásával el tudja látni a felmerülő feladatokat.

A gördeszka pálya a Cora parkolóban marad

A TTC Extrém Szakosztálya júliusban azzal a kéréssel fordult a képviselő-testülethez, hogy a jelenlegi helyéről az általuk használt sporteszközöket felújítás után új helyen, a TTC kézilabda pályán biztonságosan használhassák. A grémium a kérést elutasította és kérte az eszközök javításának lehetőségét jótállás, vagy szavatosság alapján vizsgáltassa meg a jegyző.  A gyártó véleménye szerint az eszközökben keletkezett károk nem rendeltetés szerinti használat, hanem vandalizmus során következtek be, jelenleg balesetveszélyesek. A testület tudomásul vette a vizsgálat eredményét és ismét úgy döntött, az eszközök maradnak a Cora parkolóban. A döntéshozók felkérték Elek Sándor beruházásokért felelős alpolgármestert, hogy szeptember 5-ig folytasson tárgyalásokat a gördeszka pályának otthont adó rész térfigyelő kamerával történő felügyeletére, ugyanis a parkolónak éppen ez a szeglete nem tartozik az áruház által megfigyelt területhez. A sporteszközök javításának kérdésére majd a tárgyalások eredményének ismeretében térnek vissza.

Egy év hosszabbítás – újabb pályáztatás

A helyi köztemető üzemeltetésére kiírt pályázatot a szakmai bíráló bizottság javaslata alapján a képviselő-testület eredménytelennek nyilvánította. Az indokolás szerint a közbeszerzési eljárás megindítását követően megváltoztak a temető üzemeltetésére vonatkozó feltételek és körülmények. A lejáró üzemeltetési szerződést az új közbeszerzési eljárás lebonyolításáig egy évvel meghosszabbítják. A jelenlegi üzemeltetési feltételek azonban várhatóan csak két évig maradnak a jelenlegi állapotban, ezért az új kiírás ennek megfelelően történik.

Hol tart a város legnagyobb beruházásának ügye?

Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy a Dulácskára tervezett iskola – uszoda – sportcsarnok projekt tavaly ősszel a parlament távközlési cégek iparűzési adójával kapcsolatos döntése miatt leállt. Az Új Széchenyi Tervben a kormány ígéretet tett a beruházás befejezésére és az iskola működtetésére. A szeptember 1-i testületi ülésen a polgármester két ülés közötti eseményekről szóló tájékoztatója alapján az utóbbi hónapok nyilvánosságra hozott tárgyalásainak eredményét az alábbiak szerint ismertette:

Július 25-én Kailinger Ildikó jegyző és Molnár Tibor polgármesteri referens társaságában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettesével és stábjával tárgyalt. A megbeszélést az MNV kérte, tájékozódni kívántak az új iskola továbbépítésével, illetve az állam kötelezettségvállalásával kapcsolatos fejleményekről. A vezérigazgató-helyettes elmondta, arra van felhatalmazása, hogy tájékoztassa a város polgármesterét: az állam felméretné az épületet és az ingatlan jelenlegi értékét, és megkísérelné kivásárolni azt a magánbefektetőtől. Ezután átadná Törökbálint önkormányzatának azzal, hogy gondoskodjon annak befejezéséről. Turai István jelezte, hogy erre a városnak nincsen forrása. A megbeszélésről emlékeztető készült és egy, az előbb említett álláspontját megerősítő kísérőlevéllel megküldték az MNV Zrt-nek.  Az önkormányzat az általuk pontosított változatra vár. A dokumentumokat megküldték Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselőnek is.

Augusztus 3-án a polgármester az Erste Bank projektfelelősével tárgyalt a Bálint Márton tagiskola helyzetéről. Tárgyalópartnere kifejezésre juttatta, hogy abban az esetben, ha az MNV vezérigazgató-helyettese által korábban elmondottak szerint alakulna az iskola – uszoda – sportcsarnok sorsa, - vagyis az állam a jelenlegi készültségben kivásárolná az épületet a magánbefektetőtől és kötelezné az önkormányzatot a befejezésre – akkor az Erste Banknál továbbra is rendelkezésre áll a fedezet a befejezéshez. A fedezet felhasználásának azonban várhatóan feltétele lenne, hogy az Erste legyen az önkormányzat számlavezető bankja.

Két héttel később a polgármester Molnár Tibor polgármesteri referens társaságában felkereste Varga Balázs urat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, aki azt a feladatot kapta, hogy a félbeszakadt iskolaépítéssel kapcsolatban referatúra anyagot állítson össze Orbán Viktor miniszterelnök számára. Másolatban minden releváns információt átadtak és bemutatták az építkezés helyzetéről a május végi állapot szerinti filmet. Összefoglalót is készítettek számára azzal a céllal, hogy fel tudja használni munkájához. A főosztályvezető jelezte, rövidesen új főosztály alakul a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, amely a kiemelt állami beruházások koordinálását fogja végezni. Várhatóan ennek a vezetője ő lesz, és kiemelten fontosnak tartja a törökbálinti iskolaépítés folytatását. A szükséges állami forrásokat a jövő évi költségvetésbe kívánják betervezni.

Tájékoztatás a Tó Park helyzetéről

Szintén a polgármester tájékoztatójában olvashattunk a Tó Park helyzetéről. Augusztus elején két témakörben folytattak tárgyalásokat, egyik a Tó Park és érdekkörébe tartozó vállalkozások adóügyei voltak. Ezzel kapcsolatban a jegyző, mint első fokú adóhatóság illetékes, így a polgármester beszámolójában részleteket nem ismertetett. Annyit azonban megemlített, a tulajdonosok azt szeretnék, ha a telekadóval kapcsolatban az önkormányzat megértést tanúsítana irántuk. Nincs befektető, fejlesztő a területre, ennek következtében nem termel bevételt, nincs miből adót fizetni. Turai István igyekezett számukra világossá tenni, hogy a telekadónak a beépítésre szánt területekre való kivetése jogalkotói oldalról éppen az, hogy a tulajdonos éljen a beépítés lehetőségével.

A terület rendezési tervéről szóló tárgyalás a város főépítésze által összeállított anyagon alapult. A terület jelenlegi szabályozási tervét az Alkotmánybíróság idén december 31-i hatállyal megsemmisítette. A polgármester beszámolója szerint erre már korábban számított az önkormányzat és ezért 2009-ben hozzákezdtek egy új szabályozási terv előkészítéséhez. Ez a folyamat a szakhatósági egyeztetéseket követően tavaly szeptemberben az állami főépítész észrevételei miatt akadt meg. Számos kérdésben fogalmazott meg kifogást, különösen  azért, mert a területre gyakorlatilag nincsenek kijelölve szabályozási vonalak (utak, utcák, közterületek építési vonala…) A terület tulajdonosai folyamatosan azt hangoztatják, hogy a konkrét fejlesztői elképzelések hiányában a terület rugalmas felhasználhatóságát – ezáltal piacképességét – csökkentik a rendezési tervbe foglalt kötöttségek. Számos tekintetben kompromisszumra készek, a megbeszélések eredményeként remélhetően megfogalmazható egy területrendezési szerződés. Ebben várhatóan az önkormányzat és a terület tulajdonosai a legfontosabb kérdésekről meg tudnak állapodni.

A témában a polgármester számára készült főépítészi feljegyzés szerint – amely az AB döntés utáni történéseket részletezi – a Tó Park tulajdonosai augusztus 8-án levélben közölték, felhívják az önkormányzat figyelmét arra, hogy a területükre vonatkozó helyi építési szabályzat és szabályozási terv alkotmánybírósági megsemmisítésével előálló helyzetből adódó befektetői károk érvényesítésétől 2012. január 1-ét követően nem tudnak eltekinteni.

A Tükörhegy IV-gyel kapcsolatos fejlemények

Tavaly szeptemberben óriási lakossági tiltakozást váltott ki a Tükörhegy IV. területére tervezett több mint  1000 lakásos lakótelep ügye. A kérdéskörrel a parlament önkormányzati bizottsága és az illetékes országgyűlési biztos hivatala is foglalkozott. A Pest Megyei Kormányhivatal észrevételei alapján a helyi testület hatályon kívül helyezte a terület érintett részére vonatkozó és a lakótelep építését lehetővé tevő építési szabályokat. Akkor úgy tűnt, a probléma egy része megoldódni látszik.

Csenger-Zalán Annamária főépítész polgármesternek készített feljegyzéséből kiderült, korai volt az öröm.

A Shikun&Binui R.E.D. Substantia Kft két évvel ezelőtt 10 ingatlanra kért és kapott építési engedélyt a helyi önkormányzattól. Az építési engedélyek jogerősek, 2011. október 19. és 2012. január 15. között járnak le. Az építtető június 6-án valamennyi építési engedély meghosszabbítását kérte. Az elsőfokú építéshatóság a kérelmet elutasította azzal, hogy az idén áprilisban elfogadott rendelettel a területre vonatkozó, az engedély kiadásakor érvényes építésügyi előírások megváltoztak. Az építtető jogi képviselője június 22-én az elutasítás ellen fellebbezést nyújtott be, ezt a hatóság június 28-án elbírálásra felterjesztette a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. A fellebbezés azon alapul, hogy a helyi képviselő-testület április 21-én megalkotott rendelete a területre vonatkozó építési szabályokat nem változtatta meg, azért mert a rendelet kizárólag a módosító rendeletek hatályon kívül helyezéséről szól, nem érinti az alaprendeletbe beépült rendelkezéseket.

A visszavont rendelkezéseket követően a helyi képviselő-testület május 9-én határozott a Tükörhegy IV-re vonatkozó településrendezési eljárás megindításáról és felkérte a polgármestert lakossági fórum összehívására. A fórum célja a terület fejlesztési irányának és tervezési programjának egyeztetése, összehívására eddig még nem került sor.

Nem a polgármester naplójából származó információ: a Tükörhegy IV. területének volt és jelenlegi tulajdonosai a bíróságon keresik igazukat, mert Shikun&Binui a kialkudott összeg kifizetését az építhető lakások számához köti. Az első tárgyalás már lezajlott.