Kazal Veronika új verse: Beszél a múlt

Kazal Veronika továbbjutott a Beszél a múlt nevet viselő országos versíró pályázaton. A negyedik évét épp befejező kislány új alkotmányáról beszél.

- Mikor írtad ezt a verset?

- Úgy egy hete, egyik este.

- Hogy született?

- Gyakorlatilag egy verseny érdekében. Továbbjutottuk a Sárival egy országos versíró pályázatra és erre írtam a verset. Az kellet, hogy legyen a címe, hogy Beszél a múlt. Többet is írtam a pályázatra ezzel a címmel, de ez a vers valahogy jobban meg van fogalmazva, meg jobban elmondja, hogy mit is beszél a múlt, meg mi ennek a lényege.

- Miről szól a vers?

- A régi emlékeimről: például az egyik barátnőm bulijáról, ami nagyon jó volt és rögtön az jutott eszembe, hogy ezt beleírom.

- Hamar megírtad?

- Perc alatt, aztán elolvastam és kijavítgattam benne dolgokat, jobb rímeket írtam bele.

- Milyen volt a versíró pályázat?

- Egy két napos tábor volt. Nyíregyházára mentünk. Voltak programok, volt mindenféle sport meg játékok, meg találkoztunk színészekkel, színészkedtek nekünk. Elmentünk egy múzeumba, leültünk a Sárival a padok végére és ott írtunk verset. Az irományokat délután öt óráig le kellett adni. Nagyon jó volt.

Beszél a múlt a jövőben,
Felvillannak a derűs percek,
Mosolygok és nevetek,
Titkokat rejtegetek.

A szép emlékek előjönnek,
S előbújnak a könnyek,
A fotósorok ezrei,
Emlékeim képei.

A múlt is tud tanácsot adni,
Amit meg kéne fogadni,
Ő az, aki megmondja,
Milyen volt a legjobb barátnőd bulija.

Ahol milyen jól érezted magad,
Ha ő segít,
Akkor igazán boldog vagy.
Mert amikor a múlt szól hozzád,
Varázslatos öröm hat rád!