- Akár ezerszer is, de tök mindegy, mert ezen a vébén nagy tanulság, hogy mindenhonnan lőni kell. Mi egy társasággal góltotózunk és én 1:0-ás uruguayi győzelmet tippeltem éppen Forlánnal kalkulálva. Persze nem azt vártam, hogy mindenkit kicselez, hanem valami ilyesmit. Piszok szerencséje volt, az biztos. Ráadásul ezzel el is dőlt a meccs, mert Dél-Afrika csak 0:0-ig jó, ám amikor hátrányba kerülnek, azzal nem tudnak mit kezdeni. A 11-es és az utolsó percben esett gól szerintem a reális különbséghez képest túl széppé tette Uruguaynak az eredményt, ennyire nem jók, de a végén már akkor is gólt szereztek, ha a saját lábukra fejelték a labdát.
 
- A meccs kapcsán feltűnt néhány dolog. Először is az, hogy ami elsőre nagy lesnek látszik, azt megint a partjelző látta jól, mint a dél-afrikaiak első meccsén. Néha egy századmásodpercig látott esemény után hoznak egy elképesztőnek tűnő döntést és kiderül, hogy az teljesen hibátlan: a lesek megítélése ezen a szinten hatalmasat fejlődött. Ki kell emelni azt is, hogy ezen a viszonylag „unalmas” meccsen a játékosok újra csak elképesztő mennyiséget futottak. Ma már 12-13 kilométer végigrohanása az alap, amiben persze benne van sok-sok eladott labda, rossz beívelés, kacska kapura lövés, de nincs egy pillanatnyi megállás sem. Ezzel összefüggésben sajnos azt is tapasztalhatjuk, hogy ezen a világbajnokságon nemcsak a gól hiányzik a játékból, de már a igazi gólhelyzet is. Mindenki a tökéletesen megbízható védekezésből indul ki. Ebben szerintem lehet egy kis divat is, hiszen míg egy-két éve a Barcelona támadójátékát akarta mindenki másolni, most mintha az Inter játéka lenne a mintaadó. Mindenki annyira a biztonságra helyezi a hangsúlyt, hogy emiatt jó néhány igazán kreatív labdarúgót el sem hoztak a vébére, éppen ezért én sokkal jobb meccseket nem is várok. Viszont az iram szinte minden meccsen szenzációs, ma már nemzetközi szinten ez a beugró.