a képviselő-testület október 27-i üléséről

Közlemény a belterületbe vont üdülőövezeti ingatlan- és telekadóról – Rendeletben előírt kötelezettségek – Változott a bizottságok ülésezési rendje – Támogatási kérelmek

Adó-gondok a belterületbe vont üdülőterületeken

A város önkormányzatának képviselő-testülete a lakosságot érintő helyi építmény- és telekadókkal kapcsolatban – a polgármester és a jegyző tájékoztatása alapján - az alábbi egyhangú szavazással elfogadott tájékoztatást és döntést tette közzé:

Az Önkormányzat testületi ciklusokon átívelő következetes alapállása volt, hogy a helyi lakosságot csak a legszükségesebb mértékben terhelje meg adókötelezettségekkel. Ennek elsődleges alapja az volt, hogy a település helyi adóbevételeinek döntő hányadát a helyben megtelepült vállalkozások fizették meg, és e bevételek elegendőnek bizonyultak Törökbálint működési és fejlesztési kiadásai fedezésére. Ebben az alapállásában a város vezetését egy a tavaly év végén bekövetkezett és előre vetített jogszabályi változás ingatta meg, mely döntés következtében 2012-től kezdődően településünk helyi adóbevételei jelentős mértékben, az akkori számítások szerint közel felével csökkennek. A helyi adókról szóló törvény módosítása következtében a képviselő-testület a helyi lakosságot is érintő adómentességek szűkítéséről döntött 2010. év végén. Felmérve a lakosságtól származó, helyi adókra vonatkozó adatokat (2010 végéig beérkezett adóbevallásokat), a lakossági véleményeket is szem előtt tartva 2011. január 28-án az Önkormányzat Képviselő-testülete azonban úgy döntött, hogy 2011. évben mégsem terheli meg városunk lakosságát jelentős mértékű építmény- és telekadóval. A helyi adórendelet kedvezőtlen módosításának visszavonásában az is szerepet játszott, hogy egy végső törvénymódosítással elhalasztotta az országgyűlés a számunkra kedvezőtlen törvénymódosítás hatályba lépését, így 2011-ben az Önkormányzat még hozzájutott az előző évihez hasonló mértékű helyi iparűzési adóhoz. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint a jövő évtől csökkenni fog a helyi iparűzési adóbevételünk.

Törökbálinton 1994-ben önkormányzati rendelettel került szabályozásra az építmény- és telekadó, s ennek alapján a tulajdonnal rendelkező adózók kötelesek építmény- és telekadó bevallás benyújtására. Ennek a bevallási kötelezettségnek az ingatlantulajdonosok nagy része nem tett eleget, azonban meg kell állapítani, hogy ezt a mulasztást az adóhatóság sem kérte számon. Ebből kifolyólag lényegében éveken át nem érkezett számottevő adóbevallás. Az adóbevallások elmaradása azt eredményezte, hogy a helyi adóhatóságnak és így az Önkormányzat Képviselő-testületének sem voltak támpontjai, alapadatai arról, hogy a helyi adórendeletben szabályozott építmény- és telekadó mértékek összességében mekkora költségvetési bevételt jelenthetnének.

A Polgármesteri Hivatal idén tavasszal több kezdeményezést is indított arra irányulóan, hogy a helyi adónemek közül az építmény- és telekadó bevallásokat lakóink készítsék el. A helyi adóiroda igyekezett világossá tenni: az adóbevallást akkor is el kell készíteni, ha egyébként az adózó a helyi rendelkezések alapján arra számíthat, hogy adót nem kell fizetnie. A végső, több alkalommal módosított, kitolt határidőt a település jegyzője 2011. november 2-ában szabta meg. Eddig az időpontig minden adózó mulasztási bírság kiszabásának terhe nélkül tehet eleget adóbevallásának.

A felhívások eredményeként e határozat megszületésének időpontjáig összesen 2315 adóbevallás érkezett a lakosság köréből építményadóra és hasonló számú bevallás telekadóra. Az Önkormányzat Képviselő-testület ezúton fejezi ki köszönetét a lakosság azon részének, akik az adóbevallásukat határidőre benyújtották. Egyúttal tudomásul veszi az adóhatóság azon kötelezettségét, mely szerint az adóbevallást határidőig (2011. november 2.) be nem nyújtó ingatlan-tulajdonosokat mulasztási bírsággal kénytelen sújtani, melynek törvény szerinti maximális összege magánszemélyek esetében 200 000 Ft. A Polgármesteri Hivatal adóirodája folyamatosan dolgozza fel a bevallásokat, esetenként kérve a hiányos adatok pótlását, vagy a téves adatszolgáltatás pontosítását.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a helyi adóhatóság a bevallásban szereplő adatok alapján határozatot hoz a fizetendő adókról, külön az építmény és külön a telekadóról. A jogszabályi előírások szerint a helyi adóhatóság 5 évre visszamenően is kénytelen a fizetendő adót megállapítani határozatában. Ennek az lehet a következménye, hogy jóllehet Önkormányzatunk Képviselő-testülete januári döntésével mentesítette polgáraink legtöbbjét az adóterhek alól, a visszamenőleges terhek, a korábbi évek, különösen a 2006. és 2007. év telekadó szabályai következtében több családot is jelentős adófizetésre köteleznének. Ez az összeg átlagos méretű lakótelket tekintve, szokványos méretű beépítést és burkolt felületeket tekintve, évente a 120 – 150 ezer forintot is meghaladhatja, tehát a két kritikus évet (2006-ot és 2007-et) számításba véve, megközelítheti, sőt meg is haladhatja a 300 ezer forintot.

2008-tól kezdődően a helyi adókról szóló rendeletbe bekerült az a szabályozás, mely szerint: mentes az adó alól a magánszemély tulajdonában lévő, lakóépülettel beépített belterületi telek a telek teljes térmértékével. Ez a szabályozás érvényben van 2008-tól, így telekadó azóta a lakótelkeket nem terheli.  Ugyanakkor ez és más mentesség sem vonatkozott azokra az ingatlanokra, amelyek az üdülőterületeken (tehát nem lakóövezetekben) helyezkednek el, és amelyekre biztosított a szennyvízcsatornára való rákötés lehetősége.

Az építményadó tekintetében már a korábbi szabályok is jelentős mértékű mentességeket határoztak meg, így csak az igazán nagy méretű, 200 m2-t meghaladó lakások, a 60 m2-t meghaladó üdülők, a 30 m2-t meghaladó garázsok, a 40 m2-t meghaladó gazdasági épületek voltak adókötelesek, s ezek is csak a felsorolt mérték feletti részükre.

E tények felismerése arra készteti Önkormányzatunk Képviselő-testületét, hogy megoldást keressen és találjon a fenti helyzetnek a lakosság számára kedvező megoldására. Tekintettel arra, hogy a 2006. és 2007. évek lakóingatlanai telekadó-bevételeit az Önkormányzat nem tervezte be költségvetésébe, így kifejezésre juttatja kimondott szándékát ezen bevételekről történő lemondására.

Mindezek okán felkéri Törökbálint Város jegyzőjét, hogy

a, vizsgálja meg a belterületbe vont üdülőtelkek telekadóztatási problémáját és az adómentesség megoldásának jogi lehetőségeit,

b, tegyen javaslatot a 2006. és 2007. évi lakóövezeti telkeit terhelő telekadó eltörlésének jogi lehetőségére és tegyen javaslatot a törlés rendeleti szintű megfogalmazására,

c, függessze fel az előző pont szerinti döntés megszületéséig a 2006. évi és 2007. évi lakó és üdülőterületi ingatlanok telekadó kivetését.

d, határidő: a 2011. decemberi testületi ülés, felelős: jegyző

A polgármestert arra kérték, hogy gondoskodjon az általa megfogalmazott határozat minél szélesebb körben történő haladéktalan közzétételéről.

A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó javaslatot Csuka Attila sürgősségi indítványként nyújtotta be. A hivatal illetékesei azonban - érzékelve az anomáliákat - már ettől függetlenül is dolgoztak a meglehetősen kínos ügy megoldásán. A képviselő úgy vélte, értelmezési problémák miatt sok család kerülhet nehéz helyzetbe. Információi szerint közel 200 ilyen jellegű adókivetés ment már ki a lakosság felé, de ez a szám akár tovább is nőhet, ha nem korrigálják a 2006 – 2007-re vonatkozó visszamenőleges kivetéseket. Egy pontosítás során kiderült, a 200-as szám félreértés eredménye, mindössze néhány esetről (a szám öt alatti) van szó.

Fernengel András - aki ebben a ciklusban kezdte képviselői munkáját – elfogadhatatlannak tartja, hogy egy 1994-ben bevezetett adónem esetében az elmúlt 16 – 17 évben senki nem kommunikálta a lakosság felé, hogy akkor is bevallást kell beadni, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Maga a jelenség az, amit végig kell gondolni. (Október utolsó napjaira egyébként a város lakóinak nagyjából 65 %-a tett eleget bevallási kötelezettségének.) A helyi adóiroda korábban jelezte a helyi döntéshozók felé, megoldást kellene találni a helyzet rendezésére, de a testület politikai alapon kezelte a témát. Népszerűtlen dolog lett volna az átsorolt területekre a jelentős mértékű adókivetés.

A helyi képviselő-testület működése során a politikai és szakmai érvek ütközetében – nem csak ebben az ügyben – eddig szinte mindig az előbbi győzött.

Ismét módosították a közterületek rendjét is szabályozó rendeletet

A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról szóló önkormányzati rendelet módosítása az ingatlantulajdonosok kötelezettségeinek rendeleti szintű megfogalmazásával egészült ki. A korrekció szerint az ingatlantulajdonosok kötelessége gondoskodni a kapubehajtó, nyílt árok és műtárgyai teljes területének tisztántartásáról, hó- és síkosság-mentesítéséről, a hulladék eltávolításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyásának biztosításáról. A változtatás indokolása szerint az utóbbi években jelentős problémát okoz a városban a jelentős, egyszerre nagyobb mennyiségben lezúduló csapadék. A lakosság hatékony közreműködése nélkül lehetetlen hatékonyan védekezni a víz ellen, ezért szükséges a rendeleti szintű megfogalmazás. A kötelezettségek elmulasztása szabálysértésnek minősül és pénzbírságot von maga után.

Változott a bizottsági ülésezések rendje

A szeptember végén megtartott képviselő-testületi ülésen döntés született a bizottsági struktúra átalakításáról. A képviselők mindegyike csak egy bizottságban dolgozhat, minden bizottságnak 3 – 3 képviselő és 2 – 2 külsős tagja van. Ezt követően merült fel a Humánpolitikai Bizottság ülése időpontjára vonatkozó módosítási igény. A 10 igen és Fernengel András nem szavazatával elfogadott módosítás szerint a HPB a testületi ülést megelőző héten kedden 13 órától, a VFKB szerdán 16 órától, a PJB csütörtökön 17 órától ülésezik. Fernengel András módosító javaslatát, miszerint a HPB ülése 16 órakor kezdődjön, 4 igen 2 nem szavazattal és 5 tartózkodással utasították el. A képviselő bár már nem tagja ennek a bizottságnak, szívesen részt vett volna a munkájában, ezen túl az érdeklődő lakosságnak is megfelelőbb lett volna az időpont. A bizottságok ülései nyilvánosak, a fenti időpontokban érdeklődőként bárki részt vehet a testületi döntéseket előkészítő tárgyalásokon.

Támogatási kérelmek

A Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület ebben az évben 340 ezer Ft támogatást kapott a civil szervezetek számára meghirdetett pályázat keretében. Az összegből 190 ezer Ft-ot működésre, 150 ezer Ft-ot kizárólag az önkormányzat fenntartásában működő intézményekben terembérletre használhat fel. Az egyesületnek két fontos és népszerű programja van: a Hendikep Futóverseny és a Szilveszteri Torna. A futóverseny minden hónapban rengeteg embert mozgat meg még a téli hónapokban is, futóik szép sikereket érnek el több népszerű versenyen is. Példájukat követve már három közeli településen is hendikep versenyek indultak. Együttműködésük eredményeként minden hétvégén várja egy hendikep a kocogni vágyókat a környéken. A törökbálinti év végi programok kihagyhatatlan eseménye a Szilveszteri Torna. Tavaly 1000 körüli sportoló és sportot szerető ember gyűlt össze a Bálint Márton iskola sportcsarnokában az ünnepek közötti három napon.

Az önkormányzati támogatás év végére megmaradt részéből és a támogatók által felajánlott összegből nem tudják finanszírozni a 3 napos torna költségeit, ezért az egyesület elnöke azt kérte, 200 ezer Ft-tal segítse a képviselő-testület rendezvényeinek további sikeres folytatását. Az eredeti határozati javaslat 100 ezer Ft további támogatás biztosításáról szólt, Fernengel András javaslatára azonban az egyesült által kért összegről is szavaztak. Hat igen, Hajdu Ferenc és Turai István nem szavazatával, valamint Palkóné Szabó Gabriella, Géczy Krisztián és Hámoriné Olár Mária tartózkodásával a szűk többség a 200 ezer Ft-os támogatás odaítéléséről döntött. A határozati javaslat teljes szövegét a polgármester kivételével azonban már minden képviselő támogatta.

A TTC Labdarúgó Szakosztálya idén a kért 11 milliós támogatás helyett 5,5 millió Ft-ot kapott, a szakosztály vezetője további 3,5 milliós póttámogatás igényt nyújtott be. Úgy gondolják, az 5,5 millió Ft a legtakarékosabb gazdálkodás mellett nem fedezi a legszükségesebb kiadásokat sem. A póttámogatás kérése mellett megjegyzik, hogy a fiatalok nevelésben három volt sokszoros válogatott játékos is önzetlenül, tiszteletdíj nélkül segít. A szakosztály vezetésében mindenki társadalmi munkában, ellenszolgáltatás, költségtérítés nélkül végzi munkáját. A TTC egyetlen használható pályáján 11 csapat osztozik, ami meglehetősen nagy terhelést jelent a füves játéktérnek. A salakos pálya állapota olyan, hogy sem edzésre, sem mérkőzésre nem tudják használni. A TTC működésének megítélése a képviselők körében is változó, van, aki úgy gondolja fontos, hogy törvényes legyen a gazdálkodás, ezért jó szívvel nem tudja támogatni a kérelmet, más viszont úgy véli a kért támogatás az egyesület életben maradásához szükséges. A bizottsági ülésen az is elhangzott, fontosnak tarják az egyesület működőképességének fenntartását, pozitív változások is vannak, jelentős arányban törökbálintiak – főleg fiatal fiúk - játszanak a csapatban, ugyanakkor a szükséges dokumentumok egy részét nem mutatták be. A grémium úgy határozott, amennyiben a szakosztály a korábbi döntéssel biztosított támogatás utolsó részével is elszámol, akkor még 1 millió Ft támogatást kaphat. A javaslatot 11 igen szavazattal, Kiss István tartózkodásával fogadták el.

A Nem Adom Fel Alapítvány és a már hagyományossá vált törökbálinti Újévi Gálakoncert kérelmét forráshiány miatt nem támogatta a testület.

Az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete kérelemmel fordult a helyi döntéshozókhoz. 300 ezer Ft támogatásra lenne szükségük ahhoz, hogy eddigi számláikat rendezni tudják, valamint ebből az összegből fedeznék téli ünnepségeik költségeit is. A rendezetlen számlák egy erdélyi kápolna felújításának költségeit és adományok eljuttatását jelentik. Igyekeztek önerőből megoldani az utazásokat, de anyagi lehetőségeik kimerültek. Az egyesület téli programja az „Erdély ízei” elnevezésű rendezvény, valamint egy mikulás közeli szórakoztató gyerekműsor és a gyerekek megajándékozása. A képviselő-testület egyhangú szavazással 200 ezer Ft-os támogatásról határozott. Kicsit furcsa, szokatlan epizódja volt az ülésen részt vevő egyesületi elnök, Fábik István reakciója: a döntés után arról beszélt, hogy volt egy polgárőrség, amit sikerült elsorvasztani, most ugyanaz történik az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesületével is, majd gratulált a képviselőknek. Turai István polgármester sértőnek és méltatlannak tartotta Fábik István megnyilvánulását.

A Szemem Fénye Alapítvány is segítségért fordult az önkormányzathoz. Szükségük lenne egy volumetrikus infúziós pumpára, amely bruttó 478 500 Ft-ba kerül. A gyermekhospice ellátás jelenleg nem részesül állami támogatásban, a ház működtetése és a gyógyíthatatlan beteg gyerekek és szüleik időszakos ellátása jelentős anyagi megpróbáltatást jelent az ország második ilyen intézményét Törökbálinton működtető alapítványnak. A nélkülözhetetlen eszköz megvásárlásához szükséges összeg egy részét a polgármesteri illetve alpolgármesteri keretből, a még hiányzó 237 500 Ft-ot pedig a civil szervezetek számára elkülönített összegből biztosítják.