Hajózni muszáj! – szólt a latin közmondás, a rómaiak be is tartották a szabályt, mely meg is alapozta hatalmas birodalmukat. |
Ma így fordíthatnánk kicsiben, Törökbálintra vonatkoztatva: Építkezni márpedig muszáj! (Ha beledöglünk, akkor is!) Hogy miért? Ennek megválaszolását az Olvasóra bízom, mert ugyebár a bizonyítatlan tények (melyet alapos sejtésnek nevezünk) kimondása már kellemetlen következményekkel járhat, mert bizonyíték persze nincsen. Csak logikus következtetés.
A gondos gazda gazdálkodik, azaz bevételeket teremt és abból befektet. Vagy, hogy újabb jövedelmeket teremtsen (ez adta meg az irigyelt Nyugat gazdagságát), vagy olyan beruházásokba fektet, amelyekre feltétlen szüksége van, és persze megengedheti magának, azaz van rá fedezete.
“Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse? Nehogy azután, hogy az alapokat lerakta, de befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, kicsúfolja: Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.”
Ez a példabeszéd jut unos-untalan eszembe, ha a megkezdett, és félbemaradt építkezésekre gondolok. Ilyen a környéken Tópark torzója, majdhogynem ilyen lett a középiskola-sportcsarnok-uszoda komplexum, még szerencse, hogy a Városközpont építkezése nem indult el.
De építkezni muszáj! Persze jó drágán! Ilyen volt a város lehetőségeihez túlméretezett művelődési ház, a (tervezett) városközpont. Szerencsére a figyelmeztetést megkapta a város, hogy eddig, és ne tovább! Az állam segített a középiskola és a sport létesítmények befejezésével, és persze a városközpont gigantikus tervét is egyelőre íróasztal fiókban kell tartani. A város vezetése értette a jelzést látszólag, le is faragtak mindenféle apró-cseprő támogatást, mert ugye válság van, vis major, nincs forrás! Amit meg kellett tartani, azt a támogatást csupán megfelezték. De valamilyen okból az építkezés ízét megérezve, kellett találni olyan célt, amit ugye nem lehet rendes embernek megkérdőjeleznie: Építsünk bölcsődét! Hol? Hát a város szélén! Hadd tologassák a babakocsit az anyukák végig a zegzugos utcákon, míg kijutnak a Tölgyfa utcába, a Telenorral átellenben, a szántó szélén.
Felmerül a kérdés, hogy ha a már felépített és átadott létesítmények fenntartása is gondot okoz, miért vágunk bele egy újabb beruházásba? Mert építkezni márpedig muszáj! És a bölcsőde, az ugyebár szent tehén, azt nem szabad ellenezni!
Ha a várt gyermekáldás egy családba megérkezik, néhány napon belül megérkezik a védőnő is, és a szokásos, tényleg szükséges teendők elvégzése, a tanácsok elhangzása után az anyukának szegezi a kérdést: És a bölcsődébe már jelentkezett, anyuka? Mert ott ám túljelentkezés van, jobb, ha minél előbb beáll a sorba, hogy előre kerüljön a várólistán! És akkor az anyuka kissé megretten, és ha teheti, elmegy csemetéjével, vagy anélkül a bölcsődébe, és várólistára véteti csemetéjét, mert ugye, sose lehet tudni! Ha pedig már cseperedik a gyermek, az anyuka szeretne dolgozni, akkor ismét elmegy a bölcsődébe, hogy szeretné a gyermekét elhelyezni, mert ugye, ő időben szólt! Nagy valószínűséggel ott azt a választ kapja, hogy igen, várólistán van a csemete, körülbelül a 83. a sorban, tessék szépen várakozni, majd értesítjük! Mire az anyuka közli, hogy márpedig a jövő hónaptól munkába kell állnia! Nincs valami más elhelyezési lehetőség? A környéken van egy családi napközi… A válasz valószínűleg ez lesz: Anyuka, a családi napközi csak gyermekmegőrző! Ott a gyermeke nem ehet (!), nem alhat (!). Ott nem képzett gondozók foglalkoznak a gyermekével! Egy 60 órás tanfolyam elvégzése után bárki nyithat családi napközit! És persze fizetni is kell! Ha oda viszi a gyermekét, akkor nem tudjuk garantálni, hogy annakidején az önkormányzati óvodában helyet tudunk biztosítani. De esetleg, talán… itt is van lehetőség, a szabad (megjegyzem 120-140% a feltöltöttségi szint) helyeket a bölcsőde feltöltheti sürgős esetekben. Épp most van egy szabad férőhelyünk. Persze,. Itt is van azért térítési díj…
Szóval a gyermek marad a várólistán, vagy az anyuka zsebébe nyúl, és fizet a bölcsődében, mint a magán intézményben tenné.
Így a várólista is marad, a gyermek el van látva, az anyuka dolgozni tud, gond nincs.

Az önkormányzat vezetése hozzászokott az építkezésekhez. Nagyon nehéz valamit abbahagyni, vagy elhagyni! Mit építsünk akkor ? Hát építsünk bölcsődét ! De mivel indokoljuk ? Nem gond, ott a hatalmas várólista a bölcsődében, az anyukák dolgozni szeretnének, a gyermekek is alig várják, hogy a többi csöppség mellé bejuthassanak, játszhassanak. De nincs pénz, ugye... A csúnya Parlament hozott egy döntést, hogy elveszik a telenor adóbevételét, jó, egy évvel elhalasztották, de mi lesz azután ?
Semmi gond, megoldjuk ! – jött a válasz hirtelen. Van egy alapítvány Ausztriában, ők jótékonykodnak szerte a világban, miért nem tennék meg ezt a szegény Törökbálinton is? Nosza, keressük meg, hátha építenek nekünk egy szuper bölcsődét! Az alapítvány persze azonnal igent mond, mivel látja, hogy a 60 férőhelyre 140-en várakoznak, és még ott van a jelenlegi 80 gyermek, akiket szintén el kell látni a régi bölcsőde felújításának idejére.
Láss csudát, a megkeresett alapítvány kész a beruházásra! Méghozzá ingyen! És fenn is tartja, mert ugye válság van, a városnak nincs pénze erre! De ragaszkodunk hozzá, hogy igaz, ő fogja üzemeltetni is, de hát a bölcsőde olyan legyen, amilyet mi álmodunk meg! Legyen mondjuk 21. századi színvonalon, legyen alatta mélygarázs (mert szemben szántó van, oda nem lehet parkolni). Szóval, terveztessük meg mi! Az Alapítvány ezt is méltányosnak tartotta, és természetesen beleegyezett a dologba (úgy hírlik).
Az üzlet is formálódik, de persze csak a háttérben! Mit lehet tudni?
A város elkészítteti a tervet. Ez is egy roppant érdekes folyamat eredménye. Ha jobban utána nézünk, látjuk a mozaik darabok egy előre végiggondolt képpé állnak össze.
Lássuk csak! Kiírnak egy (meghívásos) pályázatot a létesítmény vázlatának kidolgozására. Mint megtudtuk, a pályázat költség térítéses, 600-600 ezer forintot kaptak a résztvevők. Ez mintegy 6 millióba került (nettó, bruttó? Ne foglalkozzunk vele!) A 10 pályaművekből kiválaszt a zsűri egy nyertest (azzal se foglalkozzunk most, hogy miért épp azt), akinek aztán joga lesz az engedélyezési tervet kidolgozni.
Van ám egy bökkenő! Közben kitör a botrány, a helyi válság, elveszik a 2,4 milliárdot a várostól, mivel indokoljuk, hogy aláírjuk a tervezési szerződést, ha a városnak nincs pénze? Semmi gond, megindokoljuk, hogy kell a terv mindenképp, mert ha nincs, az a későbbi pályázást lehetetlenné teszi! Szóval csak terveztessük meg mindenképp, az csak néhány 10 milliócska lesz! Meg persze csináljuk meg a helyszín rendezését, ugyebár közlekedés, közművesítés, miegymás, mert a bölcsődét csak közművesített területre lehet építeni, igaz, hogy ingyen épül, de azért a telket nekünk kell adni, rendezve, közművekkel. Ez sem kerül majd többe, mint 100-200 millió.
Szóval megy az úthenger! Cikkeket publikálnak, hogy a régi bölcsőde mily katasztrofális állapotban van, szinte a gyermekek fejére dől az épület, meg ott a hatalmas, 140-es várólista! Valamit kell csinálni, mindenki tudja! Ha a régi bölcsődét fel akarjuk újítani, akkor addig is el kell helyezni a gyermekeket! Nem lehetnek ellátatlanul!
Az osztrák alapítvány meg jótékonykodni akar. Nem Szabolcsban, egy Isten háta mögötti kisvárosban, hanem itt, Törökbálinton akar építeni egy csoda szép bölcsődét, jó drágán! (aki nem hiszi, hogy drága lesz, az nézze meg a terveket a városi honlapon!) Szóval a tervezési szerződést megkötötték, a terv készül, elkészült. Az engedélyezési eljárás elindult!
Felmerül a kérdés, hogy honnan lesz pénz a terület közművesítésére (melyet bizonyára a város készíttet), és az alapítvány miből építi fel a bölcsődét? Az új Szécshenyi tervben nincs erre pályázati lehetőség a mostani tudásunk szerint. Miért érdekelt a Hilfswerk Alapítvány, hogy ilyen beruházásba fogjon Törökbálinton? Mert valamilyen érdekeltségének kell lenni, mert jótékonykodásra máshol nagyobb szükség lenne! Számtalan olyan település van Magyarországon, ahol nagyobb szükség lenne jótékonykodásra, mint Törökbálint. Köztudott, hogy a gyermek intézmények fenntartása sem olcsó! A költségvetés szerint a Szérűskert bölcsőde havi működési költsége140 000 forint gyermekenként, ez a teljes létszámra és ever kivetítve biztosan meghaladja a 90 millió forintot. Ehhez jön még számos, előre nem látható költség, de számoljunk 100 millióval. Egy új bölcsőde nyilván ennél drágább üzemeltetésű lesz. Az állami támogatás ennek mintegy negyedét fedezheti. Tehát valakinek pótolnia kell a minimum 75 milliót. Ha a Hilfswerk csak az önfenntartásra törekszik, és nem arra, hogy a meglévő létesítményeiből újabbak építését is finanszírozza (mint tudjuk, több településen látjuk a kezdeményezésüket), akkor is több, mint egy millió forintot kell térítési díjként beszednie évente!
A Hilfswerk Ausztriában számos öregek házát üzemeltet. Ott az állami támogatás 2400 Euró havonta egy gondozottra számolva, az mintegy 650 ezer forint havonta. Magyarországon ez az összeg ennek töredéke. A Hilfswerk másutt a gyermek intézmények mellett öregek otthonát is épít. Törökbálinton ennek jelét nem láttuk.
A terjeszkedés oka lehet, hogy az itt létrehozott öregek házát esetleg részben osztrák gondozottakkal töltik fel, így a magasabb támogatásból lehet az intézményt fenntartani.
A bölcsőde építés motivációját nem értjük. De nem kell mindent megérteni!
Lássuk tovább a törökbálinti helyzetet! Kanyarodjunk vissza oda, ahol a képviselő testület tanácskozásain az egyik fontos téma a bölcsőde felújítás és bővítés. Akkor elhangzottak a hosszas várakozási listák, és az igény a bölcsőde beruházásra. A helyi sajtó publikálta a 140-150-es férőhely hiányt. Az itt működő magán óvodák, családi napközik nem értették, hogy a hiány ellenére miért nincs jelentkező a magán intézményekben? Hirdettek, megpróbálták ismertetni a kis intézményeket az újságokban, hirdetésekben, az interneten. Támogatási kérelemmel fordultak az Önkormányzathoz, hogy a szülőknek a térítési díjakhoz hozzájárulást szerezzenek. Természetesen a fenti okok miatt erre lehetőség nem volt. És persze elhangzott az is (negatív jelzőként), hogy a családi napközi profit orientált intézmény, így nem indokolt a támogatás! Közismerten Törökbálint a legtehetősebb települések közé tartozik, szép házakban laknak a családok, jó autókkal közlekednek. De az Önkormányzat úthengere szépen az agyagba döngöli a kisebbeket. Marad egyedül a Hilfswerk!
Miér nem fogadja el az Önkormányzat a magán intézmények felajánlott kapacitását (szemben más településekkel, mint például Biatorbágy), melyet a Hilfswerk-kel szemben ténylegesen ingyenesen ajánlanak fel a gondok megoldására? Mint láttuk, a Hilfswerk egy férőhelye még az építkezés megkezdése előtt több millió forintba kerül! Szemben a családi napközikkel, ahol a férőhely létesítése a fenntartó dolga, és ehhez egy árva fillér hozzájárulást sem kapnak!
Értjük, hogy el kell jutni arra szintre, hogy a bölcsőde beruházás ötlete megfordíthatatlan legyen. Addig a kis gyermekintézmények puszta léte is a megvalósítás ellen hat, mert ha ténylegesen ingyenes kapacitás áll rendelkezésre az önkormányzatnak a gondok megoldására, miért kell a milliárdos beruházásba belefogni? (itt megint csak sejtések vannak, de bőven). A fenntartás is jóval olcsóbb a kis létesítményekben, mint a város széli bölcsődében. Több érdek ütközik itt: a külföldi beruházóé a Magyar kisvállalkozókkal, az állami pénzből pazarló módon gazdálkodó önkormányzati vezetők érdeke a kis létesítmények mindennapos gondokkal küzdőkével…
Meglátjuk, mi lesz a végeredmény!
|
Ahogy Talleyrand mondta: " Felség ez nem bűn, hanem hiba volt"! :)
Kiknek épül az új bölcsőde, mikor ésszerűtlenül drága, a bálinti babák olcsóbban elférnének a családi napközikben, amikkel a helyi mikro-vállalkozásokat lehetne "támogatni"? Laura nem mondta ki, de a pénzkivétel újabb eszköze ez az építkezés (is).
Erről kellene beszélni!
Teljesen igaza lenne Önnek, ha a magán intézmény nem tudná teljesíteni azokat a feltételeket, amik megkövetelendők egy 1-3 éves gyermek ellátásához( a magán bölcsődék ugyanolyan engedélyezési eljárás alá esnek, mint az önkormányzati intézmény engedélyezése). Ha ezzel az igen szigorú hatóság az Ön által kifogásoltakat nem követeli, akkor bizonyára az önkormányzati intézmény sem fogja azt megvalósítani. Egyébként a felsoroltak többsége megoldott a családi napközikben is ha van előírás erre, ha nincs!
Ez az adóátcsoportosítás csak Törökbálintot érintette negatívan, de még ez sem lett volna tragikus, ha nem két kézzel szórják a pénzt.Vagy szerinted látszik a településen a gondos gazda keze?
(Csak zárójelben mondom,Budaörsről eljött a Telenor, mégsem ment csődbe ettől)
Azért a helyszínválasztás lehetősége nagyon korlátos! Alig van már Törökbálintnak saját tulajdonú belterülete, maradnak a külterületek.
"Az állam segített a középiskola és a sport létesítmények befejezésével,.."
Ezt az állítást azért árnyalnám. Az állam! (az álgondolatlan politikai akarat, amely a valóban átgondolásra érdemes iparűzési adó kérdésbe hebehurgyán belekapott, egyenlőre csak a távközlési cégeknél) csak korrigálni próbálja a saját, visszamenőleges hatályú, ostoba döntését.
Egyetértek azzal, hogy az önkormányzatnak sokkkal olcsóbb lenne a magánóvodáknak fejkvótát fizetni, mint belefogni az Árpád utcai óvodáhot hasonló, gigantikus, egy milliárdon felüli, a mai napig javításra szoruló építkezésbe. Amellett elsőrendű érdeke lenne a helyi vállalkozások támogatása, hiszen aközben, hogy a Telenor adófizetésére vártunk, saját korábbi adóalanyaink, vállalkozásaink milliárdos nagyságrendben elmentek, vagy tönkrementek.
A magánbölcsikkel kapcsolatban kissé szkeptikus vagyok, de persze nem vagyok a témában szakember. Azért az egy-kétéves babákhoz nagyobb felszereltség kell (babaágy, pelenkázás, járóka, bonyolultabb az étkeztetés, stb.), talán ezeket bonyolultabb, költségesebb vállalkozásban megoldani.
Laura története a létesítendő bölcsiről mindenesetre elég felfoghatatlan. Jó lenne jobban belelátni.
Végezetül szeretném a hozzászólókat arra kérni, hogy lehetőleg maradjanak a felvetett témánál, ahhoz szóljanak hozzá, az egyéni sérelmeket nem itt kellene felhánytorgatni!
A Telenor Törökbálinton talajszondás geotermikus hőenergiát nyer, mely az EU-ban a 8. legnagyobb kapacitással rendelkezik. Tudvalévő, hogy az üzemeltetés akkor is majd' annyiba kerül, ha a kapacitásokat nem használják ki, mintha teljes kapacitással üzemel.
Tudvalévőleg a Telenor energia ellátása "túl jól" sikerült, állítólag háromszor annyi energiát termel, mint amennyit fel tudnak használni. Nos, itt az indok, a környéket be kell építeni az olcsó energiára hivatkozva.
Ez számomra világos, viszont arra próbáltam rávilágítani, hogy ha az 1/1-es tulajdonjogot előre, korlátozás nélkül átadják az építő cég részére, onnantól nem sok közük van az ott történtekhez.
Valaki korábban más témában már megjegyezte - most csak jelentésében hivatkozom rá - elgondolkodtató, hogy azt kell figyelni, keresni, van-e és ha igen mi az, ami a háttérben az ügy mögött rejlik.
A vélelmezett esetben, hozzájárulás nélkül terhelhetővé válik az ingatlan, szabadon értékesíthető és adott helyzetben, lásd Tükör-hegy esetét, egy tollvonással megszűnik egy esetleges építéshatósági eljárási probléma. És ekkor, lehet, hogy még testületi rendelet módosítást sem igényel a dolog.
Az Otthon megvalósításához kapcsolódóan (futballpálya) azonnali és korlátozás nélküli tulajdonjog átadás történt, amely nagyon komoly hitelfelvétel lehetőségét eredményezte akkor a cégnek, miközben a"kialkudott" vételárat csak másfél év múlva volt hívatott fizetni.
Gondolom Ön előtt sem ismeretlen, hogy hogyan alakultak a cég és az Önkormányzat között a dolgok. Sok-sok magyarázkodás, jogvita, kötélhúzás, csűrés-csavarás és nem vagyok egyedül, aki úgy véli, hogy abban az esetben is a rövidebbet húzta az Önkormányzat(Polgármesteri Hívatal, mint tulajdonos).
Ha vissza tekint, itt még szinte minden jogügyletnél bonyodalmak támadtak.
1. Ismeri Ön a Hét Krajcár című novellát? Nos, egyelőre a zsebecskémet úgy tömöm meg, ahogy az anyuka tette, amikor szappant akart venni.
2. Sajnálom, hogy a szívéhez szóltam, csaknem a plusz pénzét kértem volna el?
3. Ön melyik közmeghallgatáson vett részt, hogy a polgármester Ön szerint elmondta a helyzetet? Ön belealudt azt hiszem, de semmi gond, megnézhető a honlapon!
3. Nekifutok még egyszer az Ön kedvéért a zsebtömés üggyel kapcsolatban: 7 gyereket fogadok jogszabály szerint! És egy alkalmazottat! Számoljon kérem és térjen vissza hozzánk, mennyivel tömöm a zsebem!
A bölcsődét és az új iskolát is a tükörhegyi lakóparkosoknak csinálják. Mai cikk, hogy az iskola-komplexum építése folytatódik.
De "Köpködi", a vállalkozás adót is fizet, tudtad?
Nem méltó sem Önhöz, sem hozzánk, de Laurához különösképpen nem ez a stílus. Ő nem így szólalt fel és nem így írt.
Teljesen jogos és méltányolható érdek, hogy ha valaki megtalálja a gazdaságnak azt a szegmensét, ahol az ő tudására, munkájára szüksége lehet, vállalkozik és azért nyereséget szeretne realizálni. Tegye! Bár többen lennének!
Ha ebben irracionális érdekből megakadályozzák és ezt kulturáltan szóvá teszi - jól teszi.
A hölgy elmondta, hogy a családi napközik (többen!) minden támogatás nélkül havi 80 ezer Ft-ból tudnak ellátni egy gyermeket, míg a bölcsődének adott támogatás havi 130 ezer Ft. Nem a bölcsődétől sajnálta, csak felvetette, hogy ha ott nincs hely, de ők kevesebbe kerülnek, akkor minek egy méregdrága beruházás?
Teljesen igaza van!
Ön nem testületi tag?
Főleg, ha a terület tulajdonjoga mindennemű korlátozás nélkül azzonnal átkerül az építtető cég nevére.
Láttunk már ilyent!!!
Lásd: Idősek Otthona körüli anomáliák...
Ott a cégekhez köthetően ígéret volt műfüves sportpályára - lett is belőle salakos!!!
Nem sorolom, mára még a Tükör-hegyen is kikerekedett egy takaros építési területrész...
Mintha 8000m2-ről szólna a fáma.
Igen, a mozaikokat kell csak a megfelelő helyre illeszteni és összeáll a kép.
Mert szemlátomást nem lesz fizetőképes kereslet, így hát majd módosul az alap elképzelés - mivel vélhetően, korlátozás nélküli 1/1-es tulajdonnal rendelkeznek majd, tehát beleszólás senki részéről nem merülhet fel -, és a már terem garázzsal ellátott épületből, némi kőműves segítséggel egy pillanat alatt kialakítható egy jóképű sorházas lakásoknak helyet adó pompás épület!!!
Úgy ám, tetszenek látni, így kell ezt intézni!!!
Drága, Kedves Polgármester Úr, kinek tetszik az érdekeit képviselni???!!!
Hmm...?
Sajnos, ha tudnám a választ ezekre a kérdésekre, és azt bizonyítani is tudnám, nem lett volna szükség a cikk megírására! Nem értem, és nem tudom felfogni, miért kell idegen érdeket képviselni a saját hazánkban? Mint a közmeghallgatáson is, a hasonló értelmű hozzászólásomra, még a polgármester is igazat adott. Persze érzékeltette, hogy nem fejti ki a valóság minden részletét!