Már csak néhányat kell aludni, és eljön a nap, az Új Idők, az Új Ember napja s új lapja is vele.

Igen, L. Simon László (hát az meg ki a rosseb?) megmondta, mit megmondta, személyesen ígérte meg, értitek, ostoba zug-firkászok, személyesen, hogy ettől a naptól kezdve nincs mitől tartania annak, aki tisztességesen ír. Na, ez így azért mindjárt más. El-elbizonytalanodom olykor, vajon, ahogy én írok, az elég tisztességes-e, és ami Pista bácsinak nem eléggé az, mert a szomszéd tyúkja bizony az ő fazekába került és még csak nem is végelgyengülés okán, az a szárnyas eredeti gazdája szemszögéből tekintve korántsem az.

Tisztul a köd a fejemben, az új "médiatörvény" nagyvonalúan, részletekben nem elveszve segít át mostantól az ilyen, s más efféle kellemetlen dilemmákon. Kilenc évre bepillanat-ragasztózott párt-matrjúsa, a meztelen igazság zugaiban ( lapkiadóként ) jártas, a madám-ság felé közelítő bársonyos tekintetű asszony-személy adja meg a választ, ha netán még akadna olykor elbizonytalanodott, önnön létéért aggódó kérdező. Igaz, a szolgáltatás nem ingyenes, milliós összegekkel kell majd fizetnünk a minőségi szakmai útmutatásokért, de megéri.

Helybéli, író-féle, vezetésre termett, titok-diplomás pedagógus bokái is összezörrennek ezután, ha soha nem múló szenvedély-betegségének, a folyamatos, ám kissé idejét-múlt gyurcsányozósdinak újabb és újabb szörnyszülöttjeit egy ismeretlen, de - higgyünk benne! - magasztosabb cél kapcsán papírra vetni akarja. Hisz tudjuk, a Madám nem mérhet másként, csak egyenlő mércével, méghozzá olyannal, melyet ő maga jogosult hol le-, hol felrakosgatni. "Mert tiéd a hatalom és a dicsőség...." ( ... most látom, másik könyvet vettem le a polcról. )

Szebb Jővőt ígér viszont a biztos hátterű és stabil ideológiájú, Vezetőink Portréit és Csupa Szép Dolgot kínáló Mindenki Számára Ingyenes független és liberális Bedobvány, kérdezzük csak meg erről a szerkesztőséget, ők is megmondják, hiszen, mint említettem, függetlenek.

A valódi tömeg-tájékoztatás zöme most kivár, többek közt értelmes, konkrét fenyegetésekre, minthogy a burkoltak már mind, hiánytalanul megérkeztek, köszönjük. ( A feljelentéseket is, mert a jóhírnév valóban nagyon fontos, már, ha birtokoljuk e javat, teszem azt. )

Közben a cippzáros koffer lekerül a szekrény tetejéről, virtuális papírdobozok telnek meg mindama holmikkal, melyek a vész-korszak idejére, jobb, ha elköltöznek valami békés, nyugodt demokráciába. Szlovákia, Ausztria, az Egyesült Államok már most is baráti és védelmező terepként szolgálnak szervereink, IP-címünk számára, az utak szélén mindenütt köszöntő feliratok:

Üdvözöljük Önt a Demokráciában!

P.S.: Ezt a gyalázatot Bölcs Vezetőink Sztálin születésnapjára időzítették.
Nem is csodálkozom.